Krónika

 

Szerencse fel!

 

Az idei 67. Bányásznapon szép számban gyűltek össze az emlékezők a hideg esős idő ellenére. Az időjárás nem is tette lehetővé, hogy a Zsíros-hegy tetején az Emlékkőnél találkozzunk, így a program első részére az Öregiskola színháztermében került sor. Örömmel láttuk, szinte minden kedves idős bányász díszvendégünk megérkezett, a Nagykovácsi Kürt Kvartett zenéjével kezdetét vette az ünnep. A Himnusz eléneklése után Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszony elmondta ünnepi beszédét, ebben kiemelte: bár a legjelentősebb bányákhoz képest a kovácsi bánya kicsinek mondható, mégis évszázadokig adott megélhetést családok sokaságának. Az 1920-as évek végén, Greszl Ferenc plébános adatai szerint, a település 2974 lakosából 144 volt bányász foglalkozású. A bezárást megelőző években a Pilisi-Nagykovácsi Medencének 1500 bányász dolgozójából 150 fő volt nagykovácsi. Beszédében hangsúlyozta, feladatunk, hogy tisztelettel adózzunk Nagykovácsi bányászmúltja előtt, fejet hajtsunk az egykori áldozatok előtt és meleg szeretettel köszöntsük azokat a kedves, egykori kovácsi bányászokat, akik elfogadták meghívásunkat és el tudtak jönni a mai ünnepségünkre, itt lehettek most körünkben és egykori bajtársaik társaságában. Befejezéseként köszönetet mondott az egykori bányászok áldozatos munkájáért.

Ezután Németh József gyémántdiplomás földmérőmérnök emlékező szavait hallottuk, majd Kemenes Gábor atya Bajzi Ferenc nyugalmazott bányásszal emlékezett a hős bajtársakra, az élményszerű beszélgetésbe Probszt András is bekapcsolódott. Közös ima után a Kvartett eljátszotta a Bányászindulót, amit az ünneplő közönség közösen énekelt.

Az Emlékkőnél, a Zsíros-hegyen a megemlékezés zárásaként koszorúzás következett. Koszorút helyezett el és fejet hajtott az egykori nagykovácsi bányászok emléke előtt: Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő úr, Nagykovácsi Önkormányzata és a Német Nemzetiségi Önkormányzat.

Idén is friss virágok, élő emlékezet vette körül a Homokszállító Csillepálya tartóoszlopait és a tavaly felújított Bányász Emlékkövet.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Jó tanulók leszünk! Nagykovácsi, 1956. Fotó: Kerekes Béla

Holnap, szeptember elsején újra becsöngetnek az iskolákban, így a Nagykovácsi Általános Iskolában is. A 2017-18-as tanévben három első osztály indul, igen szépszámú tanulólétszámmal.

Elsős osztályfőnökök lesznek:

  1. a Balássy Dávid, 1.b Vladárné Zeffer Mónika, 1.c Kuti Imréné

Régi szép szokás szerint az Óvodából kísérik fel az új iskolásokat az óvodapedagógusok, és adják át az új elsősöket a tanítóiknak. Mint annyi éve, most is ígérik a kis nebulók szüleiknek, régi és új nevelőiknek: Jó tanulók leszünk!

Sok sikert kívánunk Nektek, Nagykovácsi új elsősei!

Baráth Pannika nyugalmazott óvodavezető, óvodapedagógus  visszaemlékezése: “Ez nagyon szép hagyományunk volt! Kiegészíteném azzal, hogy minden óvodás kezét egy nyolcadikos diák fogta. A volt ovisok ilyenkor már az iskolába induló dalokat énekelték.”

Elindul az elsősök menete az Iskolába, a régi hagyomány szerint a nyolcadikosok vezetik a kicsiket 2017. szeptember 1.

Lefelé a Dózsa György utcán az elsősök és az őket kísérő nyolcadikosok. 2017. szeptember 1.

Az iskola udvarán haladnak az új elsősöket kísérő nyolcadikosok 2017. szeptember 1.

2017. szeptember 1. Az alsósok népes tábora

Az alsósok Fehér Imre igazgató úr évnyitó szavaira figyelnek. 2017- szeptember 1.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A búcsúk egyik kötelező eleme az elszármazottak, a távol élők hazaérkezése, vendégül látása. Így van ez évről-évre a Nagykovácsi búcsúkon is. A búcsú második napján a kitelepített egykori magyar németek érkeznek, míg az első napon az andódiak a vendégeink.

Andód https://hu.wikipedia.org/wiki/And%C3%B3d és Nagykovácsi kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. A Szlovákia területén fekvő településről 1946-ban a kitelepítés, “lakosságcsere” következményeként több család került Nagykovácsiba, ahonnan a sváb lakosságot szinte teljes mértékben kitelepítették.

Czuczor Mária Andód polgármestere a megemlékező koszorúzáson vett részt, az andódi Aranykalász Asszonykórus ünnepi műsorral érkezett az idei búcsúra is.

A koszorúzásra a Kolozsvár téren került sor, az Ördögárok hídján ível át a két szobor, az egyik a magyarországi németek, a másik a felvidéki magyarok kitelepítésének állít emléket.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A búcsú első napjára az időjárás szelessé, bizonytalanná vált, még az eső is a fejünk felett lebegett. Aztán szerencsénkre minden programot, eseményt a terveknek megfelelően  a szabadtéri helyszíneken lehetett megtartani.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, Nagykovácsi búcsúja

 

Mária mennybevétele, Oltárkép, Nagykovácsi Római Katolikus templom Fotó: Szmicsek Sándor,  2010.

Nagykovácsi búcsú, 1941. Az egyik utolsó sváb búcsú a faluban, ahol mulatság lehetett Forrás: Greszl Ferenc: Nagykovácsi helyismereti olvasókönyv. 2015.

1992-ben így írt Réthy Mária a Plébániai Harangszóban: „Augusztus 15-e az a nap, amelyre – az utóbbi három évtizedben – évről-évre visszatérnek községünk őslakói. A hatvanas évek elején csak néhányan, később egyre többen, napjainkban már szervezett csoportokban. Miért igazítják látogatásuk idejét következetesen augusztus 15-éhez?”

Miután azóta eltelt idestova harminc év, el kell mondjuk a Krónika mostani olvasóinak, hogy ebben a cikkben a szerző a kitelepített magyar németekre, közkeletű kifejezéssel Nagykovácsi egykori svábságára gondolt, nagykovácsi őslakosaiként, hiszen manapság az őslakos kifejezést a legújabban költözött falubeliek másokra (is) értik.

A „búcsú” szó több jelentéséből az egyik szerint a templom fölszentelésének az ünnepe vagy a védőszentjének az ünnepe (ez gyakran átfedésben szokott lenni). A község katolikus templomát 1746. december 8-án szentelték fel, ez volt eredetileg a templom búcsúnapja. 1813-tól a templom védőszentjének ünnepét, egyházi engedéllyel, augusztus 15-én, Nagyboldogasszonykor, Szűz Mária mennybevételének napján ünnepelték. December 8. maradt a „kis búcsú”, a búcsú pedig augusztus 15. lett. Nagyboldogasszony ünnepe parancsolt egyházi ünnep, a nagykovácsi „őslakosok”, a magyarországi németek mostani lakóhelyén, Németországban munkaszüneti nap.

Ez volt tehát az oka, hogy amíg egészségük, erejük engedte a hazalátogatást, egyénileg, csoportosan is erre az időre próbálták időzíteni. Hiszen a búcsú gazdag (egyházi és néprajzi) szimbólumrendszere a hazalátogatást, az elszármazottak vendéglátását, az újratalálkozást, a családok újraegyesítését az ünnepi időre, legyen ez csak a búcsú pár napja, egyértelműen és mindenki által tudottan magában rejti.

A magyar településszerkezeti sajátosságok, a modernizáció (valós vagy erőltetett) útja más falvak életében is magával hozta, hogy a fiatalok elvándoroltak a nagyobb települések, a városok, kiemelten Budapest irányába. A búcsúk (később falunapok) hazavonzzák a régi, egykori lakókat, a már máshol született gyerekeket egyaránt.

Ez a szép hagyomány mutatkozik meg a nagykovácsi búcsún is. 1989. óta fogadja a település hivatalosan, nyíltan és ünnepélyesen a búcsúra hazalátogató egykori, 1946-ban kitelepített, német lakóit. Hasonlóan hagyomány az is, hogy Andódról fogadunk vendégeket. Andódról érkezett ugyanis, a kitelepítés után, a kényszerű lakosságcsere keretében a falut benépesítő, új telepesek egyik csoportja. Az utóbbi években, a búcsú első napján ők, az andódiak a vendégek. Vasárnap pedig az ünnepi szentmise után a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében történik a hazalátogatók köszöntése, a hagyományőrző sváb együttesek, zenekarok fellépése.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A perbáli Anna-napi búcsú plakátja, ahol Nagykovácsi volt a díszvendég

A Pelbáron fellépők, Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszony, Huszárné Czene Zsuzsa felkészítő tanár

Vasárnap  Perbálon Anna-napi Búcsún (2017. július 30.)   Nagykovácsi volt a meghívott vendég. Perbál minden évben más települést hív a búcsújára vendégként, ahol lehetőséget kap a vendég település a bemutatkozásra. Nagykovácsit Perbálon a  Rézpatkó Táncegyüttes gyermekcsoportja és Kuti Bori népdal-csokorral képviselte. A fellépők, valamint kézműves árus is képviselték.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Villámlás-tűzeset a faluban 2017. július 26.

2017. július 26. kettős szivárvány a falu felett Dávid Beáta fotója

2017. július 26-án a hosszú kánikulai időszak után óriási vihar érte el a falut. Égdörgés, villámlás után a falu egyik házába a villám is belecsapott, így tűzeset keletkezett. A tüzet sikerült megfékezni, az anyagi káron kívül, szerencsére sérülés nem keletkezett. A nagy vihar elvonultával óriás, ritka égi tünemény, dupla szivárvány ragyogott fel.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A TAK közösségi tervezése, A Völgyzugoly Műhely fotója, 2017. július 21.

 

A közösségi tervezési munka kiscsoportban, a Völgyzugoly Műhely fotója, 2017.

” Sikeresen zárult a TAK fórumsorozat Nagykovácsiban
Negyedik alkalommal került megrendezésre Nagykovácsiban TAK nyitott fórum csütörtökön. A fórumon bemutatásra került a korábbi fórumok eredményeit is felhasználó Településképi Arculati Kézikönyv munkaközi anyaga. A rövid ismertetés után a jelenlévőknek lehetőségük volt kinyilvánítani a véleményüket az anyagról és esetleges hiányérzetüket is megfogalmazni. Hogy miért volt ez másképp, mint egy hagyományos lakossági fórumon? Az a tapasztalatunk, hogy a kiscsoportos megbeszélések mindig hatékonyabbak, mint egy hagyományos fórum, hisz ott gyakran előfordul, hogy egy-egy ember magához ragadja a szót, elviszi a témát, vagy egyszerűen beleunnak az emberek, hogy valaki mindig ugyanazt mondja. Éppen ezért Nagykovácsiban a résztvevők 3 fős csoportokat alkotva több témával dolgozhattak, s közösen fogalmazták meg kérdéseiket. A megszületett majd 40 kérdésre a település polgármestere, a főépítész és a TAK-ot készítő tervezők válaszoltak, s egy-egy kérdés megvitatása konstruktív párbeszéd keretében történt.” -írta a Völgyzugoly Műhely facebook bejegyzésében a Közösségi tervezés albumban.

https://www.facebook.com/V%C3%B6lgyzugoly-M%C5%B1hely-942850205777927/?hc_ref=ARS89oNko3JxIt5j9cKSJjv3zNFzvdbZkI9IYdKL7FfyKApLca7e2g4NNCdpFrEeMj0&fref=nf&pnref=story 

A TAK elérése:http://nagykovacsi.hu/wp-content/uploads/2017/03/Nagykovacsi-TAK-0713.pdf

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Nagykovácsi a Nagyszénási turistaház környéke (Pilis hegység) Fotó: Pászthory Lóránt Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Felhívás - 2017-07-06

Kedves Krónika Olvasók!

Augusztusban, a búcsún kiállítást rendezünk Az asszony köténye címmel, sváb viseletekből. Szépen gyűlik az anyag, köszönhetően a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak, Klein Katalinék munkájának, mindazoknak, akik eddig is értékes darabokat küldtek. Ha valahol tudnak olyan ruhákról, kisebb kiegészítőkről, amiket a kiállítás idejére megkaphatnánk, kérjük jelezzék!
E-mailben: furulyaskatalin@nagykovacsi.hu címen, személyesen az Öregiskolában könyvtári nyitvatartási időben, illetve telefonon telefonon: 06-30-8455696

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A Mészégető, 1962.
Aranyiné, Magdolna fotója, Nagykovácsi Pékdomb

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Kő és agyagipar fejezet (A szerkesztés lezárása 1910.)

“…Ez iparágban nagyobb telepek a következők:… Polacsek Lipót mészégetője Nagykovácsi, 18 munkás. Rácsky János mészkőbányája és mészégetője Nagykovácsi, 25 munkás….”

Forrás:http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/pest-pilis-solt-kiskun-varmegye-ii-128B6/ipar-kereskedelem-hitelugy-es-forgalom-irta-haraszthy-lajos-12C91/i-az-ipar-12C92/ko-es-agyagipar-12CC2/

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A-kastély-víztornya-privát fotó-Helyismereti-dokumentumtár

A napokban gőzerőkkel folyik a Kastély felújítása. Az építkezés nem ad alkalmat az apró részletek felfedezésére, annál inkább ad okot végig gondolni, hogy élt mindig is együtt a Kastély a település történelmével, az országos változások hogyan változtatták meg sorsát, funkcióját, a benne élőket.

“…Kovácsi területének birtokjogát – más Pilis megyei helységekével együtt – a Wattay család már a török idők alatt biztosította magának. Így az eltelt két és fél évszázad alatt előbb a Wattay – Róth család (1686-1828), majd házasság útján a Teleki – Tisza család (1828-1946) birtokában volt a település…” Forrás: Szatmári Lajos Nagykovácsi rövid története, 1991. 12. p.

A kastély építése az 1840-es években kezdődik, onnantól szemlélője az épület a történelemnek, már kilenc évesen Görgey főhadiszállásának ad otthont. A magyar történelem és a helyi történések krónikáinak összegzésénél szinte mindig említésre kerül, azonban történetének részletes feltárása még nem teljes. (1944-45-ben a kastély a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alatt állt, menedéket nyújtva üldözött szülők gyerekeinek. 1945. év nyarán a Szövetséges Ellenőrző Bizottság angol tagjai lakják a kastélyt.) Forrás: Szabolcsi József: Adalékok Nagykovácsi történetéhez, Budapest, 1960.

Későbbi bejegyzésekben ismertetjük az eddig fellelhető források nyújtotta anyagokat, a különféle források által nyújtott információkat összegyűjtve, illetve új forrásokat keresve a Kastély történetéhez.

A Kastély építésének pontos ideje sem ismert, a területén megtalált kút kávájára az 1821-es évszámot vésték, amely azonban nem bizonyítja egyértelműen az építkezések megkezdésének idejét, hiszen a kút létezhetett a Kastély építése előtt, önállóan is. A Kastély  történetének  megismerése első lépéseként, vegyük szemügyre az épületegyüttes még az átalakítás idején is jól látható, érdekes részleteit. Az egyik rejtélyes figura a Víztornyon lévő elefánt. A másik a kastély főépületének homlokzatán lévő kardos vitéz, ki a kardján egy levágott fejet emel  a magasba, vitézsége dicsőségének bizonyítékaként, másik kezében három gabonaágat tartva. Ha a víztornyon egy muflon, egy szarvas vagy őz ábrázolása lenne, talán könnyebben megérthetnénk, miért az az állat került a toronyra. Hogy kerül Nagykovácsiba elefánt?

A szimbólumok magyarázata a Tisza család grófi címerében található. Erdős Pál Tisza-kutató a Magyar Családtörténet Kutató Egyesület oldalain publikált cikkében mutatja be a grófi címert. http://www.macse.hu/society/csaladok.php?id=2

A kovácsi birtok és a Kastély is vadászati céllal működött főként. Geszten és Kocsordon vannak a család jelentős birtokain épült további kastélyok.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Aratás Nagykovácsiban. A fotó a Pékdomb oldalról származik. Barka Istvánné, Csernus Teri néni fotója

Csoportkép aratáskor Nagykovácsiban. A fotó a Pékdomb oldalról származik. Barka Istvánné, Csernus Teri néni fotója

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Székely János püspök bérmált Nagykovácsiban 2017. június 28-án

Székely János püspök úr érkezett Nagykovácsiba 2017. június 28-án bérmálásra. A bérmálásra készülők életkora ebben az évben igen érdekesen alakult. A legfiatalabb nagykorú Krisztusban 26 éves volt, a legidősebb elhaladta a nyolcvanadik életévét. Püspök atya feltette a kérdést, méltóak-e a megjelentek a bérmálásra. Kemenes Gábor atya elmondta, felkészültek, méltóak arra, hogy részesüljenek a bérmálás szentségében. Székely János püspök atya kiszolgálta a bérmálás szentségét. Ebben a Szentmisében imádkoztak a hívek püspök atyáért, akit a Szentatya kinevezett Szombathelyi megyéspüspöknek. Hálát adtak a közöttünk végzett sok-sok szolgálatáért, és kérték az Isten áldást az új szolgálatára.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Nagykovácsi fiatalok konfirmálás után a régi, kis református templom előtt

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Az Úrnapja katolikus főünnep, az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon pünkösdvasárnap után két héttel tartják.

A körmeneten Magyarországon, más országoktól eltérően, négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál Evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt. Ilyenkor azokért is imádkoznak, akiket a négy égtáj felé osztott áldás akaratlanul is elér. http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=3&op=ujsag06_2

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A vidám kishajók már hetek óta invitáltak minden érdeklődőt a bálba, amelyre 2017. június 16-án, pénteken este és éjjel került sor. Idén is a szokásos gondossággal, igényességgel tervezték meg a bál díszleteit, dekorációt az Óvoda dolgozói, a  bál szervezői.  Mesevilág fogadta az érkezőket az Öregiskola Nagytermében. A bálozó jókedv a nagy esők dacára is töretlen maradt, hasonlóan nagy sikerrel zárult a bár, mint a korábbi években, egyszerre szolgálva a jótékonyság nemes- és természetesen szórakoztatás jó ügyét.

A Nyár nyitány óvodai jótékonysági bál plakátja. 2017.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Crosskovácsi 2017. - 2017-06-19

Idén ismét messzire vitte a település jó hírét a Crosskovácsi verseny, bátran állíthatjuk nem csak a sportolók körében. Köszönet a szervezőknek, Mátyus Attila csapatának és minden résztvevőnek.

A 2017-es videó elérhető itt:

A sportesemény izgalmas képein túl gyönyörű kovácsi tájképeket is láthatunk.

Forrás: Crosskovácsi facebook oldal.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Az idén még a tavalyinál is sikeresebb volt a Varázskastély Családi fesztivál a Tisza-kastély parkjában. A programok összeállításánál  hagyományosan a gyerekek, a családok kerültek fókuszba. Óriás játékok, vizes attrakciók, bemutatók, tűzoltó ügyességi játékok, játszóházak, kézműves foglalkozások várták a gyerekeket és a szüleiket. A helyi állatvédők munkáját is megismerhették az érdeklődök. Állatsimogató működött, pónizni, kocsizni is lehetett mind a két nap.

A szombati főzőversenyre a csapatok teljes erőbedobással készültek, a Boszorkánykonyha a produkció teljes arculatát is megtervezte. A hozzáértő zsűri idén a Kékharisnya Könyvklub csapatának adta az első díjat.

A színpadon és a fűben is mindkét nap helyi sztárfellépőket és az országos sztárokat  is csodálhattuk. A Krónika képes archívumába bekerült a két nap teljes programja, a hívogató plakátok is. Minden fellépő megörökítése szinte lehetetlen lenne, de minden műsorszámról igyekeztünk fotót csatolni.

A szombati nap délutánján Szandi lépett fel, a vasárnapi utolsó fellépő a Csík zenekar volt. A riogató, többször eleredő eső sem zavarta szét a “teltházas” publikumot.

Szakadatlan rótta a köröket a Mesevonat is.  Mindenféle finom lakoma, italok vártak a pihenőkre, felfrissülőkre várva.

Végre, aki szerette volna, alkalma adódott egy-egy jó beszélgetésre, rég nem látott ismerőseinkkel, barátainkkal találkozhattunk.

A szombati napról az M1 is tudósított. http://(forrás MTVA – http://www.mediaklikk.hu/…/hirado-m1-1930-2017-06-03-i-adas/)

https://www.facebook.com/groups/173480806005215/search/?query=Var%C3%A1zskast%C3%A9ly

 

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Pedagógus nap 2017. - 2017-06-12

Ebben az évben először hívta Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata egyszerre, egy időben ünnepelni a község összes oktatási-nevelési intézményében dolgozó pedagógusát, akik mindennapi munkájukkal, a gyermekeken keresztül  Nagykovácsi jövőjét alakítják. Sor került gyémánt-, aranydiplomás pedagógusok köszöntésére is, átadásra került a Szatmári Lajos Emlékdíj is.

Kiszelné Mohos Katalin polgármesteri  laudációiból:

Légrádi Lászlónét, született Csepregi Ágnest Nagykovácsiban elsőként köszönthetjük az Aranydiplomája megszerzése alkalmából, ezzel remélhetőleg új hagyományt teremtve.  Légrádi Lászlóné, Ági néni 1943. június 19-én, Lengyeltótiban született. Az általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte. A gimnáziumot Siófokon kezdte, majd Keszthelyen folytatta és itt is érettségizett a Vajda János Gimnáziumban. Óvónői diplomáját a Soproni Óvónőképző Főiskolán szerezte 1967-ben, tehát éppen ötven éve. 1963-1974 között a Balatonfenyvesi és a Balatonmáriai Napköziotthonos óvódákban dolgozott. 1970-től a Fonyódi járásban óvódai szaktanácsadó volt. 1974-ben családjával: férjével és két gyermekével Budapestre költözött és egy szerencsés véletlennek köszönhetően az akkor induló Magyar Rádió és Televízió 10 csoportos, új óvodájában helyezkedett el. 1983-ig gyermekcsoportban dolgozott, majd az akkori óvódavezető felkérésére vezetőhelyettes lett, pár évre rá a vezető nyugdíjba menetele után függetlenített óvódavezetőnek nevezték ki. 1993-ban, csaknem 25 éve költözött családjával Nagykovácsiba. Nagykovácsiból több kolléga, dajka, konyhai munkatárs dolgozott az ő keze alatt, akikkel a mai napig, ha véletlenül összetalálkoznak, örömmel üdvözlik egymást. 1997-ig, nyugdíjba vonulásáig, mintegy 24 évet töltött el ezen a munkahelyen. A ma oly divatos élethosszig tartó tanulást ő már akkoriban is gyakorolta, a Zsámbéki Tanítónőképző Főiskolán, intenzív óvónői szakon „diplomamegújító” képzésen vett részt.Óvodapedagógusi munkáját hivatásnak tekintette, szerencsésnek tartja magát és büszke arra, hogy sok-sok óvódáskorú gyermek „Ági óvónénije” lehetett.A szülők is mindig nagy szeretettel vették körül, főnökei a munkáját mindig elismerték, megbecsülték. Több kolléganővel a mai napig tartják a kapcsolatot, felidézve a szép emlékeket.Mi is büszkék vagyunk rá, örülünk, hogy hosszú és eredményes pályafutása után Nagykovácsit választotta a nyugdíjas évei eltöltésére és büszkék vagyunk arra is, hogy ilyen közmegbecsülésre méltó tagja vannak közösségünknek.

Kedves Ági néni, Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata nevében szeretettel gratulálok ötven éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységedhez és kívánok hosszú, boldog életet, jó egészséget családod körében és itt közöttünk, Nagykovácsiban!

Veres Mária Ildikó – Pályáját 1980-ban, képesítés nélküli napközis tanítóként kezdte. 1984-ben szerezte meg a tanítói diplomáját. 1997 óta – tehát éppen 20 éve – dolgozik a Nagykovácsi Általános Iskolában. Kiváló tanító, aki a hagyományos értékeket, a nemzettudatot és a korszerű tudást az élménypedagógia módszereivel adja át tanítványainak. A mindennapi munkája során erősíti a gyerekekben az egymás iránti megbecsülést, az elfogadást, a tiszteletet és a figyelmet. Szakmai munkájának eredményeként diákjai minden évben kiemelkedően szerepelnek az iskolai és a területi tantárgyi versenyeken is. A hagyományok folytatójaként, régóta egyik fő szervezője az iskolai versmondó versenynek. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, személyes gondoskodással fejleszti a lemaradó, hátrányos helyzetű gyermekeket.

Az iskolai közösségnek erős pillére, a közösséget segítő munkája kiemelkedő. Az osztályában levő tanulókban erősíti a csoportkohéziót úgy, hogy pedagógiai iránymutatásával a gyerekek öntevékenyek legyenek, megismerjék egymást, képesek legyenek az együttműködésre. Tudja, hogy a pedagógusnak a helyi közéletben is szükséges szerepet vállalnia. Gyakran látjuk a község rendezvényein, igyekszik tanítványait is bevonni a helyi eseményekbe. Fontos feladatának tekinti, hogy a tanulók kötődése szűkebb és tágabb hazájukhoz: Nagykovácsihoz, illetve Magyarország természeti és történeti értékeihez szoros legyen, továbbá a népi hagyományok, szokások megőrzésével identitástudatuk megerősödjön. Lelkes pártolója a hagyományőrzésnek, a néphagyományok továbbvitelének, a táncházaknak, támogatja a néptánctanítást, segíti a Rézpatkó Néptáncegyüttes munkáját. Tervszerű, pontos, sokszínű, színvonalas tanítói és munkaközösség-vezetői munkájával a környezetében élőket is igényességre, toleranciára és becsületességre ösztönzi. Nagykovácsi nagyra becsült polgára, aki példát ad mindannyiunk számára.

Kedves Ildikó, köszönjük fáradhatatlan munkádat!

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Sváb menyasszony - 2017-05-30

Sváb lakodalmak

 

Enczmann László pilisszentiváni előadásában ( az előadás a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület szervezésében, Czigler Ágota felkérésére jött létre) a régi sváb esküvőkről tudhattunk  meg sok érdekeset  Szentiván és Solymár szokásait, ezek időbeli változásait is elemezve. A vetített képes előadás a személyes, solymári emlékeken túl, főként Bonomi Jenő etnográfus kutatásaira alapozott. Bonomi legismertebb munkái a Buda környéki németség, elsősorban Budaörs és a budai hegyvidék néprajzához, azok történetének kutatásához és művelődéstörténetéhez kapcsolódnak.

A sváb menyasszonyok ruhája sötét volt, a menyasszonyi koszorú és a kötény volt csak fehér. A kötény fehér, többnyire rakott, pliszírozott anyagból készült. Az ártatlanság szimbólumaként szerepelt, megesett lány, másodszor férjhezmenő özvegyasszony sem viselhette. Az esküvői ruhák és a násznép ünnepi öltözetét is egészen sokáig rozmaring ágacskák díszítették, valamilyen fehér díszítőanyaggal kombinálva. A rozmaring a svábság életében jelentős szerepet játszott, a tisztaságot jelképezi, szerencsét és egészséget hoz. Áldozás után a menyasszony az oltárra tett egy rozmaring szállal díszített almát, evvel tudatta, a papot meghívják a lakodalomba. A lányok akkor mehettek férjhez, ha rá tudtak ülni a hajukra, vagyis olyan hosszú volt már, hogy kétszer körbe tudta a copfját a karján tekerni. A sváb lakodalomban nemcsak a vőfély mond köszöntőket, szinte mindenkinek illett valamely alkalommal verselni. Ezeket a verseket füzetekben gyűjtötték össze. Voltak közöttük „szép, istenes” versek, de voltak szókimondó, csipkelődő versikék, magyar és német nyelven vegyesen.

A templomi szertartásnak természetesen, de az esküvői menetnek, a lakodalomban minden mozzanatnak (ültetésnek, ételek-italok sorának stb.) is kötött rendje volt.

Kiemelve néhányat, amelyek eltérnek más tájegységek esküvői szokásaitól.: Pilisszentivánon a templomban a szertartás végén az ifjú pár vezetésével az egész násznép körbe kerüli az oltárt, a vőlegény átadja az esketésért járó pénzt a menyasszonynak, aki elhelyezi ezt az oltár mögött. Ezt az oltár körüli körmenetnek nevezték. A lakodalmas ház udvarán, ha az időjárás megengedte, hogy kinn lehessen a násznép, lombsátor készült, így lesz a lakodalom igazi sátoros ünnep. A menyasszony viseletén érdekesség (ezt solymári és szentiváni fotón is láthatjuk) a mirtusz, gyöngykoszorúból induló a szív tájékára elérő díszítés. A díszítés segít abban, hogy az asszonyi élet során a családot az ész és a szív, az asszonyi gondoskodáson keresztül, harmóniában tartsa.

A helyi, (még szerény) helytörténeti dokumentációban sváb esküvői fotó nincs. Nagyon reméljük, sikerül majd gyűjteni, közzétenni ilyet. Egy fiatal pár, ünnepi, de nem esküvői fotóját tesszük közzé, illetve a sváb esküvők szimbolikus növénye, a rozmaring szerepel a másik képen egy fiatal fiúval és egy idősebb nőalakkal, aki feltételezhetően az édesanyja lehet, mindketten sváb viseletben.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Az Tisza-Teleky kastély 10 éve Nevelőotthon írta Szatmári Lajos 1968-ban

A “Községi Krónika Nagykovácsi, 1968.” dokumentum első lapjain láthatjuk ezt a képet a Kastélyról.

” …1968. június 16-án ünnepelte az Országos Erdészeti Főigazgatóság Nagykovácsi Nevelőotthona fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepségen az intézet tanulói tetszetős kultúrműsort adtak, valamint torna és csoportos táncszámokat mutattak be…”

Szerzők: Papp Gábor és Szatmári Lajos.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A NAMI Évadzáró Gálájának plakátja 2017.

A Gála záróképe, Repülj madár! 2017.

Hatalmas siker volt idén is a Nagykovácsi Alapfokú Művészeti Iskola Évadzáró Gála előadása.

 

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Pályázati felhívás nagykovácsi Fiataloknak!

Részletek az Önkormányzat honlapján:

http://nagykovacsi.hu/2017/05/palyazati-felhivas-nagykovacsi-nagykozseg-onkormanyzata-2017-evi-dr-schmidt-imre-osztondijara/

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Mandl Jakab tábori képeslapja 1916.

2017. márciusának közepén a Tompa Mihály utca 14. szám (Tóth-ház) lebontása közben kerültek elő iratok, dokumentumok a gerendázat és stukatúr között. A papírok között tábori levelezőlapokat találtak. Mandl Jakabné címére adták fel a lapokat az első világháború idején. A címzett: Mandl Jakabné, Nagykovácsi, Budai utcza ház szám 54. Pest megye

Az anyagot digitalizálásra a helytörténeti gyűjtemény 2017. áprilisában kapta meg Kiskun Judittól.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A kitelepítés 71. évfordulója. Koszorúk Kolozsvár téri Emlékműnél

2017 május 7-én is megemlékeztünk a 71 évvel ezelőtti kitelepítés napjaira. Solymárról 1946 májusában indultak el a vagonok azokkal a kovácsiakkal, akiket kitaszított a hazájuk. Az eseményt a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezte. Beszédet mondott Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszony és Dr. Klein Ferenc elnök úr. Kemenes Gábor atya a szentmisén is megemlékezett a Solymári Asszonykórus segítő,  szép szolgálatával.

A koszorúzás előtti pillanatok

Dr. Klein Ferenc elnök és az asszonyok

A solymári és a nagykovácsi asszonyok ünnepi viseletben, 2017. május 7.

A kovácsiak: Pitz Évike, Simon Marika, Pitz Terike, Probszt Terike

Kiszelné Mohos Katalin megemlékező beszédet tart a katolikus templomban a Kitelepítés 71. évfordulóján, 2017. május 7.

Dr. Klein Ferenc  A  Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Térzene - 2017-05-03

Kifejezetten jól áll a főtérnek, a Tisza István térnek a térzene. A Veszprémi Légierő Big-band Zenekar ma kipróbálta és bebizonyította.  Az idei, a 15. Művészeti Találkozó keretében zenéltek minden kovácsi délidőben korzózónak. 2017. április 30.

15. Művészeti Találkozó 2017. április 30.
Veszprémi Légierő Big-band

15. Művészeti Találkozó 2017. április 30.
Veszprémi Légierő Big-band

A közönség élvezi a napsütést, a tavaszi térzenét

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »