1700 előtt

A kőkereszt felirata az új márványtáblán 2018. május 6.

„1946. május 2-án, ezen a napon, talán már ezekben az órákban, kezdődött meg a kitelepítésre ítélt egykori nagykovácsi magyar-németek kiűzése a 246 év alatt épített falujukból. Kiforgatták őket a házukból, ingatlan és ingó vagyonukból. Személyenként csak 70 kg csomagot vihettek magukkal az útra. A lovaskocsikra pakolásuk után az útjuk a solymári vasútállomásra vezetett, erős rendőri kísérettel. A csomagjaikat az indulás előtt, alatt, de a vasútállomáson is megvámolták. Nem számított, hogy a kisgyermek lábáról húzták le a cipőt. Útjuk az ismeretlen, háborút vesztett Németországba vezetett. A kijutásuk hetekbe került, a legminimálisabb higiénés, élelmiszer/ital utánpótlási lehetőségek nélkül. A mai napi első nagykovácsi transzport a Pilisborosjenőről kiűzöttek vagonjaival közös szerelvényben hagyta el az országot. A nagykovácsiak zömét 3-án és 4-én vagonírozták be, és szállították ki Németországba.”

Az idézetet Pajer Árpád Nagykovácsi Pékdomb facebook csoportbeli megosztásából emeltük ki.

A május eleje, amióta lehetséges és engedélyezett a 72 évvel ezelőtt történtekre ünnepélyesen, hivatalosan visszatekinteni, mindig megemlékezéssel telnek a faluban.

Házat, hazát, bevetett földeket, állatokat hátrahagyva elindultak a szomorú transzportok az egykori nagykovácsi németekkel, egy akkor, nekik már ismeretlen föld felé.

2018. május 6-án  a Német Nemzetiségi Önkormányzat és Közösség és Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata hívták emlékezésre a falu lakosságát.

Az ünnepi percek a falu nyugati részén lévő kőkeresztnél vették kezdetüket. Megérkeztek az egyházi zászlók, Kemenes Gábor plébános úr, a Budakeszi Vegyes-kórus viseletben,  az ünneplő közönség már a felújított kőkereszt tövében várta az ünnepség kezdetét. A verőfényes, meleg nyári napon egy útszéli kereszt adott helyszínt a megemlékezés kezdetének. Dr. Klein Ferenc, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke visszaemlékező szavaiban kiemelte, hogy nem szokványos ma már útszéli kereszteket állítani, azokat jelentősük szerint ismerni, vagy tisztelni. Ezt a keresztet most a Német Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata felújította, fejet hajtva az ősök teremtő munkája előtt, akik a keresztet állították.

A kőkeresztet, akkori neve szerint, a Perbáli úti keresztet Mayer Péter és neje, szül. Pettner Mária állíttatták 1899. május 22-én.

Felirata szerint:
“Dein Kreuz, o Jesus, schütze mich
von allen Bösen gnädiglich.
In deine Wunden schließ mich ein,
dann beleib ich sicher keusch und rein;
es soll mir die längst erwünschte Bitte beschieden sein.”

Magyarul:
” Oh, kegyes Jézus, védjen meg
Kereszted a bűntől éngemet.
Szent Sebed rejtsen magába,
hogy tiszta maradjak a világba’,
hogyha még kérésem meghallgatásra találna. “olvashatjuk Greszl Ferenc Emlékeink című Honismereti olvasókönyvéből.

A kereszt állítói ezzel az idézettel akarták megállítani, elgondolkodtatni az úton levőket, erre igyekvőket.

Idén a kőkeresztet, eredeti helyén letisztították, a bevésett régi betűket megerősítették, a lábazatához egy márványlapon a jól olvasható felirat is felerősítésre került. A környezetét rendbe tették, virágokkal díszítették.

A kőkereszt 119 éve áll rendületlenül a nyugati faluvégen, a mai elnevezés szerint a Telki út és a Kossuth utca sarkán. Kedvelt találkozóhely ez a turistáknak, biciklizőknek, a fiataloknak. A faluban „Kőkeresztként” köznyelvben ezt a keresztet értjük, ez a legismertebb ilyen néven említett tájékozódási, másoknak szakrális pont.

Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszony ünnepi megemlékezésében Magyar Ari Tavasz volt című versével érzékeltette a 72 évvel ezelőtti május tragikus emlékét. Az ünnepi beszéd és a vers is érzékeltette azt az ellentmondást, amit a májusi természet szépsége, békéje és a tragikus napok történései mutattak.  A Budakeszi Hagyományőrző Vegyes-kórus szereplése tette emlékezetessé a kereszt felújításának és megszentelésének alkalmát.

A Kőkereszttől az ünneplők a zászlók vezetésével a Budakeszi Hagyományőrző Vegyeskórus és a Nagykovácsi Német Nemzetiségi Közösség viseletbe, Trachtba öltözött tagjai vezetésével vonultak fel a templomhoz.

A templom előtt került sor a Nagykovácsi 1048.  Greszl Ferenc cserkészcsapat csapatzászló ja megáldására. A cserkészcsapat és parancsnoka: Springer Bence, cserkész segédtiszt a hegyi sváb hagyományok tisztelete és Greszl Ferenc plébános munkássága elismeréséül  választotta, és vette fel e nevet.  A zászló egyik oldalára a csapat neve, száma, a cserkészliliom és NAGYKOVÁCSI neve került fel. A selyem zászló másik oldalára a Teleki Páltól származó  ” Becsületünk előbbre való jólétünknél” idézet; a címer és a 2017-es, az alakulás évének jelzete lett hímezve.

A 180 ezer forintba kerülő hímzett selyemzászló költségeit az eddigi gyűjtést jelentősen kiegészítve, meghatározó részben a Német Nemzetiségi Önkormányzat állta.

Az ünnepi emlékmisén Kemenes Gábor plébános úr szentbeszédében hangsúlyozta, hogy elengedhetetlenül fontos a múlt ismerete, a gyökerek ápolása, erősítése, de legalább ilyen fontos előretekinteni, a jövőt tervezve. Ennek záloga lehet az új csapatzászló alá gyülekező cserkész fiatalok tevékenysége, vállalásai.

A koszorúzásra, hagyományosan a Kolozsvár téren került sor, a Kitelepítési Engesztelő Emlékműnél.

A megemlékezést a szentmisén és a koszorúzásnál is segítette a Budakeszi Hagyományőrző Vegyes-kórus.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

“61. 1254. IV. Béla király Kouka-i Lőrinc fia Egyednek adományozza
a királyi kovácsok Koachi nevű lakatlan földjét, miután Hemo
püspök e föld lakatlan voltát igazolta, s nevezettet annak birtokába
iktatta.
Eredetije MTA Kézirattár Oklevelek 9. sz. DF 243655.
Fejér VI. 2. 379., Wenzel VII. 360., Krit. jegyzék 1018., Bártfai
Szabó 35.”

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez. 1002-1437. Pest Megye Múltjából 5.

A határbejárás leírása:

   “144. regeszta (1274. máj. 17. után) Az esztergomi káptalan IV. László király parancsára a nyulakszigeti apácákat beiktatja a Moys királynői tárnokmestertől kapott Chaba birtokába. A határ keletről nagy erdőben levő hegyen indul ki észak felől a Cheu-ről Kurth-ba menő nagy utón, amelyet Kuest-nak neveznek, azután dél felé kis darabon halad, nyugat felé letér az útról egy füves utón, azután kissé továbbmenve dél felé a hegyre megy egy kőig, ahol a Kurth-i népek földjével határos, ezután egy száraz és köves völgyön át, az Esztergomból Budára vivő nagy utón át haladva a két Vrskurtuel nevű körtefához ér, innen nyugat felé szántóföldön át a Bercz-re megy, azután sokáig egy vesszős helyen egy kimagasló hegyre, a Chababykteteu-re, ahol a Venecia-i népek földje végződik és itt a Kowachy népek földjével határos, majd ugyanazon az utón át nyugat felé egy erdőn megy át s innen az utón észak felé fordul s sokáig ugyanazon az utón halad s Eynard várához közel letér az útról s itt válik el Kowachy népének földjétől és Miklós Tynne (Tynna)-i népeinek földjével lesz határos, majd egy kereszttel megjelölt tölgyhöz ér, azután kelet felé két régi határjelhez ér, ahol egy uj is van, majd nyugat felé két régi határjelhez és egy újhoz, majd újból észak felé fordul két régi földhatárjelhez, ahol a harmadik uj s ott Tynna népeinek földje határos Oberch-i Apollinar fiainak, Jakabnak és Ombusnak földjével, ezután észak felé van két ‘régi és egy uj határjel, majd újból kelet felé fordul s itt van két régi és egy uj határjel, majd lejjebb kelet felé van két határjel, azután kissé továbbmenve van két régi és egy uj határjel, majd kis távolságban egy réten van két régi és egy uj határjel, majd nagy távolságban egy hegyoldalon van régi és uj határjel, végre ugyancsak sokára eljut a Cheu-ről jövő Kuest-nek nevezett úthoz, ahol Jakab és Ombus földjeinek határa végződik, azután visszatér az utón az első határjelhez. Eredetije DL 902., 18. sz.-i egyszerű másolat: Pest megy 88. Fejér V. 2, 159., Wenzel IX, 573., Budapest 136., Bártfai Szabó 76.”

Források: https://library.hungaricana.hu/hu/view/PESM_Pmm_05/?pg=67&layout=s&query=Kowachy

idézi Ziegler Ágota: Szülőföldem szép határa 1. 2. Pilisszentiváni füzetek.

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/pilisszentivani_fuzetek/szulofoldem_szep_hatara_1/

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/pilisszentivani_fuzetek/szulofoldem_szep_hatara_2/

 

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »