Krónika kereső

A Büszkeségpont bemutatása

Szerző:

 

Az emlékév logója

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata a Kossuth Lajos utca 64. számú önkormányzati épület felújítására és hasznosítására pályázatot adott be, a pályázat leírása szerint: 1956-os emlékszoba kialakítása jön létre önkormányzati épületben (továbbá az épületben olyan emlékhely kerül kialakításra, ahol egyrészt általános szempontból mutatják be az ’56-os forradalmat, másrészt elhelyezik a dr. Schmidt Imrére vonatkozó dokumentumokat).

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott 1956-os Emlékbizottság támogatta a KKETTKK-56P-02-0104 számú pályázati konstrukcióban.

A fő utca egyik legelhanyagoltabb, igazán méltatlan állapotban lévő háza újulhatott meg. Javításra került a tetőszerkezet, új nyílászárók kerültek behelyezésre és a leginkább hirdetőtáblának használt barna fakapu is új színt kapott, a fa díszítésekkel és az ablakokkal azonosat. A homlokzat újraszínezése után letisztítva visszakerült a régi házszám, felkerültek az épületre a zászlók is.

Az épület az utolsó napok hajrájával elkészült, adott volt a lehetőség, hogy a Büszkeségpont valóban átadásra kerülhessen, hogy a falak közé tartalom kerülhessen, a közösség birtokba vehesse.

Felkerültek a falakra a fotók, a tablók, megteltek tárgyakkal a tárlók. Elkészült a 32 sor című kiállítás. Miért pont ezt adtuk a gyűjtemény címének? A kiállítás központi alakja Dr. Schmidt Imre. Az ő személyes tárgyait, képeit, pereinek, kihallgatásainak dokumentumait vettük alapul az anyag összeállításánál. A tárgyak, fotók gyűjtésénél döbbentünk rá a tényre az elítélt hat letöltött börtönév során, ennyit azaz 32 sort írhatott haza a családjának negyedévente, elosztva ezt a harminckét cenzúrázott sort a négy gyermek és a feleség között. Ennyi lehetett a válasz is. A gyerekek megfogalmazták, mit szeretnének írni, majd gyakorolták, sort sor alá számolva papírra vetni a levelet, megírni azt a 32 sort, amit a Hatalom engedélyezett. A beszélőn kívül ennyi érintkezési lehetőség volt hat hosszú, keservesen hosszú éven át a börtönben lévő Apa és szerettei számára. Így jöttek-mentek a levelek negyedévente a Gyűjtőbe, Vácra, Márianosztrára, attól függően hol tartották fogva a politikai foglyot. Érkeztek viszont a levelek börtönből Nagykovácsiba, a Petőfi utca 1-be.

A kiállítás az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült. Emléket állítva a nagykovácsi eseményeknek, Dr. Schmidt Imre Nagykovácsi Nagyközség díszpolgára, első demokratikusan választott polgármestere 1956-os tevékenységének. A peranyag feldolgozásával, megismertetésével kirajzolódnak a történtek, a megtorlás keserű éveinek borzalmai, talán Dr. Schmidt Imre emberi karaktere, személyisége is. A kiállítás szerkesztésénél nem tűzhettük ki célul a teljes történeti feltárást, különösen nem a történeti igazságtételt.

Elkezdődött egy feltáró munka, amelyet az eddigi munkákra alapozva szeretnénk bővíteni, lehetőség szerint minél inkább bevonva a közösséget a gyűjtő és feltáró, rendszerező munkába.

1956-ról beszélni sem volt tanácsos, még az érintett családokban sem. A félelem, az újabb megtorlástól való tartás, a megbélyegzettség fájdalmas sorsa, a bizalmatlanság légköre hosszú ideig némította el a szemtanúkat, az ezeket a napokat, éveket megélő érintetteteket.

Ezt a gátat kell elkezdenünk lebontani, ez a munka még most, hatvan évvel később sem könnyű. Köszönjük a családnak, hogy megosztották velünk a kiállítás alapjául szolgáló tárgyakat, dokumentumokat. Láthatunk olyan emlékeket is, amelyek a legutóbbi időkben kerültek elő. Van, hogy a mappákat, az emlékeket őrző dobozokat nem könnyű kinyitni.

Dr. Schmidt Imrét a MÚK, a Márciusban Újra Kezdjük-től való félelem idején tartoztatták le. 1957. március 15-én már a börtönben hallgatták ki. A hatalom félt attól, hogy a márciusi forradalom emléke felszítja az 56-os forradalom parazsát. Nagy számú újabb letartóztatás vette kezdetét Pest megyében is. A megyéből 43 főt ítéltek el tíz évnél hosszabb időre, közülük két ember volt nagykovácsi.

Mi történt a faluban? Mit követett el Dr. Schmidt Imre 1956-ban?

Dr. Schmidt Imre díjbeszedőként dolgozott az ötvenes években, bár közgazdász doktor volt. A falu megbecsült „írástudója” volt, akihez az emberek bizalommal fordultak, segítséget kaptak engedélyek, hivatalos papírok elkészítésében. Számított a véleménye, hallgattak a tanácsára.

1956 októberében a városból érkező hírek hatására lelkesítő beszédben köszöntötte a forradalmat, felolvasták a 16 pontot, megalakították a Nemzeti Bizottmányt és a Nemzetőrséget. Eltávolították a vörös csillagokat a közintézményekről. Gondoskodtak az ellátás folyamatosságáról, élelmet szereztek a lakosságnak, figyeltek ennek őrzésére. Az oroszok érkezésének hírére a község kocsmájában lévő pálinkát kimérték, eldugták. A faluban polgári áldozat nem esett. A közrendet fenntartották, megtorlás, lincselés, erőszakoskodás, fosztogatás nem volt.

Ezért elsőfokon hét, másodfokon a társadalmi tulajdon vétségére tekintettel tíz évre ítélték.

1963-ban az amnesztia idején szabadult, hat évet letöltve. A kiállítás a börtönévek néhány tárgyát is bemutatja, az Emlékezet füzetét, ahová példásan szép kézírással jegyezte le Dr. Schmidt Imre azokat a verseket, memoritereket, amelyeket nem szeretett volna elfelejteni. Gyakorolva az angol és német nyelvet is. A második teremben látható az egyik levél nagyalakú másolata, az egyik „32 sor”.

A kiállítás anyagát Kerekes Béla, Nagykovácsiban élt fotós 1956-ban Budapesten és Nagykovácsiban készített fotói gazdagítják. Janits Béla jelentős korabeli sajtógyűjteményéből úgy igyekeztünk válogatni, hogy a tárlókban elhelyezett anyag a nagykovácsi eseményekkel időben, témában találkozzon. Koszecz Gyula, Tóth Balázs filmje 1956 Nagykovácsi történéseire való visszaemlékezéseket mutat be.

Azt gondolná az ember, hogy a szabadulás után Dr. Schmidt Imre elfordult a közügyektől, visszavonult a népes, szerető család körébe. Nem ezt választotta, a katolikus egyházközség dolgaiba kapcsolódva már a szabadulás után a közélet része lett, a rendszerváltás idején elfogadva a polgármesteri jelölést, Nagykovácsi első polgármestere lett.

Érdemes volt-e mindezt vállalni? Szerepet vállalni, közügyekkel foglalkozni 1956-ban?

A kérdésre Dr. Schmidt Imre adja meg a választ egy Harangszóbeli írásában: „Ha a történelem nagyjai ezt mérlegelték volna adott esetben, ugyan hol tartanánk most? Rabszolgái lehetnénk valamelyik bátrabb nemzetnek. Megmutattuk a világnak, hogy szembe mertünk szállni egy kolosszussal és elindítottunk egy folyamatot, amely megváltoztatja a világot, az emberek gondolkozását. Tehát érdemes volt!”

Ennek a példás elkötelezettségnek, erős emberi tartásnak állít emléket a Nagykovácsi Büszkeségpont a Kossuth utca 64-ben.

„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról. Érdekli a falu helyismerete, helytörténete? Akkor jó helyen jár, jó böngészést! Köszöntjük a Nagykovácsi Krónika oldalán.

Elérhetőség:

furulyaskatalin@nagykovacsi.hu

Itthon vagy! – Nagykovácsi