Krónika kereső

Ritter György: Hazáink – könyvismertetés

Szerző:

Hazáink

Ritter György: Hazáink borító-kép

ezt a címet adta a szerző, Ritter György legújabb könyvének. Már a címválasztásból is érezhető, elgondolkodtató munkát tartunk a kezünkben, hiszen hogyan is lehetne két vagy akár több hazánk. Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon adja meg az alcím a szűkebb témát, majd az – Egy Buda környéki község szemszögéből alcím kitétel tovább pontosítja a tanulmánykötet fókuszát.

Rossz szakmai berögződés, hogy a könyv megismerését a végén a Jegyzeteknél, forrásoknál kezdjük. Pedig sokat elárul a munka várható alaposságáról. Ritter György Hazáink című munkája 374 db jegyzetet, utalást, forrást tartalmaz.

A téma alapos és imponálóan precíz megközelítésére számíthattunk tehát. Így is lett, a kétnyelvű kötet három fő részre tagolódik. Első részében a Telepítések és telepítettek I. (1944-1950) című fejezetben a bevezető tanulmány az összes olyan kategóriát leírja, jogi hivatkozással, a történelmi korszak ismertetésével, amely kategóriák lényege az emberek egy csoportját, családokat, faluközösségeket, kiválasztottakat, listázottakat valamely politikai, ideológiai akarat nevében az eredeti lakóhelyükről, szülőhelyükről valahová máshová űzik vagy juttatják. Számtalan jogi kategória, számtalan szakmai, illetve köznyelvi kifejezés írja ezt a jelenséget: kitelepítés, kényszermigráció, mesterséges migráció, népességmozgás, lakosságcsere, áttelepítés, áttelepülés, elűzés, kényszersorozás, internálás, jogfosztás, földfosztás, betelepítés, visszaszökés. A második Telepítések és telepítettek II. című fejezet mindezeket a mozgásokat már a Pilis-völgyében, különös tekintettel Solymárra vizsgálja meg.

A kötet talán legizgalmasabb, harmadik részében a szerző az oral history módszeréhez folyamodik. Hat emberi sors elevenedik meg, hat különféle élethelyzetből indulnak a történetek. Megszólalnak a „svábok”, a „felvidékiek, a „matyók – summások”. Az interjúk szerkesztése különféle témacsoportok szerint folyt, pl. nyelvhasználat, identitás, vallás, integráció, elkülönülés, háború, elűzés, visszatérés stb.

A tanulmánykötet több Nagykovácsira vonatkozó tényt, adatot tartalmaz, és az egész korszak Nagykovácsi történéseinek megértésében is segíthet.

Ritter György: Hazáink. Németek és magyar kényszermigrációs sorsok a második világháború utáni Magyarországon. Napkút kiadó, Budapest, 2018.

„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról. Érdekli a falu helyismerete, helytörténete? Akkor jó helyen jár, jó böngészést! Köszöntjük a Nagykovácsi Krónika oldalán.

Elérhetőség:

furulyaskatalin@nagykovacsi.hu

Itthon vagy! – Nagykovácsi

5 éves a Pékdomb!