Dr Horn János gyémánt okleveles olajmérnök; okleveles gazdasági mérnök; A BDSZ (Bányászati Dolgozók Szakszervezete) elnöki főtanácsadója
Dr H O R N J Á N O S
gyémántokleveles olajmérnök
okleveles gazdasági mérnök
okleveles szakközgazda
a Bányász Kultúráért Alapítvány elnöke
Ü N N E P I B E S Z É D E
2018. szeptember 2-ai 68. BÁNYÁSZNAPON
Nagykovácsi, 2018. szeptember 2
„Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen.
Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével.
Tisztálkodjál belülről, kívülről.
Felejts el mindent ami a köznapok szertartása és feladata.
Az ünnep különbözés és az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.
Az ünnep legyen ünnepies.
S mindenek fölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból a megszakításból, a teljes kikapcsolódásból, legyen benne áhítat,föltétlenség.
Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj fel reá testben és lélekben „.
Tisztelt Ünneplők !
Márai Sándornak (1900 – 1989) 48 évesen el kellett hagyni az országot, a bolsevizmus ellenségének nevezték és egyik fő bűnének tartották, hogy Ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, könyveit bevonták, később haza hívták de addig nem akart hazatérni amíg idegen csapatok vannak hazánkban és nem történik szabad választás. Az USA-ban halt meg. 1990-ban poszthumusz Kossuth díjjal tüntették ki) a Füves könyvből szóló gondolataival köszöntöm a bányásznapi ünnepségen megjelenteket.
Elöljáróban köszönet mindazért amit Nagykovácsi Polgármester asszonya és az általa vezetett önkormányzat tett és tesz, hogy a több évtizede óta bezárt bányászat után is ápolja, őrzi a bányász hagyományokat és azt is, hogy két évvel ezelőtt 2016.szeptember 4-én gyönyörűen felavatták ezt a szép emlékművet.
Tisztelt Ünneplők !
A bányászat csodálatosan szép és gazdag hagyományokkal rendelkezik melyek közül kiemelkedik a Bányásznap.
1950 november 23-án a Minisztertanács és a Magyar Dolgozók Párt Központi Vezetősége határozatot hozott a szénbányászat fejlesztéséről – de jó lenne ha most is történne ilyen – mely többek között kimondta, hogy „ minden év szeptemberének első vasárnapján az egész ország BÁNYÁSZOK NAPJA – ként ünnepli meg, a bányászat országos jelentőségének elismerésképp..” Az érvényben lévő Bányatörvény is tartalmazza ennek a napnak a megtartását.
A 2018.évi 68. Bányásznap központ ünnepségére 2018. augusztus 28-án Pécsett a „ Kodály Pécsi Konferencia és Koncert Központ” dísztermében közel 350 meghívott jelenlétében került sor, ahol Süli Jánosnak a PAKS II tervezéséért, megépítéséért és üzembe-helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek és dr Fónagy Jánosnak a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkárának köszöntése után az ünnepi beszédet dr Kaderják Péter Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímavédelemért felelős államtitkára tartotta. Csak egy – két kiemelés a beszédből :
Kormányzati cél,hogy jövőben Magyarországot dinamikus és minőségi gazdasági növekedés jellemezze, amiben a magas hozzáadott értéket biztosító innovációra támaszkodó tevékenységeknek kell vezető szerepet játszania.. EZ A MEGUJÚLÁS AZ INNOVÁCIÓ NEM KERÜLHETI EL A BÁNYÁSZATOT… A tárca dolgozik azon, hogy minél hamarabb korszerűbbé,olcsóbbá és takarékosába tegye, ugyanakkor biztonságosabbá tegye a magyar energetikai rendszer működését aminek a bányászat is része.
Majd kitüntetések átadására és állófogadásra került sor, ahol a pohárköszöntött a vendéglátó MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zt vezérigazgatója, Molnár János tartotta. Az ünnepségről a BDSZ lapja, a Bányamunkás minden évben részletesen beszámol, ennek két-két példányát mind az önkormányzatnak mind a könyvtár részére meg fogom küldeni. Szeptember végén a BDSZ honlapon/Bányamunkás / is olvasható lesz..
Ezt követően pénteken a társaságok központjaiban-, majd szombaton és a mai napon a bányatársaságok üzemeinél és minden olyan városban, községben ahol valamikor bányászat volt, ott is mindenütt emlékművek, emléktáblák emlékeznek a bányászatra és mindenütt színvonalas bányásznapi ünnepségekre kerül sor.
A mai napon megemlékezünk és tisztelgünk a nagykovácsi szénbányászatról, szénbányászokról természetesen a teljesség igénye nélkül felvillantva a legfontosabb történéseket.
Az Észak-Budai hegységszerkezet négy szénmedencéje közül kiemelkedő volt a Nagykovácsi medence amit bizonyít,hogy 1850 – 1969 között a széntermelés a Pilisvörösvári medencében 7,3Mt , Nagykovácsi medencében 4.8 Mt.,Pilisszentiváni medencében 4,5 Mt Solymári medencében 1,0 Mt volt.
Melyek voltak a főbb történések :
MIESBACH a kutatóaknáját 1853-ban mélyítette le. A 22 méterig mélyített keretácsolt aknával két széntelepet tárt fel.
1863-ban mélyítették le a Eder Ferenc Mátyás tulajdonosról elnevezett EDER aknát ahol 30 férfi,3 nő és 1 gyermek dolgozott és 11791 métermázsát termelt. A leállás miatt víz alá került. A tulajdonos halála miatt csődhelyzet alakult ki. Az örökös – Eder Anna Mária kérelmezte az 1866-ban kiadott kutatási engedély meghosszabbítását, de a Budai kir. kerületi bányabíróság a Nagykovácsi Kőszénbányát 1869 január 21-én Nagy I.M. és társai tulajdonában adta át tartozásaival együtt.
1869 június 2-án Hantken Miksa bányamérnököt,akit szinte egy időben neveztek ki a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatójának jelentették be műszaki i vezetőnek a bányahatósághoz, aki a munkálatokat 1872-ig vezette. A bánya 1874-ben és 1875-ben termelt, 1876-ba termelés nem volt, ebben az évben a bányahatóság felszólította a tulajdonost a munka folytatására de ez nem történt meg. A tulajdonos kérte két bányatelkének törlését. A Pestvidéki m. kir. törvényszék 1880 november 6-án azokat törölte.
ZWIERZINA EDE morvaországi bányatulajdonos – aki mögött jelentős cseh és morva tőkések álltak – 1880 május 24.én kapott engedélyt kutatásra. Megalapították a ZWIERZINA –féle CSALÁDÜDVE BÁNYATÁRSULATOT . 1887 október 27-én. Igazgatónak az osztrák származású Loós Károly bányamérnököt nevezték ki. Egy függőleges és egy lejtős aknát mélyítettek le amibe már 1883-ban egy vízemelő gőzgépet építettek be.
A társulat 1883 – és 1893 között 85 férfit-, és 12 gyermeket foglalkoztatott.
1894 június 25-én jelentette be a Nagykovácsi bányagondnokság idősebb és ifjabb Zwierzina Ede halálát,de a termelés folyatódott . 1895 május 12-én „ a munkások szállító kosáron való ki – és beszállítását a függőleges aknába „ a bányahatóság engedélyezte ,de a hagyatéki eljárások miatt 1900 április 29-én az Ostravában megtartott bányatársulati ülésen döntöttek a Nagykovácsi bánya felhagyásával.
A megszűnés után csak 1920-as években kezdtek el foglakozni a bányászattal. A szénterületet a BESZKART igazgatóságának megbízásból dr Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató vizsgálta felül. A felülvizsgálat kiterjedt gróf Tisza Kálmán nagykovácsi uradalmának akkor már megkapott KÁLMÁN véd- nevű bányatelkére és attól pár száz méterre lévő 13 holdas területre. A szakvélemény feltűnően pesszimisztikus volt, hiszen egy konkurens bányavállalat igazgatója készítette. A termelés 1922-1923-1924-ben folytatódott, de 1924 áprilisában befejezték a termelést a TISZA lejtősaknában.
1929 január 1-án SIMIG ÁDÁM bejelentette a bányahatóságnál hogy a gróf Tisza uradalomtól negyven évre bérbe vette a bányát és a felhagyott aknát tovább mélyítette, majd a bányát villamosította. Ekkor a töke hiányában a munkát nem tudta folytatni , HEISLER ENDRÉNEK és FARKAS JENŐNEK adta tovább a jogot, a termelésről nincs adat, ekkor mélyült a Heisler lejtős akna. 1930 novemberében MÁNIK SÁNDOR miskolci lakos vette bérbe a a szénjogot, de 1931-ben bekövetkezett halála miatt özvegye 1939-ben tovább adta a jogot a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nek.
1943-ban alakult meg a Nagykovácsi Kőszénbánya Rt 200.000 ft alaptőkével , a részvényesek Husz Jenő, Ajtay Zoltán és Sorg Jenő voltak.
1947-ben Antal lejtősakna illetve az ehhez csatlakozó Altáró Üzem szintén komoly szerepet játszott a medencében. Az 1948 augusztus 13-án eszközölt lyukasztás lehetővé tette a solymártelepi központi osztályázóba való szállítást.
S most itt állunk ennél a csodálatos, ipari műemlék előtt ahol a kötélpályán szállították a tömedékeléshez szükséges homokot 1969-ig a Pilisszentiváni bányából.
Sajnos a Nagykovácsi szénbányákban többen bányaszerencsétlenség közben hősi halált haltak:
FINK ANTAL 1887
BRUNNER MÁTYÁS 1891 FERWAGER JÓZSEF 1891
BELUSCHKA FERENC és ismeretlen nevű társa 1897
/ de csak 1898-ban augusztus 27.-én hozták fel /
FISCHER GYULA 1931 MULAVECZ ANTAL 1931
TÓTH JÁNOS 1931
Emlékezzünk rájuk.
Javaslom,hogy emléküket egy emléktáblával örökítsük meg amit az 2019. évi Bányásznapon avatnánk fel. A 2019-es év sok dátum miatt úgyis különleges jelentőségű lesz gondolok a kerek évfordulókra : 1869,1929,1939,1969).
Költség viselésére javaslatom illetve vállalásom :
BDSZ Bányász Kultúráért Alapítvány 40 % Önkormányzat 40 %
Dr Horn János mint javaslatevő 20 %
Az írásos javaslatomat polgármester asszonynak az ünnepség után átadom azzal a kéréssel, hogy azt az Önkormányzat testületi ülésén tárgyalják meg.
A nagykovácsi szénbányászat viszonylag nagy de sajnos szétszórt irodalommal rendelkezik, döntően a pilisi szénbányászatról megjelent irodalmakban. Egyes esetekben kissé eltérő, de én bízom, hogy az elmondottak tartalmazzák a leglényegesebb, talán közelítően pontos időrendi eseményeket.
Sajnos hiányzik egy Nagykovácsi szénbányászat település monográfia. Nagy örömmel olvastam, hogy a Nagykovácsi Pékdomb Közössége 2016.szeptember 30.-án „PÉKDOMB III” estét tartott és ott Sági Balázs bányakutató is tartott előadást. Talán Ő lesz az, aki megírja a Nagykovácsi szénbányászat monográfiáját.
Pár szó kizárólag a szénbányászat mostani helyzetéről :
Agricola ( 1494 – 1553) már könyvében megírta,hogy „ a bányászatot egyetlen társadalom sem tekinti közömbösen és érdemeit felnagyítva dicsőítik vagy érdemeit elhallgatva pocskondiázzák”.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Péch Antal selmeci bányamérnök is akinek köszönhetjük, hogy 1894 április 7-én egy választmányi ülésen a javaslatára fogadták el, hogy az addigi „ GLÜCK AUF „ német bányászköszöntést a magyar „ JÓ SZERENCSÉT „ köszöntés váltsa fel.
Sokan éltük/éljük meg Agricola szavait az itt most körünkben lévő nagyra becsült nagykovácsi bányászok is, hiszen a bányászok az 1945 – 1965-es években a nemzet megmentői voltak, most meg folyamatos támadás éri őket. 1948 – 1965 között csak a földtanban, bányászatban 78 fő kapott Kossuth díjat, később már kisebb számmal Állami díjat,a mostani kitüntetéseknél lámpással kell keresni egy – egy kitüntetett. A legnagyobb dolgozói létszám a szénbányászatban 1964-ben 124 ezer fő volt, a mélyművelésű fekete-, és barnakőszén bányászat szinte megszűnt, egy-két kisebb társaság működik, s most ha nem volna a Mátrai Erőmű Zrt két lignitbányája ( Visontán és Bükkábrányban ) ahol átlagosan 1100 fő dolgozik) akkor a létszám nem érné el a százat. De bízunk a jövőben, különös tekintettel arra, hogy a kormány támogatja „ Az Energetikai Ásvány – hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv”-et.
Természetesen egy bányásznapi ünnepi beszéd nem engedi meg, hogy minden fontos, jelenlegi és jövőben várható , a természeti erőforrásokról, azok nemzetgazdasági kihatásáról is szólni lehessen, de felajánlok és szívesen vállalok egy kizárólag szakmai alapon történő előadást abban az esetben ha azt Önök igénylik.
Beszédemet , megköszönve megtisztelő figyelmüket Márai Sándor gondolataival kezdtem és Jókai Mór gondolataival zárom:
„SZÍV ÉS KŐHOMLOK KELL HOZZÁ, HOGY AZ EMBER ODA LE MERJEN SZÁLLNI ÉS BEKOPOGTASSON AZ ÖRÖK TERMÉSZET ÉVEZREDES ALVÓ NAGY CSODÁIHOZ”.
Szépen mondta Jókai, a nagykovácsi bányászok ilyen emberek voltak.
Kívánok Önöknek és Önökön keresztül a térség minden lakosának a továbbiakban is sok sikert, eredményt,jó egészséget és mindezekhez az 1894-ben Selmecbányán elfogadott bányászköszöntéssel
Jó szerencsét !
Felhasználható irodalom:
Ajtay Zoltán 1900 – 1983
Hantken Miksa 1839 – 1893
Hoffman Károly 1839 – 1891
Papp Károly 1873 – 1963
Szöts Endre dr nincs adat
Zsigmondy Vilmos 1821 – 1888
szakmai írásai
BKL Bányászat újság ( OMBKE )
MBFSZ Adattár ( Budapest, XIV. Columbus u 17-23)
MBFSZ Könyvtár ( Budapest, XIV. Stefánia u 14)
Központ Bányászati Múzeum könyvtára ( Sopron)
Magyarország bányászatának évezredes története(OMBKE)
