Idén Nagykovácsiban szeptember 8-án tartottuk a Bányásznapi megemlékezést. Az idei 69. Bányásznapon Dr. Horn János gyémántokleveles olajmérnök, okleveles gazdasági mérnök, okleveles szakközgazda, a BDSZ elnöki főtanácsadója tartott ünnepi beszédet.
Különleges volt ez a bányásznap a település életében, 50 éve zárták be a bányát, emlékművet avattunk, emlékezve Nagykovácsi bányászmúltjára, tisztelettel adózva a bánya nagykovácsi áldozatainak.
Ü N N E P I B E S Z É D
a 2019. szeptember 8-ai Nagykovácsi Nagyközség 69. BÁNYÁSZNAPJÁN
(természetesen tiszteletben tartottam, hogy egy ünnepi beszéd az adott helyszínen nem szabad,hogy 8 – 9 percnél tovább tartson, ezért egy vázlat hangzott el, de remélem,hogy a Nagykovácsi Krónikában megjelenik és két példányban leadom a könyvtár részére).
Tisztelt Polgármester Asszony!
Plébános Úr!
Tisztelt Ünneplők!
Az első szó a köszönet.
Köszönet az ismételt meghívásért és a felkérésre az ünnepi beszéd megtartására, valamint azért, hogy Önkormányzat 2018. december 13-ai ülésén elfogadta a bányászhősök emlékének megörökítésére vonatkozó javaslatomat. A 2018. évi bányásznapi beszédem a Nagykovácsi Krónikában megjelent és azóta semmilyen új esemény nem történt (a 2019-évi központi bányásznapi ünnepségről a BDSZ lapja a Bányamunkás c. lap részletesen beszámol, amelyből már 2019. évtől egy példányt polgármester asszonynak, két példányt a könyvtár részére megküldök, de megjelenése után egy hónappal az interneten is olvasható). Természetesen nem szeretnék ismétlésbe bocsátkozni kiemelten azért mert ma emlékművet avatunk emlékezve Nagykovácsi bányász múltjára, tisztelettel adózva a bánya áldozataira a bánya bezárásának 50. évfordulóján. Ez talán egy új hagyomány kezdete. De számtalan kerek évforduló is van .
Mire emlékezünk kerek évfordulókon:
150 éve történt
Az 1863-ban lemélyített EDER aknát (a tulajdonosról nevezték el) halála után 1869. január 21-én a Budai Kerületi bányabíróság a Nagykovácsi Kőszénbányát Nagy I.M és társai tulajdonába adták át tartózásaival együtt. 1869. június 2-án HANTKEN MIKSA (1821 – 1893, geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatóját jelentették be műszaki vezetőnek, aki a munkálatokat 1872-ig vezette. Ilyen igényességre az irodalomban nem találtam példát.
90 éve történt
1929. január 1-jén SIMIG ÁDÁM bejelentette a hatóságnál, hogy gróf Tisza uradalomtól 40 évre bérbe vette a bányát, a felhagyott aknát tovább mélyítette, majd a bányát villamosította, majd tőke hiányában a munkát ne tudta folytatni, HEISLER ENDRÉNEK és FARKAS JENŐNEK adta tovább a jogot, ekkor mélyült a Heisler lejtős akna.
80 éve történt
A szénjogot 1930-ban MÁNIK SÁNDOR miskolci lakos vette bérbe, de halála után özvegye 1939-ben tovább adta a jogot a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nek.
50 éve történt
1969-ig kötélpályán szállították a tömedékeléshez szükséges homokot a Pilisszentiváni bányából.
A bányászati munka befejeződött.
Tisztelt Ünneplők!
A bányászat csodálatosan szép hagyományokkal rendelkezik, melyek közül kiemelkedik a BÁNYÁSZNAP és a BORBÁLANAP.
Kiemelkedő és példamutató, amiért köszönet illeti Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszonyt, az általa vezetett önkormányzatot és Furulyás Katalint (szociológust, könyvtárost, közművelődési menedzsert), akik kiemelten kezelik ezeket az ünnepeket és méltó módon emlékeznek meg mind a Bányásznapról, mind a Borbála napról.
A 2018. évi Bányásznapi beszédemben részletesen szóltam a bányásznapi ünnepségekről és Nagykovácsi bányászatról, így a mostani beszédemben – kerülve minden ismétlést – bemutatom a bányászat mai helyzetét energetikai kitekintéssel.
A természeti erőforrások két fő csoportra osztható: meg nem újulók és megújulók.
A meg nem újuló ásványi nyersanyag vagyonukról.
Mára is igaz Hérakleitosz görög filozófus (kb. Kr.e 544 – 483) azon mondása, hogy ”Egyetlen állandó a változás maga”.
Hamis a korábban sokszor hangoztatott vélemény, hogy hazánk szegény ásványi nyersanyagokban. A valóság, hogy bár vannak olyan ásványi nyersanyagok, amik hazánkban nem találhatók, de az biztosan kijelenthető, hogy számos ásványi nyersanyagban relatív gazdag országok vagyunk, amit az alábbi táblázat is bizonyít.Ásványi nyersanyag | Termelés
2017 |
Kitermelhető vagyon 2018.01.01. |
SZÉNHIDROGÉNEK | ||
Kőolaj | ||
konvencionális | 0,84 Mm3 | 24,21 Mm3 |
nem konvencionális(1/ | 0,00 Mm3 | 58,52 Mm3 |
Földgáz | ||
konvencionális | 1 879,54 Mm3 | 76 196,49 Mm3 |
nem konvencionális | 5,17 Mm3 | 1565 Mm3 |
Széndioxid | 112,30 Mm3 | 28 798,2 Mm3 |
SZÉNBÁNYÁSZAT | ||
Feketekőszén | 0,789 kt | 1 915 391 kt |
Barnakőszén | 83,341 kt | 2 241 124 kt |
Lignit | 7 890,000 kt | 4 240 870 kt |
ÉRCEK | ||
Uránérc | 0 kt | 26 769,0 kt |
Vasérc | 0 kt | 43 664,0 kt |
Bauxit | 1,3 kt | 79 705,0 kt |
Ólom – cinkérc | 0 kt | 100 817,0 kt |
Rézérc | 0 kt | 726 459,0 kt |
Nemesfémércek | 0 kt | 6 507,0 kt |
Mangánérc | 0 kt | 51 982,0 kt |
NEM FÉMES ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK /2/ | ||
összesen | 32,97 Mm3 | 6441,95 Mm3 |
ebből | ||
építő-és díszítőkő | 5,07 Mm3 | 1 360,22 Mm3 |
kavics | 14,44 Mm3 | 2 340,00 Mm3 |
homok | 7,45 Mm3 | 628,96 Mm3 |
- nem hagyományos valamennyi olyan szénhidrogén előfordulás, amelyben nem figyelhető meg folyadék fázisok (kőolaj,földgáz,víz) elkülönülése.
- nem fémes ásványi nyersanyag vagyonunkban jelentős a cement – tőzeg – lápföld – lápi-mész is
Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat legutolsó közzétett adatai. A 2018-as adatok még nem állnak rendelkezésre.
Szénhidrogének
A MOL Nyrt. mellett számos társaság is foglalkozik szénhidrogén kutatással, termeléssel, értékesítéssel. Örömmel üdvözöljük, hogy korábban meghirdetett koncessziós pályázatok döntően sikerrel zárultak. 2019 májusában ismét kiírásra került 8 szénhidrogén és 1 geotermikus pályázat, aminek a beadási határideje: 2019. szeptember 26. A koncessziós pályázatok döntően sikeresen valósulnak meg és az újabbak is várhatóan kedvezőn fogják érinteni a hazai ellátást illetve csökkenteni a magas importot.
A koncessziós pályázatok kiírásából 2012 – 2018 között 14 milliárd forint bevétele keletkezett az államnak, szinte teljes egészben a szénhidrogén pályázat eredményeként.
Szénbányászat
A szénbányászat helyzetét döntően befolyásolja az Európai Bizottság határozatai és „TISZTA ENERGIA MINDEN EURÓPAINAK/2016/ ” EU csomag, ami azt jelenti, hogy a „3d”-nek (dekarbonizáció, digitalizáció, decentralizáció) demokratizálódás kell,hogy érvényesüljön az energiaszektorban.
A feketekő-szénbányászat már az 1990-as években megszűnt. A mélyművelésű barnakőszén utolsó (Vértesi Erőmű Zrt. márkushegyi bányája) bányájának a termelése 2017-ben fejeződött be. Ennek oka nem a gazdaságosan kitermelhető szénvagyon kimerülése, hanem környezetvédelmi előírások miatt. A termelésnek már korábban be kellett volna fejeződnie, de a BDSZ sikeres tárgyalásai eredményeként a szénfillérrel sikerült a bezárást eltolni, sőt a humánpolitikai kérdéseket is eredményesen megvalósítani. E területen a közeljövőben változás nem várható, hiszen egy közelmúltban Dubicsányra kiírt koncessziós pályázat is eredménytelen volt.
Jelenleg két – három ún. kis bicskabánya működik, de az egyik/Sajókápolna/ a napokban jelentette be, hogy szünetelteti a termelést.
Sajnos a jelenlegi művelési technológia (maróhengeres jövesztés) miatt a kitermelt szén kb. 60 %-a (apró-szemű), csak erőműben használható és szenes erőmű építésére – számos ismert ok miatt – nem kerül sor és ez azt jelentené, hogy a fennmaradó 40 % lakossági szén nem lenne megfizethető a lakosság számára. Vélhetően ez vezetett a fent említett koncessziós pályázat eredménytelenségére.
Fontos lenne a kutatások folytatása annak érekében, hogy a hazai szenek milyen és mennyi ritkaföldfémet tartalmaznak és azt, hogy vegyipari célra is miként használhatók fel.
A lignitbányászat a szénbányászat egyetlen „zászlóhajó”-ja. A Mátrai Erőmű Zrt. visontai és bükkábrányi lignitbányájában folyik termelés, a jelentős, gazdaságosan kitermelhető ásványvagyonnal rendelkeznek. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a termelés a következő években folytatódjon és biztosítson a hazai villamos energiában min. 14-15 %-os arányt (ez 2017-ben 14,7 % volt. Mindkét bánya a jelentős lakossági lignitet is biztosít.
A Zrt.-ben 2019-ben jelentős – most már tiszta magyar – tulajdonosi változás állt be, az új tulajdonosi hányad:
Mátra Energy Holding Zrt. 72,6 %
Magyar Villamos Művek Zrt. 26,2 %
Egyéb 1,2 %
Örömmel üdvözöljük, hogy 2019 májusában újabb koncessziós szerződés kiírására került sor (Sajókápolnai lignit/BAZ megye/ kutatás, termelés, hasznosítás). A beadási határidő: 2019. szeptember 26.
A hazai villamos- energiában a részarány 2017-ben
szénhidrogének 25,2 %
lignit 14,8 %
atom 50,0 %
ö s s z e s e n 90,0 %
ÉRCEK
Sajnos e területen teljes leépülés történt, 2018-ban az utolsó ércbánya – Úrkúti mangánérc-ásványbánya – befejezte a termelést, miután az egyetlen megrendelő felmondta a több évtizedes szerződést.
A korábban kiírt recski – világviszonylatban is kiemelkedő – színesfémérc bányászatra két koncessziós pályázatra (RECSK I. – rézérc, és RECSK II. nemes és színes-fémérc) nem érkezett ajánlat. Bízunk abban, hogy talán kedvező világpiaci ár és új kedvezőbb feltételekkel kiírandó pályázat eredményes lehet.
A hazai uránérc-bányászat 1997-ben megszűnt, melynek oka nem az ásványvagyon kimerülése (maradt: 26,8 Mt, 31373 t urántartalom), hanem a magas önköltség volt. Ugyanis 100 dollár körüli kitermelési költség nem tudott versenyezni a világpiaci ár 30 dollár körüli értékével. Már 1989-ban is óriási veszteség volt. Az újraindításhoz eredménytelen kísérletek voltak.
Most a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. foglalkozik bányabezárással, környezetvédelemmel, rekultivációval, a radioaktív hulladék tároló kutatással. A Nitrokémia Zrt. döntően kártalanítással, rekultivációval foglalkozik.
NEM FÉMES ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK
A bányászat jelenlegi sikeres ágazata, mely döntően annak köszönhető, hogy az országban jelentős út-, vasút- és lakásépítés folyik és bízunk abban, hogy ez a következő években folytatódni fog, illetve a hazai jelenlegi megrendelők is szintén igénylik a termékeket.
Örömmel üdvözöljük, hogy 2019. május 28-án megjelent 6 pályázat homok- és kavics bányászati jog megszerzésére.
2019. július 4-én a Magyar Közlöny 117. számában (p.: 4375 – 4377) jelent meg az 1398/2019/VII.4 számú kormányhatározat (A Kormány 1398/2019. (VII. 4.) Korm. határozata az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célzó stratégiáról és a hazai építőipari vállalkozások hatékonyságnövelésére irányuló forrás biztosításáról szóló 1031/2018. (II. 8.) Korm. határozat módosításáról) ” melynek
2 pontja kimondja, hogy „MODERN ÉPÍTÉSGAZDASÁG PLATFORM”-ot kell megalakítani és működésére 2019–ben és 2020-ban 100–100 millió forint áll rendelkezésre,
- a 2.1 és 2.2 pont a Közép-Magyarország kavics – sóder – homok területek jogszabály felülvizsgálatát írja elő,
- a 2.6 pont tartalmazza, hogy abban az esetben, ha a hazai igény nem elégíthető ki, külföldről honnan lehet a legkedvezőbb áron biztosítani.
A kormányhatározat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat feladatát is tartalmazza.
BÁNYAJÁRADÉK
A kitermelt ásványi nyersanyag után az állami részesedés, bányajáradék illeti meg (54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet is )
A vállalkozók által befizetett bányajáradék a teljes bontás nélkül
Ásványi nyersanyag | 2017 | 2018 |
ezer forintban | ||
Szén | 372 | 525 |
Lignit | 700 173 | 687 417 |
Homok, kavics | 1 142 850 | 1 345 651 |
Kövek | 543 307 | 666 941 |
összesen | 28 609 981 | 43 716 100 |
ebből | ||
szénhidrogének (kőolaj, földgáz) | 92,8 % | 90,0 % |
Sokan nem tudják kiemelten a bányászat támadói, hogy „elektronikai kütyük”- höz ( mobil telefon, tablet, számítógép,jármű elektronika ) 700 féle anyag
- köztük veszélyes vegyi anyagok,
- ritkaföldfémek,
- nehéz fémek,
- színesfémek
bányászata szükséges amik környezetszennyezők.
Megújuló energiaforrások
Ide tartoznak a villamos energia termelésben:
- biomassza 2017-ben 4,80 %
- biogáz 2017-ben 0,63 %
- hulladék 2017-ben 1,24 %
- nap 2017-ben 0,28%
- szél 2017-ben 2,29%
- víz 2017-ben 0,66%
- ö s s z e s e n 2017-ben 9,90 %
A megújulok részaránya a villamos-energia termelésben
Év %
2017 9,9
2018 12,3
2020 vállalás 14,7
MIBEN BÍZHATUNK?
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat folyamatosan készíti a koncessziós pályázatokat, amelyek sikeresen segíthetik az adott ágazatot. Külön ki kell emelni az 1345/2018/VII.26/ Kormányhatározatot az „ENERGETIKAI ÁSVÁNYHASZNOSÍTÁSI ÉS KÉSZLETGAZ-DÁLKODÁSI CSELEKVÉSI TERV” – et, mely 10 pontban minden esetben miniszteri felelőst jelöl meg.
A cselekvési terv azt jelentheti, hogy
- javítható az ország külkereskedelmi mérlege,
(a KSH külkereskedelmi és termékforgalmi adatai a gépek, szállítóeszközök, feldolgozott termékek, energiahordozók, nyersanyagok, élelmiszerek –italok-dohány táblázatban az 2018. J-D között az energiahordozók -1 446,3 Mrd Ft, összesen 1 764,5 Mrd Ft) (Dr H.J.),
- hazai munkahelyek, beszállítók köre jöhet létre,
- adó bevételeket eredményezhet,
- leszakadó egykori ipar – és bányavidékek szociális és gazdasági helyzete javítható.
Sokat várunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium által létrehozott „Energetikai Információs Tanács” munkájától is és a meghirdetett koncessziós pályázatokról.
A záró mondat előtt egy kis kitérő:
Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata mint korábban is mondtam polgármester asszony vezetésével kiemelkedő módon emlékezik meg minden évben mind a Bányásznapról, mind a Borbála Napról.
Szeretném, ha a Nagyközség mindenkori polgármestere szobájában egy bányászszobor legyen a polgármester „társbérlője”. 2002-en kaptam a Nógrád Megyei Központi Bányásznapi beszédem után Homokterenyén a Nógrádi Bányász Nyugdíjas Szakszervezet elnökétől, Kovács Lászlótól, akivel – miután a napokban beszéltem Csáki Pál özvegyével elmondta, hogy – baráti kapcsolatban is voltak.
A bányászszobor (61 cm) alkotója CSÁKI PÁL Nógrád megye híres fafaragója, akinek halála után „A fába faragott bányász” kiállítása 2014. december 4-én volt Bátonyterenyén (ez a szobor kölcsönben a kiállításon is ott volt). Kérem polgármester asszonyt, mint első „társbérlő-t” fogadja el tőlem, emlékezve a nagyközség bányászatára is.
Csáki Pál /Szuha – 1935 – Salgótarján 2014 / a nógrádi Tiribesi barnakőszénbányában dolgozott, azonban már fiatalon elkezdett faszobrokat is faragni .Munkásságra felfigyelt a nemzetközi hírű id. Szabó István (1903 – 1992) szobrászművész akinek világhírű munkáit Kossuth díjjal, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje és egyéb kitüntetéssel ismerték el és sokáig együtt is dolgoztak. Csáki Pál munkáiból kiállítás is nyílt nemcsak hazánkban számos bányászvárosban (Dorog, Tatabánya, stb.) hanem Kubában és egyik alkotását most is ott őrzik. Halála után még abban az évben Bátonyterenyén kiállításon emlékeztek meg életéről, munkásságáról.
2002-ben kezdtem el írni „ÉLETUTAK” címen egy sorozatot a földtan, bányászat,környezetvédelem,energetika,kohászat kiemelkedő személyiségeiről. A könyvek kereskedelmi forgalomba nem kerültek, kiadója a Bányász Kultúráért Alapítvány volt. Pályázati pénzekből valósultak meg és én is mindig anyagilag támogattam a kiadásokat., amit csak a nyomdai költség terhelt.
Most a könyvtár részére a sorozatból 9 kötetet adok át, amelyekben 83 életút olvasható.
Kívánok Önöknek és a Nagyközség valamennyi polgárának és családtagjaiknak a továbbiakban is sikereket, jó egészséget és mindezekhez az 1894-ben Selmecbányán elfogadott bányászköszöntéssel
Jó szerencsét!