Krónika kereső

BÚCSÚ A NAGYKOVÁCSI ERDŐTŐL

Szerző:

Búcsú a Nagykovácsi erdőtől, ezzel a címmel jelent meg Dalmady Győző verse az 1898-ben a Vasárnapi újság 45. évfolyamának 43. számában.

BÚCSÚ A NAGYKOVÁCSI ERDŐTŐL

Dalra engem sokszor ihlettél

Zöld erdő a hegyek tövén,

Madarakkal versenyt éneklék,

Mig itt szerte bolyongtam én.

 

A gerlicze és a vörösbegy,

S a pintyőke mind, mind dalolt,

És a dalok hangversenyébe

A fülmile is beleszólt.

 

Elismerem, övék volt mindig

A versenyben a diadal,

Nekik felelt a szelíd visszhang,

S a szellő halk sohajival.

 

Dalaikat illette, láttam,

Az erdő zöld koszorúja,

És könnye a meghatottságnak,

A harmatcsepp neki juta.

 

Most utólszor látsz engem, erdő,

A versenynek vége tehát,

Nem zavarom már énekemmel

Madaraid vidám dalát.

 

Sorsom elvisz, ki tudja merre?

Másutt talán többre viszem,

De mindig megvigasztalódom.

Ha rád visszaemlékezem.

 

Madarakkal versenyre kelve,

A veszteség csak engem ért,

De szívem megkönnyebbült, és ez

Diadallal mindig felért.

A költő a madarakkal kell versenyre, elismerve a nemes versengésben a madarak zenéje joggal nyertes. Ki volt Dalmady Győző? Mi kötötte Nagykovácsihoz? Hogy Nagykovácsiba milyen meghívásra érkezhetett, volt-e hivatali meghívása, vagy csak turistaként sétált Nagykovácsi erdeiben, azt nem tudjuk bizonyosan állítani. Pest megyei kötődése természetes, hiszen itt dolgozott a megye aljegyzője, majd jegyzője volt.

Így ír róla az Életrajzi Lexikon:

Dalmady Győző (Kolta, 1836. febr. 11. – Bp., 1916. jún. 30.)költő. 1853–57 között a pesti egy.-en jogot hallgatott. Az 1860-i nemzeti mozgalmak idején az ifjúság egyik vezetője volt. 1861-ben Pest vm, aljegyzője, 1870-től főjegyzője, 1872–1907 között a megyei árvaszék elnöke volt. 1905-ben mint közgyűlési elnök irányította a megyei ellenállást a Fejérváry-kormánnyal szemben. A népnemzeti irány művészi eszközeit alkalmazó verseit 1853-tól kezdve közölték a folyóiratok. Több gyűjteményes kötete is megjelent. Lírájában – a Kossuthot eszményítő hazafias érzés és a családi élet motívumai mellett – fontos szerepet tölt be a katolikus szellemű vallásosság. Számos jogi és árvaügyi cikket is írt. A 19. sz. utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa. – M. Költői és prózai munkái (I–V., Bp., 1936–39) – Irod. Harsányi Zsolt: D. Gy. (Bpesti Szle, 1937); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959).

Forrás: https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/dalmady-gyozo-750CC/

Más forrásból:

„Élete a lant, a családi élet s a megyei hivatal között egyenlő arányokban oszlott meg. A megyén 1870-ben főjegyzővé lett. Ritka munkaképessége, pontossága s fáradhatatlan szorgalma azt eredményezte, hogy a zöld asztalnál és hivatalszobákban sokoldalúan igénybe vétetett. Rendesen a megye központi árvaszékénél foglalkozott mint jegyző, előadó és bíró: de a mellett a megye közgyűlésein, az egyes bizottságokban, mint pl. az egészségügyiben, a központi választmányban, s mindenek fölött a megyei iskolatanácsban is rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Ez utóbbinak 1869 óta állandóan jegyzője volt s mondhatni: lelke, mindene.”-írta róla a Vasárnapi Ujság 1875. évi deczember 5-i száma.

„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról. Érdekli a falu helyismerete, helytörténete? Akkor jó helyen jár, jó böngészést! Köszöntjük a Nagykovácsi Krónika oldalán.

Elérhetőség:

furulyaskatalin@nagykovacsi.hu

Itthon vagy! – Nagykovácsi

5 éves a Pékdomb!