Krónika kereső

Régi húsvétok nyomában

Szerző:

2020 húsvétján, amikor a koronavírus miatt minden máshogyan alakul, idézzük fel a régi nagykovácsi húsvétok emlékeit. Sváb időkben, 1946-ig szinte a teljes lakosság katolikus vallású volt. A Nagyhét a katolikus rend szerint szerveződött a faluban. Ismerjük meg hogyan,  forduljunk a leghitelesebb forráshoz, Greszl Ferenc plébános soraihoz!

 

“Nagyböjtben és különösen a Nagyhét idején tartott vasárnapi istentiszteleteket különösen sokan látogatták. A péntekesti keresztúti ájtatosságokon is szívesen vettek részt, elsősorban a nők és a gyermekek.

(…)

 

A Nagyhét utolsó három napját különös hangulat jellemezte, különösen a Nagypénteket, Jézus halálának napját. A Zöldcsütörtökön tartott énekes nagymisét – a tavaszi mezőgazdasági munkák ellenére – ugyancsak sokan látogatták. E nap estéjén sokan vettek részt a Kálvária-hegyi kápolnához induló, lámpásokkal kísért csöndes körmeneten, hogy odafönt egy óra hosszat az Úrnak az „Olajfák hegyén” töltött éjszakájára emlékezzenek.

“Nagypénteken az ünnepélyes istentisztelet után a legszentebb oltáriszentséget letakart monstranciában a „Szent Sírhoz” vitték, amit az egyik mellékoltáron alakítottak ki. A hívők a kihelyezett Oltáriszentséget csendesimádás keretében őrizték. A „Szent Sír őrei”, akik között minden társadalmi réteg képviselve volt, óránként váltották egymást.

A Szent Eucharisztia csendesimádása Nagyszombat estéjéig tartott és a 18 órakor, a templomudvarból induló, „Rituale Strigoniense” (Esztergomi Szertartásrend) szerinti „Feltámadási Körmenet” kezdetével ért véget.

A templomot, az oltárokat, a templomi zászlókat és a közégi elöljárók lámpásait ünnepi díszbe öltöztették és a feltámadási ünnepségen való részvétel nagy tisztességnek számított. Nagyok és kicsik, mind ünneplő ruhába öltöztek. Az utcákat felsöpörték, az egész község tiszta és ünnepélyes volt és a harangok ünnepélyesen hirdették a nagy ünnep kezdetét. Amikor aztán a plébános belekezdett a „Der Heiland ist erstanden” (Feltámadt az Üdvözítő) kezdetű énekbe, diadalmasan felzúgott az orgona hangja, a nép folytatta az ének sorait és elindult az ünnepi körmenet. A templomkapuban a zenekar átvette a húsvéti énekek kíséretet és a hívők seregének szépen rendezett sorai lobogó zászlókkal vonultak föl a templom körül. Húsvét ünnepe ezzel kezdetét vette. A hívek hazatérésük után szentelt sonkát ettek tormával és készültek a másnapi nagy ünnepre.

Húsvétvasárnap hajnalán a kovácsi asszonyok és lányok, a bibliai nők példáját követve, felvonultak a Kálváriához, ahol húsvéti énekeket énekeltek. Az ünnep a Nagymisével érte el a csúcspontját, amin csakúgy, mint a hajnali misén, sokan járultak a szentáldozáshoz. (…)”

Forrás: Greszl Ferenc: Emlékeink. Nagykovácsi honismereti olvasókönyv. A németek lakta magyarországi község története és sorsa. 1962. Az új kiadás: Pájer Árpád (2005)

A fotók a Nagykovácsi Pékdomb facebook csoport fotói. 

 

„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról. Érdekli a falu helyismerete, helytörténete? Akkor jó helyen jár, jó böngészést! Köszöntjük a Nagykovácsi Krónika oldalán.

Elérhetőség:

furulyaskatalin@nagykovacsi.hu

Nagykovácsi Krónika 1968. május 1.

Itthon vagy! – Nagykovácsi

5 éves a Pékdomb!