Trianon100

A Nemzeti Összetartozás Napja

Megemlékezés

A községi megemlékezés 16.30 perckor kezdődött a katolikus templom harangzúgásával. Ebben az időben, egyszerre minden templom harangja megkondult, emlékezve azokra a percekre, amikor a trianoni béke aláírásra került.

A magyar történelem egyik sorstragédiája a Trianoni békekötés. Mint annyi más sorstragédiát történelmünkben ezt sem volt lehetőségünk megtanulni, megismerni, feldolgozni, megbeszélni vagy legalább beszélni róla.

Trianon – elhallgatott, titkolt, félreértelmezett.

Trianoni béke? Beszélhetünk-e békéről egyáltalán?

A békeszerződést a versailles-i Nagy Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján 1920. június 4-én írták alá.

A békeszerződés következtében a 325 411 négyzetkilométer összterületű Magyar Királyság széthullott. A 282 870 km2 területű Magyarország területeinek valamivel több, mint kétharmadát, Horvátországgal együtt 71%-át, lakosságának felét elveszítette.

„Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg” – mondta Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője.

A 100 éve aláírt béke, magában foglalta az újabb háború csíráját. Magyarország gazdasági, gazdálkodási, kereskedelmi, vasúti, kulturális egysége szétesett. Az ásványi kincsek lelőhelyei a határokon kívül maradtak, a nagyobb földrajzi egységeket összefogó gazdasági-kulturális központként működő városok kerültek el az anyaországtól.

A trianoni traumát a nemzet soha nem tudta kiheverni, csupán egy újabb világháború, világégés és egy újabb, diktatórikus trauma nyomta el. Trianon így maradt feldolgozatlan közös fájdalmunk.

A harangzúgást a közösen elimádkozott Miatyánk követte Kemenes Gábor atya vezetésével.

A Himnusz után a Hazám, hazám népdalt a Csicsergők előadásában hallgathattuk meg nyolc különböző népviseletbe öltözött kislány előadásában. Ezt követően az emlékezők Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszony beszédét hallgatták meg. Majd az Örökségünk dal hangzott el a Csicsergők és a Tan-Band előadásában. Koszorút helyeztek el: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata és intézményei, a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a FIDESZ helyi szervezete.

A koszorúzás után a Szózat és a Székely Himnusz zárta a megemlékezést.

Trianon 100

A virtuális kiállítás margójára

Amikor az Öregiskola éves munkatervét összeállítottuk, Trianon 100. évfordulója megünneplését az általános iskolával közösen terveztük, egy teljes tematikus napot állítottunk volna össze együttműködve, előadással, megemlékezéssel. Az iskolák és a közösségi házak, könyvtárak élete is megváltozott 2020 márciusában. Közös együttlétre, rendezvények szervezésére még napjainkban a közelgő évforduló idején sincs mód a veszélyhelyzet miatt.

2020 június 4-én nyitottuk volna a Trianon100 című kiállításunkat Daróczi János nagykovácsi gyűjtő képeslapgyűjteményéből. A kiállítás élményét, a megnyitó ünnepélyességét, a megemlékezés emelkedett pillanatait pótolni nem tudjuk. Szeretnénk azonban ezt a gazdag anyagot bemutatni önöknek, eljuttatni minél több érdeklődőnek.

Daróczi János értékes és gazdag papírgyűjteményéből ez alkalommal a Trianon témájú képeslapokat emeltük ki és foglaltuk volna méltó keretbe. Ennek most virtuális formában tudunk eleget tenni. A kiválasztott képeslapokat szkenneltük és a digitalizált anyagot rendeztük online kiállítássá.

A nemzet sorsát fordító, tragikus béke 100. évfordulóján 2020. június 4-én tesszük közzé.

A képeslapok fekete-fehér, szépia, színes kivitelben készültek. Többségük a Szózat Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája napilapja kiadó gondozásában jelent meg.

A liga az egyik legjelentősebb szervezet volt azok közül, amelyek a területi integritás ügyéért harcoltak. A szervezet előadások és felhívások segítségével, külföldön a személyes kapcsolatok erejével végzett propagandamunkát. Ennek eszközei voltak a kiadott, külföldi terjesztésre is szánt nyomtatványok, röpiratok és képeslapok.

A képeslapok egy-egy jajkiáltással érnek fel. Szándékuk és üzenetük: az érzelmek kifejezésén túl, érvek felvonultatásával igazságot tenni. A naivnak és reménytelennek tűnő harcba földrajzi, gazdasági, kulturális témájú érveket is bevetettek.

A földrajzi érvek az egységes Magyarország szépségét, harmonikus képződmény jellegét, természetes-geológiai határait emeli ki. A gazdasági érvek az ásványi kincsek elhelyezkedését, a természetes gazdálkodási egységek szétszakítását mutatja be. A kulturális érvek Magyarországot az európai civilizáció keleti őrbástyájának mutatják be, iskolázottsági adatokkal, kulturális szimbólumokkal erősítve.

A vetítésre kerülő képeslapok ezt a tematikát követik. Szimbólumrendszerük szinte kötött, formaviláguk a cél szerint kiválasztott: minél egyszerűbben, minél hatásosabban kifejezni, megmutatni a nemzet fájdalmát, vágyát az igazságtételre.

A képeslapok hátoldala döntő többségben használatlan. Postai forgalomba nem kerültek, híradásra, emberi érintkezésre nem használták. A hátoldalon, a képeslapok képeinek címadása szövegben tükrözi a képi segélykiáltást: Esküszünk! Tűrjük? Szegény hajléktalanok! SOS! Csak kitartás! Jöjjetek már! Balsors, akit régen tép…Nem! Nem! Soha!

Mindezt angol, olasz, francia, német nyelven.

A jelzett alkotók: Kardos Brunó, Tury Lajos, Körösfői Kriesch Aladár, Péczely Antal, Arkay Lidi, Wenzl Árpád, Rausch Ernő, Heibling Aranka, Krémer Amália, Jaszkó Béla, Wenczel Árpád, Udvardy Pál, Tábor János és Dankó Ödön

A virtuális kiállítás nem adhatja vissza az igazi kiállítások légkörét, a megnyitója nem lehet közösségi élmény. A vetítést azonban többször is végig pergethetjük, új és újabb apróbb részletet felfedezve. Tegyük meg emlékezésképp!

A virtuális kiállítás itt indítható

Köszönjük Daróczi Jánosnak, hogy gyűjteményét rendelkezésünkre bocsátotta. A virtuális kiállítás létrejöttét Huszár Antal Virág segítette.