Hónap: 2020. október

Mindenszentek- Halottak napja- Theresia Gleichauf sírja

Létrehozva Szerkesztő

 

1904-ben állították a fekete obeliszket, amely a ravatalozó jobb oldalán, a temető első részében található. Egy anya síremléke, akit két gyermekével együtt temettek el. Az édesanya 44 évet élt, a két gyermek 20, illetve 18 évet. Hogy milyen betegség, baleset végzett a családdal nem tudhatjuk, a  család  tragédiája és a  személyes hangú sírfelirat minden temetőlátogatót megállít.

A sírfelirat fordítása:

Két szeretett (kedves) gyermekem nyugszik itt az oldalamon. És a legidősebb bátyjuk sem fekszik innen messze. Isten akarata, döntése, hogy ilyen rövid idő alatt mindenkit itt kellett hagyni, elmenni az örökkévalóságba.  Anya, férj, gyerekek, leánytestvérek.

Imádkozzatok a szeretett Istenhez!

Theresia Gleichauf

Mindenszentek- Halottak napja- Hallama Mihály sírja

Létrehozva Szerkesztő

Hallama Mihály 1870-1912

 

A napokban temetőlátogatáskor, amikor szeretteink sírját felkeressük, emlékezünk, mécseseket gyújtunk, sétálunk a temetőben, elgondolkodhatunk egy-egy sírkő, kinek állít emléket.

Hallama Mihály uradalmi erdész sírja

Közvetlenül a ravatalozó mögött a Tanítók sírkertje előtt található Hallama Mihály sírja. Erről a sírról eddig nem tudtuk, kit fed. Tavaly a helyismereti-lokálpatrióta Pékdomb közösség temetői témájú estjén nem is említettük. A napokban a NATÜ vezetője, Kántor Ágnes, a sír látogatóitól új információkat kapott, amelyen elindulva a következőket tudtuk meg.

 Hallama a Tisza-uradalom erdésze volt, 1912-ben vonult nyugdíjba. Tisza István, a hálás alkalmazó, nyugalomba vonulásakor a fizetésével egyező, évi 2400 korona összegben állapította meg nyugdíját.  A nagyvonalú gesztus mögött a jól végzett munka iránti hála is rejlett.

Szegény erdész ezt a juttatást csak néhány hétig élvezhette, mert hamarosan meghalt. Valóban a sírfeliraton látható a halál éve, 1912. Tisza ekkor úgy rendelkezett az özvegy kapja meg a továbbiakban a nyugdíjat, fizették is, amíg a történelem közbe nem szólt. Az 1927. december 16-i Pesti naplóban talált cikk szerint az első világháború után az örökösök nehézségekbe ütköztek a vállalt összeg teljesítésekor, ezért a Kúria Hallama özvegye kérésére egy a Tisza-örökösök vagyoni helyzetére tekintettel lévő új, szerényebb járadékot állapított meg.

Pesti napló 1927. december 16.

Mindenszentek – Halottak napja

Létrehozva Szerkesztő
A Ferenczy Múzeumi Centrum anyagából kiemelve

A Nagykovácsi temető Sz. Tóth Judit felvétele

A holtak faluja
Aki ezekben a napokban messze nyugvó szeretteire emlékezik, vagy egy csendes őszi sétára indulna, látogasson el egy régi temetőbe. A fényképek a főváros környékén készültek. A katolikus, református, ortodox és izraelita felekezet sírjeleit egyaránt azonos alapanyagból könnyebben vagy nehezebben megmunkálható kőből faragták. A puhábbakon gyakoriak a domború díszítmények és a színes festés.
A legkorábbi sírköveket a 18. század végén faragták, az 1920-as évektől már inkább műkőből készítették, sokszor fényképpel, és szokás volt fehérre meszelni. Gazdái a temetők régi parcellájában nyugszanak Nagykovácsiban, Perbálon, Pilisszentivánon és másutt a sváb, Budakalászon, Pomázon a szerb temetőben. Vagy a kegyeleti parkká alakított ó-temetőkben, mint Tárnokon, Törökbálinton, Budakeszin, Budaörsön – utóbbi hazánk legnagyobb német nemzetiségi sírkertje. A temetői kerítések, utak mentén is láthatók összegyűjtött, felállított régi sírkövek, így a szentendrei szerb, vagy a tinnyei református temetőben.
Sz. Tóth Judit

 

 

A Ferenczy Múzeum Centrum bejegyzése

Egy fénykép margójára – 1956. október 23. tiszteletére

Létrehozva Szerkesztő

A fotó 1990. október 23-án készült. Éppen az első demokratikus helyhatósági, önkormányzati választások után voltunk. Dr. Schmidt Imre lett Nagykovácsi polgármestere, ő a kép középső alakja. Idős kora ellenére vállalta a megmérettetést, vállalta a nehéz, embert próbáló feladatot, a község élére állni, felelősséget vállalni közös dolgainkért. 72 éves ekkor. Hét évtized van mögötte. Ebből egyet börtönben kellett volna töltenie, az amnesztia miatt csak hat év lett belőle. 1957 márciusában letartóztatták. Elsőfokon hét, másodfokon tíz évre ítélték. A vád másról szólt, a tett nagyjából ugyanaz volt, mint 90-ben. Felállt és mert rábízták,  átvette a község vezetését 1956 októberében.

A képen harmadik a sorban Mensáros László színművész. Az ünnepségen szavalt, elszavalta az Egy mondat a zsarnokságról című  Illyés Gyula verset, fia Péter kérésére, aki itt él Nagykovácsiban. A vers minden szava hitelesen szólt. Mensáros László is megélte a versbeli időket. 1956-os tevékenységéért (neki is köszönhető, hogy a színházban semmiféle atrocitás nem történt) letartóztatták,  Debrecenben szinte a színpadról, jelmezben vitték el a rendőrök Hamletet. 1960-ban szabadult. 64 éves 1990-ben, alig három év volt hátra.

A kép előterében Gyuri atya, botra támaszkodva. Orbán György plébános, 1968-tól szolgálta, szinte haláláig a nagykovácsi híveket. Nem mondhatjuk, hogy könnyű időkben teljesített, tartott ki és volt hűséges. A képen 85 éves, ezután még négy évig volt Nagykovácsi plébánosa.

Három férfi, három erős hit, három kitartó igen közös dolgaink demokratikus intézésére.