Hallama Mihály 1870-1912
A napokban temetőlátogatáskor, amikor szeretteink sírját felkeressük, emlékezünk, mécseseket gyújtunk, sétálunk a temetőben, elgondolkodhatunk egy-egy sírkő, kinek állít emléket.
Hallama Mihály uradalmi erdész sírja
Közvetlenül a ravatalozó mögött a Tanítók sírkertje előtt található Hallama Mihály sírja. Erről a sírról eddig nem tudtuk, kit fed. Tavaly a helyismereti-lokálpatrióta Pékdomb közösség temetői témájú estjén nem is említettük. A napokban a NATÜ vezetője, Kántor Ágnes, a sír látogatóitól új információkat kapott, amelyen elindulva a következőket tudtuk meg.
Hallama a Tisza-uradalom erdésze volt, 1912-ben vonult nyugdíjba. Tisza István, a hálás alkalmazó, nyugalomba vonulásakor a fizetésével egyező, évi 2400 korona összegben állapította meg nyugdíját. A nagyvonalú gesztus mögött a jól végzett munka iránti hála is rejlett.
Szegény erdész ezt a juttatást csak néhány hétig élvezhette, mert hamarosan meghalt. Valóban a sírfeliraton látható a halál éve, 1912. Tisza ekkor úgy rendelkezett az özvegy kapja meg a továbbiakban a nyugdíjat, fizették is, amíg a történelem közbe nem szólt. Az 1927. december 16-i Pesti naplóban talált cikk szerint az első világháború után az örökösök nehézségekbe ütköztek a vállalt összeg teljesítésekor, ezért a Kúria Hallama özvegye kérésére egy a Tisza-örökösök vagyoni helyzetére tekintettel lévő új, szerényebb járadékot állapított meg.
Pesti napló 1927. december 16.
