A 275. évforduló közelít
Egy falu életében mindig is központi szerepet játszott a templom. Úgyis mint szakrális hely, úgyis mint építészeti objektum. Többnyire a települések központjában, a főtér közelében található. Megjelenése, kiemelkedő magassága miatt sík terepen iránytűként szolgál. Jellegzetes alakja, tornya a település szimbóluma is. A katolikus templomunk idén kerek évfordulóhoz érkezett. 275 éve szentelték fel elődjeink. A főtéren álló barokk templom is a sváb időkben épült.
Nagyboldogasszony-templom Nagykovácsiban
Nagykovácsiba a feljegyzések szerint 1700 körül érkeztek az első német telepesek. A törökök kiűzése után a lakatlanná vált települést a földbirtokos, Wattay telepítette be. Az ő hívására érkeztek az első telepesek, valószínűsíthetően pilisvörösvári időzés után, 36 szekérrel. Harminchat szekéralja az újrakezdésben, a boldogulásban bízó ember próbálta megteremteni az élet, a gazdálkodás feltételeit.
A közösség szín katolikus volt, kezdetekben Pilisvörösvár filiájaként működtek. A vallási buzgalom olyan erős volt, hogy az Antónia-árkon keresztül Pilisvörösvárra jártak misére, esetleg Budára.
Az érkezés után azonnal törekedtek arra, hogy minél előbb szakrális-közös tér legyen a faluban, hiszen több, a templom előtt épült kápolnáról tudunk. 1707-ben, tehát szinte a „honfoglalással” azonos időben, szent helyet építettek.
A római katolikus templom építését 1742-ben kezdték el, 1746 decemberében, a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelték fel. 46 év telt el azóta, hogy az első szekér megérkezett, és a megérkezők először mérték fel szemükkel a hegyeket, dombokat, az Ördög-árok vonalát, a leendő új hazát. A 46 év alatt a Rákóczi-szabadságharc, a járványok (1737-40 között a pestis) sok nehézséget és pusztítást okoztak.
A házak azonban minden erő felett épültek, és épült az Isten háza. A templom egyszerű külsejű, szerény, egytornyú falusi templom, barokk stílusban. Kétszáz esztendeig volt az egykori nagykovácsiak minden jelentős fordulójának színhelye, legyen szó keresztelőről, esküvőről, temetésről. Hitük a közösség összetartozásának erős segítője volt. 75 évvel ezelőtt, 1946 májusában a kitelepítés keserves napjaiban, a házat, hazát hátra hagyni kényszerülők utoljára intettek búcsút szülőfalujuk templomának. A sok évvel később hivatalosan engedélyezett, első közös hazalátogatásuk alkalmával is az első útjuk a templomba vezetett, ahol annyi év után a templom falai között felzenghetett anyanyelvükön az ének.
Szemesy Barbara alpolgármester asszony, Soltész Miklós államtitkár úr, Kemenes Gábor plébános úr
275 év még egy templom életében is szép kor. A többszöri felújítás, állagmegőrzés ellenére mára kissé megkopott. A hívek számának szaporodása miatt kicsi is lett, amely örvendetes hír is. Ideje lenne egy nagy megújulásnak, hiszen mára a hideg, öreg falak korszerűtlenné váltak.
Ismerve a házfelújítási-, tatarozási árakat, elképzelhetjük, hogy a templom felújítása, esetleges bővítése hatalmas költségigénnyel jár. Egy 2021-ben, év elején érkező támogatás lehetővé teszi az első lépéseket.
Soltész Miklós államtitkár úr (jobbról) a Plébániai megbeszélésen Balról jobbra: Csabainé Perneczki Judit, Szemesy Barbara, Kemenes Gábor és Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszony
Az egyházközség és az önkormányzat hosszas előkészítő munkájának, tárgyalásainak köszönhetően Soltész Miklós úr, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkára támogatási előleg formájában 60.000.000 forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a Nagykovácsi Nagyboldogasszony-templom felújításának támogatására.
Kiszelné Mohos Katalin, polgármester felkérte a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét a templomfelújítási szándékban való közös együttműködésre, hiszen a német nemzetiség hitéletében jelentős szerepet tölt be a katolikus templom. Az elnyert támogatás a Nagykovácsi Német Nemzetiségi Önkormányzat útján érkezik a településre.
Az eddigi előkészületi munkákat az egyházközség részéről, áldozatos munkával Csabainé Perneczki Judit fogta össze.
