Krónika kereső

A költészet napjára készülve – József Attila és Nagykovácsi

Szerző:

József Attila születésnapja a magyar költészet napja

József Attila 1905-ben született hatodik gyerekként, apja hároméves kora előtt elhagyta a családot. Talán ha ezt nem teszi, akkor is  nyomorban nevelődik, de így hogy az édesanyja, a Mama lett az egyetlen kereső, ez a nyomort végletekig erősítette.  Még nevelőszülőkhöz is kerül, akik a nevét is kérdőre vonták, nemes egyszerűséggel Pistának hívják, ott a Öcsödön. Talán pont ez a név, az Attilaság mentette meg a fiút, tette gondolkodóvá, indította el az irodalom felé. Nem tudta elfogadni, hogy nevét, tulajdonképpen önmagát is kétségbe vonták. „Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják.” 32 év adatott, kicsivel több, mint Petőfinek, aki 26 év év alatt írta meg életművét. 32 nehéz esztendő, hogy ebből hány év telt Pistaságban, hány telhetett Attilaként, még a számvetés sem készülhetett el… Anyagi elismerés, megállapodás, családi élet ebbe az időbe nem fért bele. A Születésnapomra című vers, az utolsó születésnapra készült, 1937-ben.

              A költészet napjára készülődve vettem elő újra ezt a két fotót. Mindkét fotón szerepel József Attila. A fotók a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában vannak, elérhetőek pontos tárgyleírással az alábbi linkeken.

https://resolver.pim.hu/bib/PIM758533

https://resolver.pim.hu/bib/PIM758529

A leírás szerint a fotó készítője ismeretlen, a rajtuk szereplők: József Attila, Nagy Etel. A sok alakos fotón három részvevő került megnevezésre: József Attila, Nagy Etel és Vas István. A fotó helyszíneként egyértelműen Nagykovácsi került megnevezésre. A készítés ideje 1931 tavasza. A képek címe: József Attila kiránduláson.

Hogy kerülhetett József Attila Nagykovácsiba? Ha az életrajzot nézzük az 1931-es évben, tavasszal március 18-án jelenik meg nyomtatásban a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete. 1931 áprilisában lett hivatalosan is szociáldemokrata, több előadást is tartott Újpesten, Rákospalotán, szemináriumokat vezetett, egyéb pártfeladatokat is ellátott.

Nagykovácsiban, a Nagy-Szénáson  az egykorvolt   turistaháznak van szociáldemokrata múltja.

1926. május 16-án, egy vasárnapi napon avatta fel a Munkás Testedző Egyesület menedékházát a Nagy-Szénás hegyen. Az 1908-ban létrejött MTE életének egyik helyszíne a Nagy-Szénás, de hasonlóan fontos volt a gödi Fészek is. Olyan helyszínek, ahol nagyszámú szervezett munkás megfordult, Szociáldemokraták és a Kommunisták Magyarországi Pártja tagjai, vagy párthoz nem tartozó munkásfiatalok, turisták. „Nyáron Gödön, télen a hegyen!” Az építkezéshez sok segítséget adott az Általános Fogyasztási Szövetkezet, a Szociáldemokrata Párt, a szakszervezetek, Szabó Imre szociáldemokrata képviselő. Kezdetben, az avatás után a turistaház Szabó Imre nevét viselte.

Nem állíthatjuk, hiszen a fotókról nem kivehető, a fotók leírása pedig nem utal arra, hogy a képek a turistaház körül készülhettek, azonban ez igen valószínűsíthető.

A képen szereplő Nagy Etel Újpesten született, Kassák neveltlánya. Táncművész volt, tragikusan rövid élete során a modern táncművészeteket művelte, helyezte új alapokra. Az 1920-as évek végén a Munkás Testedző Egyesületben tornázott, abban az egyesületben tehát, amely a turistaház építését vitte. Vas István (a képen szintén szerepel) felesége lett. 1931-ben még udvarlója volt Etelnek Vas István. Vas István ismert, sokat idézett bon mot-ja szerint „Isten előtt tíz évig, négy évig az emberek előtt is” felesége volt Nagy Etel. 1935-ban házasodtak, 1939-ben Etel agydaganatban, tragikusan fiatalon halt meg. Ha az Isten előtti időszakot számoljuk, a képen szereplő kirándulás idején (1931) már Vas István és Nagy Etel egy pár voltak. József Attila hét múzsája között, akiket az irodalomtörténet hivatalosan nyilvántart nem is szerepelt Etel. A kettősüket ábrázoló kép csalóka, egy nagyobb társasággal kirándultak, mint ahogy ezt a másik kép mutatja.

Vas István Nehéz szerelem című munkájában, az egyik kötet egy külön fejezetet szán József Attilának. (Közbevetőleg: József Attila) „Ebben az időben egyébként ismertem már személyesen is József Attilát. Hol találkoztunk először? Nem tudom. De azt tudom, hogy jártam a lakásán, a Székely Bertalan utcában. Ott kaptam meg tőle, 1931. március 31-én Döntsd a tőkét, ne siránkozz című kötetét, ezzel az ajánlással: Vas Istvánnak – Döntsd! Gondolom, nemcsak valamilyen különleges, kizárólag személyemnek szóló dedikációs lelemény volt a felszólítás, amelynek én, még erőimhez képest is, csak fogyatékosan tettem eleget. A biztatást nem is vettem teljesen komolyan, inkább azt a játékos leleményt csodáltam, amely a köteteim nyilvánvalóan a fennálló társadalmi rend elleni uszításnak a favágó-hasonlattal olyan megtámadhatatlan alibit tudott adni.

Néha kiránduláson találkoztam vele. A Dönts a tőkét széthulló lapjai között meg is találtam egy ügyetlen kis fényképet: egy mezőn szétszórtan heverő vagy üldögélő férfiakat és nőket ábrázol. Valamelyik monstre-túra véletlenül összeverődött részlege lehetett, mert rajta kívül már senkit sem ismerek meg. De a kép előterében én nézek a lencsébe, és könyökömre dőlve olyan jelenség vagyok, mint egy fiatal költő – holott akkor már kezdtem büszke lenni rá, hogy a megjelenésem teljesen hivatalnoki, és  semmiféle „költőiség” sem vehető észre rajtam –, mellettem Eti ül, félfordulattal felém, előttünk pedig Attila fekszik, tán alszik is, egyik lába a másikra vetve, két keze a feje alatt. Valószínű, hogy nem az én kedvemért húzódott a közelünkbe, hanem Eti miatt: ők ketten szerették egymás társaságát, míg mi ketten sohasem tudtunk egymással igazán beszélni, inkább idegesítettük egymást.”

A Vas István részlet kétséget kizáróan a nagykovácsi kirándulás fotóját írja le.

József Attila tehát, lehet csak egy kirándulás erejéig, de járt Nagykovácsi környékén. A magyar költészet napjára készülve, nagykovácsiként ez külön örömet jelenthet számunkra. Páratlan életművét természetesen nem ez határozza meg, de egy számunkra kedves adalék, amelyet érdemes megjegyeznünk.

 

Források:

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/curric.htm

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/n-ny-76F7D/nagy-etel-76FC8/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vas_Istv%C3%A1n_(k%C3%B6lt%C5%91)

https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_Attila

József Attila – http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jozsefa.htm

https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/vas-istvan

 

„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról. Érdekli a falu helyismerete, helytörténete? Akkor jó helyen jár, jó böngészést! Köszöntjük a Nagykovácsi Krónika oldalán.

Elérhetőség:

furulyaskatalin@nagykovacsi.hu

Nagykovácsi emlékképek

Nagykovácsi Anno

Nagykovácsi Krónika 1968. május 1.

Itthon vagy! – Nagykovácsi

5 éves a Pékdomb!