56-os büszkeségpont

Pályázati felhívás nagykovácsi Fiataloknak!

Részletek az Önkormányzat honlapján:

http://nagykovacsi.hu/2017/05/palyazati-felhivas-nagykovacsi-nagykozseg-onkormanyzata-2017-evi-dr-schmidt-imre-osztondijara/

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A Dr. Schmidt Imre-ösztöndíjról

A Schmidt-ösztöndíj Emlékkönyve

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata az 1956-os forradalom 60. éves évfordulójának tiszteletére és az erre az alkalomra kialakított 56-os Emlékpont avatására ösztöndíjat alapított Dr. Schmidt Imre, Nagykovácsi díszpolgára tiszteletére.

A díj alapításával az Önkormányzat 1956 szellemiségének ébrentartását, az eszmeiségének átadását célozza meg a nagykovácsi fiatalok tehetséggondozásában nyújtott segítségével.

Az ösztöndíj Dr. Schmidt Imre, Nagykovácsi első demokratikusan választott polgármesterének nevét viseli. A díj emléket kívánt állítani a névadó forradalmi tevékenységének, a község demokratikus, jogszerű működése megőrzéséért tett erőfeszítésének. Mementóként állítva a forradalom leverése utáni meghurcoltatásnak, az igazságtalan börtönéveknek, a jog és szabadság teljes megfosztása hosszú és keserű időszakának.

Az ösztöndíj az alapítók szándéka szerint, minden évben egy nagykovácsi fiatal tanulmányainak elmélyülését, szemléletének formálását, látókörének szélesítését, művészeti tevékenységét segíti.

A pályázati kiírás szerint: az ösztöndíj elnyerésére az éves kiírás szerinti napig a pályázók egy az „56” szellemiségét, demokrácia- és szabadságvágyát kifejező pályaművel (műfaji megkötés nélkül) jelentkezhetnek. A pályázati anyagnak tartalmaznia kell egy tervezetet, amely bemutatja a pályázó milyen célra használná az elnyert ösztöndíjat. Sikeres pályázat esetén, az ösztöndíj felhasználásának dokumentumait a helyi nyilvánosságban publikálható formában a részletes kiírásnak megfelelően be kell nyújtani.

A benyújtott pályaműveket bírálóbizottság értékeli. A bizottság összetétele: nagykovácsi polgármestere, az Oktatási, Kulturális, Sport, Turisztikai Bizottság delegált tagjai, az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár igazgatója. A bizottság tiszteletbeli elnöke: Trencsényi László, az 1956-os Magyarok Világszövetsége elnöke, falunk lakója.

A kialakított Emlékponton elhelyezésre és megnyitásra kerül egy „Schmidt-ösztöndíj Emlékkönyv”, amelyben az érdemes pályaművek, beszámoló dokumentumok lesznek rögzítve minden évben. Az Emlékkönyv idővel a község helyismeretének, helytörténeti gyűjteményének egyik értékes darabjává válhat.

A Dr. Schmidt Imre-ösztöndíj (alapításkori) éves összege: 300 000 Ft.

Az alapítás évében Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszony az éves polgármesteri keretet nevezte meg az ösztöndíj forrásaként.

Az első évben Soltész Judit pályázata nyerte el az ösztöndíjat. Judit nagykovácsi lakos, Nagykovácsiban nőtt fel, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán az Építőművészeti Doktori Iskola hallgatója.

A pályamű egy teljes diákév munkája. Alapos levéltári, interjús feltárás, az oral history nehéz műfajából épülő dolgozat. Nagykovácsi 1956-os történéseinek feltárásában megkerülhetetlen munka.

Szeretettel helyeztük el a díjnyertes munkát az Emlékkönyvbe és nagy érdeklődéssel várjuk az ösztöndíj felhasználásának beszámolóját ugyanide.

Gratulálunk az első Dr. Schmidt-ösztöndíjasnak. Az ösztöndíj felhasználásához sok sikert, szép eredményeket kívánunk!

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A Schmidt Imre emlékszoba első terme

A kiállítás a második szobából

A Schmidt Imre emlékszoba első terme, az ifjúkor és a kovácsi történések tablói

A helyi események kronológiája, helyi fotókkal

Kerekes Béla nagykovácsi fotográfus képei, Budapest, 1956.

A tárlókban Janits Béla sajtóemlékei, korabeli napilapok

Trencsényi László (56-os Világszövetség elnöke) és Kiszelné Mohos Katalin (polgármester) az avatáson

Két vidám dédunoka a Megnyitón

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

 

Az emlékév logója

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata a Kossuth Lajos utca 64. számú önkormányzati épület felújítására és hasznosítására pályázatot adott be, a pályázat leírása szerint: 1956-os emlékszoba kialakítása jön létre önkormányzati épületben (továbbá az épületben olyan emlékhely kerül kialakításra, ahol egyrészt általános szempontból mutatják be az ’56-os forradalmat, másrészt elhelyezik a dr. Schmidt Imrére vonatkozó dokumentumokat).

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott 1956-os Emlékbizottság támogatta a KKETTKK-56P-02-0104 számú pályázati konstrukcióban.

A fő utca egyik legelhanyagoltabb, igazán méltatlan állapotban lévő háza újulhatott meg. Javításra került a tetőszerkezet, új nyílászárók kerültek behelyezésre és a leginkább hirdetőtáblának használt barna fakapu is új színt kapott, a fa díszítésekkel és az ablakokkal azonosat. A homlokzat újraszínezése után letisztítva visszakerült a régi házszám, felkerültek az épületre a zászlók is.

Az épület az utolsó napok hajrájával elkészült, adott volt a lehetőség, hogy a Büszkeségpont valóban átadásra kerülhessen, hogy a falak közé tartalom kerülhessen, a közösség birtokba vehesse.

Felkerültek a falakra a fotók, a tablók, megteltek tárgyakkal a tárlók. Elkészült a 32 sor című kiállítás. Miért pont ezt adtuk a gyűjtemény címének? A kiállítás központi alakja Dr. Schmidt Imre. Az ő személyes tárgyait, képeit, pereinek, kihallgatásainak dokumentumait vettük alapul az anyag összeállításánál. A tárgyak, fotók gyűjtésénél döbbentünk rá a tényre az elítélt hat letöltött börtönév során, ennyit azaz 32 sort írhatott haza a családjának negyedévente, elosztva ezt a harminckét cenzúrázott sort a négy gyermek és a feleség között. Ennyi lehetett a válasz is. A gyerekek megfogalmazták, mit szeretnének írni, majd gyakorolták, sort sor alá számolva papírra vetni a levelet, megírni azt a 32 sort, amit a Hatalom engedélyezett. A beszélőn kívül ennyi érintkezési lehetőség volt hat hosszú, keservesen hosszú éven át a börtönben lévő Apa és szerettei számára. Így jöttek-mentek a levelek negyedévente a Gyűjtőbe, Vácra, Márianosztrára, attól függően hol tartották fogva a politikai foglyot. Érkeztek viszont a levelek börtönből Nagykovácsiba, a Petőfi utca 1-be.

A kiállítás az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült. Emléket állítva a nagykovácsi eseményeknek, Dr. Schmidt Imre Nagykovácsi Nagyközség díszpolgára, első demokratikusan választott polgármestere 1956-os tevékenységének. A peranyag feldolgozásával, megismertetésével kirajzolódnak a történtek, a megtorlás keserű éveinek borzalmai, talán Dr. Schmidt Imre emberi karaktere, személyisége is. A kiállítás szerkesztésénél nem tűzhettük ki célul a teljes történeti feltárást, különösen nem a történeti igazságtételt.

Elkezdődött egy feltáró munka, amelyet az eddigi munkákra alapozva szeretnénk bővíteni, lehetőség szerint minél inkább bevonva a közösséget a gyűjtő és feltáró, rendszerező munkába.

1956-ról beszélni sem volt tanácsos, még az érintett családokban sem. A félelem, az újabb megtorlástól való tartás, a megbélyegzettség fájdalmas sorsa, a bizalmatlanság légköre hosszú ideig némította el a szemtanúkat, az ezeket a napokat, éveket megélő érintetteteket.

Ezt a gátat kell elkezdenünk lebontani, ez a munka még most, hatvan évvel később sem könnyű. Köszönjük a családnak, hogy megosztották velünk a kiállítás alapjául szolgáló tárgyakat, dokumentumokat. Láthatunk olyan emlékeket is, amelyek a legutóbbi időkben kerültek elő. Van, hogy a mappákat, az emlékeket őrző dobozokat nem könnyű kinyitni.

Dr. Schmidt Imrét a MÚK, a Márciusban Újra Kezdjük-től való félelem idején tartoztatták le. 1957. március 15-én már a börtönben hallgatták ki. A hatalom félt attól, hogy a márciusi forradalom emléke felszítja az 56-os forradalom parazsát. Nagy számú újabb letartóztatás vette kezdetét Pest megyében is. A megyéből 43 főt ítéltek el tíz évnél hosszabb időre, közülük két ember volt nagykovácsi.

Mi történt a faluban? Mit követett el Dr. Schmidt Imre 1956-ban?

Dr. Schmidt Imre díjbeszedőként dolgozott az ötvenes években, bár közgazdász doktor volt. A falu megbecsült „írástudója” volt, akihez az emberek bizalommal fordultak, segítséget kaptak engedélyek, hivatalos papírok elkészítésében. Számított a véleménye, hallgattak a tanácsára.

1956 októberében a városból érkező hírek hatására lelkesítő beszédben köszöntötte a forradalmat, felolvasták a 16 pontot, megalakították a Nemzeti Bizottmányt és a Nemzetőrséget. Eltávolították a vörös csillagokat a közintézményekről. Gondoskodtak az ellátás folyamatosságáról, élelmet szereztek a lakosságnak, figyeltek ennek őrzésére. Az oroszok érkezésének hírére a község kocsmájában lévő pálinkát kimérték, eldugták. A faluban polgári áldozat nem esett. A közrendet fenntartották, megtorlás, lincselés, erőszakoskodás, fosztogatás nem volt.

Ezért elsőfokon hét, másodfokon a társadalmi tulajdon vétségére tekintettel tíz évre ítélték.

1963-ban az amnesztia idején szabadult, hat évet letöltve. A kiállítás a börtönévek néhány tárgyát is bemutatja, az Emlékezet füzetét, ahová példásan szép kézírással jegyezte le Dr. Schmidt Imre azokat a verseket, memoritereket, amelyeket nem szeretett volna elfelejteni. Gyakorolva az angol és német nyelvet is. A második teremben látható az egyik levél nagyalakú másolata, az egyik „32 sor”.

A kiállítás anyagát Kerekes Béla, Nagykovácsiban élt fotós 1956-ban Budapesten és Nagykovácsiban készített fotói gazdagítják. Janits Béla jelentős korabeli sajtógyűjteményéből úgy igyekeztünk válogatni, hogy a tárlókban elhelyezett anyag a nagykovácsi eseményekkel időben, témában találkozzon. Koszecz Gyula, Tóth Balázs filmje 1956 Nagykovácsi történéseire való visszaemlékezéseket mutat be.

Azt gondolná az ember, hogy a szabadulás után Dr. Schmidt Imre elfordult a közügyektől, visszavonult a népes, szerető család körébe. Nem ezt választotta, a katolikus egyházközség dolgaiba kapcsolódva már a szabadulás után a közélet része lett, a rendszerváltás idején elfogadva a polgármesteri jelölést, Nagykovácsi első polgármestere lett.

Érdemes volt-e mindezt vállalni? Szerepet vállalni, közügyekkel foglalkozni 1956-ban?

A kérdésre Dr. Schmidt Imre adja meg a választ egy Harangszóbeli írásában: „Ha a történelem nagyjai ezt mérlegelték volna adott esetben, ugyan hol tartanánk most? Rabszolgái lehetnénk valamelyik bátrabb nemzetnek. Megmutattuk a világnak, hogy szembe mertünk szállni egy kolosszussal és elindítottunk egy folyamatot, amely megváltoztatja a világot, az emberek gondolkozását. Tehát érdemes volt!”

Ennek a példás elkötelezettségnek, erős emberi tartásnak állít emléket a Nagykovácsi Büszkeségpont a Kossuth utca 64-ben.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »