„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról.
„79 éve több mint kétszázezer német ajkú magyar állampolgár sorsa pecsételődött meg. Közel 167 ezer embert elűztek hazájából, megfosztva őket vagyonuktól és állampolgárságuktól.” Ritter György
Emlékezzünk a Koncz-testvérek pályaművével a mai emléknapon!
1946-ban ezen a napon indultak az első vagonok Budaörsről. Nagykovácsiba a kitelepítés májusban ért el.
Pár napja, január 12-én emlékeztünk Molnár Ferenc születésnapjára. 1878-ban született Budapesten, 146 éve. Fordulatos élete során mindvégig polgári jómódban élt. Jogot tanult, külföldi egyetemeken lett világpolgár vagy egyszerűen így született. Nem alapított praxist, hírlapíró lett. Belevetette magát a szerkesztőségek, kávéházak sajátos világába. Újságíróként vette fel a Molnár nevet. Az újságírás mellett a szépirodalom volt az ő igazi terepe.
A drámaírás klasszikus alakja prózában is örök klasszikust alkotott, gondoljunk csak a világhírű regényére a Pál utcai fiúkra. A regényt eddig 32 nyelvre fordították le, így bátran mondhatjuk, Molnár Ferenc világhírű író volt. Nem csupán írói híre volt jelentős, minden munkájával páratlanul jól is keresett.
Az első világháborúban haditudósítóként dolgozott. A húszas évektől Nyugat-Európában élt, Franciaországban és Svájcban. A zsidóüldözések miatt Amerikába menekült, New Yorkban halt meg 1952-ben. Az ötvenedik születésnapját a New York-i Broadwayn ünnepelték, fogadta őt az amerikai elnök is, igazán elismert volt társaséletben, művészileg és anyagilag egyaránt.
Nemrégen egy Irodalmi atlasz akadt a kezembe, amely az általános iskolásoknak, korszakonként, szerzőkként összegyűjtve szerkeszti az évfordulókat, életrajzi helyszíneket és az irodalmi helyszíneket összevetve, térképre vetítve.
Molnár Ferenc egyik kedvenc szerzőm, így örömmel bogarásztam végig a térképen feltüntetett helyszíneket. Budapest, Vác, Miskolc, Ógyalla, London, Genf, Párizs, New York, NAGYKOVÁCSI.
Nagyon fontosnak találom, hogy Nagykovácsi minden kultúrtörténeti vonatkozását feltárjuk, nagyot dobbant a szívem. Mit kereshetett nálunk, a világhírű író, az européer, sőt világpolgár.
Keresgélni kezdtem, és hamar meg is lett a megoldás. Emlékeztem, hogy pár éve Csapák Alex írt a párbajok történetéről, de arra már bizony nem, hogy a világhírű író, Molnár Ferenc itt Nagykovácsi erdei mellett viselt párbajt becsületbeli ügyből kifolyólag. Csapák Alex cikke a Tájoló lapjain jelent meg. A szerző kiemelte, hogy kedvelt párbajozóhely volt Nagykovácsi környéke, bármely bizarr is ennek a tevékenységnek kedvenc helyszínét keresni. Inkább a főváros közelsége tette alkalmassá a nagykovácsi rétet, legyen az a Nagyrét vagy valamely egyéb tisztás.
Csapák a korabeli sajtót szemlézve feltárta a párbaj részleteit. A párbaj oka egy szerelmi ügy, a hölgy, aki miatt a párbaj kipattant Varsányi Irén színésznő, a Vígszínház ünnepelt dívája. Molnár Ferenc három feleségéből kettő is színésznő volt: Fedák Sári és Darvas Lili. Az első feleség Vészi Margit írónő, illetve festőművész volt. Molnár első főszerkesztőjének lánya, ez az első házasság tartott legrövidebb ideig. Ebből a házasságból született Márta nevű lánya. Ha az életrajzi dátumokat végig vesszük, a Varsányi Irén-féle szerelem idején Molnár elvált ember, azonban Varsányi Irén ez idő alatt Szécsi Illés felesége. Ez volt a probléma, mondanánk ma. 1911-ben, januárban esett meg a párbaj, amely helyszíne a Nagykovácsi úttól balra eső filagória írta a cikkben idézett Délmagyarország. Molnár Ferenc kórházból jött ki a párbaj kedvéért, oda is ment vissza, a becsületbeli ügy tisztázása után.
Hogy ez az eset írta fel Nagykovácsit Molnár Ferenc életrajzi térképére, vagy egyéb összefüggések is vannak, ez további kutatásokat érdemel. Bár az író életrajzát, életművét tekintve, inkább tűnik valószínűnek, hogy valóban a párbaj, a bonyolult szerelmi élet köti össze az írót és a települést.
Források:
https://reader.dia.hu/document/Molnar_Ferenc-A_Pal_utcai_fiuk-42585
https://epa.oszk.hu/05000/05001/00071/pdf/EPA05001_nagykovacsi_tajolo_2021_05.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Moln%C3%A1r_Ferenc_(%C3%ADr%C3%B3)
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_P%C3%A1l_utcai_fi%C3%BAk
Már majdnem hagyománynak tekinthetjük, hogy nagykovácsi egykori jegyzőjének sírját a köztisztviselők napján megkoszorúzzuk. Kollárik Gyula 1842-ben született. Ahogy már a krónika lapjain megemlékeztünk, rövid életében nagyon fontos munkát végzett az 54 éves korában bekövetkezett haláláig. Idén Kiszelné Mohos Katalin polgármester és Grégerné Papp Ildikó jegyző tette le a koszorút. Nagy örömünkre Kollárik Gyula dédunokája, Cselényiné Szántó Erzsébet is megtisztelte a megemlékezést. Erzsébet Budapesten él, és hálásan szokta észrevenni temetőlátogatásai alkalmával, hogy a dédapa sírja szépen rendben van tartva, június végén még virágok is díszítik. Erzsébet számára nagyon fontos volt a család történetének megismerése, hosszú éveket töltött könyvtárakban, levéltárakban, amíg a teljes családfát fel nem derítette. (Ennek egy másolatát a helytörténet számára megkaptuk.) Ebből a családfából megtudhatjuk, hogy Kollárik Gyulának első feleségétől, Miszter Annától 12 gyereke született. Anna 34 évesen halt meg, ekkor Kollárik Gyula újra nősült, ebből a házaságból is született még öt gyerek. Sajnos sok gyerek nem érte meg a felnőttkort.
Szántó Erzsébet a helytörténeti munkákat is szívesen tanulmányozza, örömmel emlegettük, hogy Szatmári Lajos Angyalkerttől a mai óvodáig kötetéből tudható, hogy Kollárik Gyulának érdemei voltak az első óvoda alapításánál is.
Más forrásokból tudjuk, hogy milyen komoly szellemi-, pezsgő közélet volt Nagykovácsiban Kollárik Gyula pályafutása során. Angeli Márton plébános és Reitter Mihály tanító sírját is megkerestük, akik a jegyző kortársai voltak.
Köszönjük Szántó Erzsébetnek, a dédunokának, hogy betekintést kaphattunk a családfába, és történeteket hallhattunk a családról. Erzsébet édesanyjától megörökölt kosztümjét választotta a megemlékezés napjára, hogy kicsit Kollárik Gyula unokája is ott legyen az ünneplők között.
Nemzeti ünnepünkre készülve emelünk ki egy részletet Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája, Budapest, 1876. kötetéből, a X. szakasz 1848 alatt és után 53. § Nemzetőrségi összeírás és beosztás című részletből.
A kiemelés szerint Kovácsi, azaz Nagykovácsi 83 nemzetőrt állított ki 1848-ban. Szép példája ez az akkori németajkú lakosság hazaszeretetének.
A figyelemre méltó monográfia előszava, egyben hitvallása:
„Korunk jelszava a haladás, és pedig úgy a szellemi, mint anyagi téren. Minden haladásnak viszont legelső feltétele az önismeret. Ez okból több megye dicséretes törekvést kezd kifejteni történelmi, közigazgatási, statistikai s társadalmi viszonyainak megismerésében és megismertetésében, mely törekvés már is néhány megye önálló új leírását, monographiáját eredményezte. Pestmegye önálló leírással az új korból még nem bír. A régi ismertetések is csak töredékesek, és különösen ma már egészen elavultak. Pedig Pestmegye egy kimerítő leírást, épen központiságánál fogva is, valóban megérdemel. És ez, tekintve különösen a megyének már a múltban történelmi fontosságú szereplését, az átalános közügy előmozdítására is érdekes tényezőül szolgálhat. E hiány pótlása volt czélom a hármas megye monographiájának megírásában.” Galgóczy Károly
Petőfi Sándor Pesti Hírlap vasárnapja 1932. március 13. Merész Gyula olajfestménye Talpra magyar! Pájer Árpád gyűjteménye