Molnár Ferenc, a Pál utcai fiúk szerzője Nagykovácsiban?

Pár napja, január 12-én emlékeztünk Molnár Ferenc születésnapjára. 1878-ban született Budapesten, 146 éve. Fordulatos élete során mindvégig polgári jómódban élt. Jogot tanult, külföldi egyetemeken lett világpolgár vagy egyszerűen így született. Nem alapított praxist, hírlapíró lett. Belevetette magát a szerkesztőségek, kávéházak sajátos világába. Újságíróként vette fel a Molnár nevet. Az újságírás mellett a szépirodalom volt az  ő igazi terepe.

A drámaírás klasszikus alakja prózában is örök klasszikust alkotott, gondoljunk csak a világhírű regényére a Pál utcai fiúkra. A regényt eddig 32 nyelvre fordították le, így bátran mondhatjuk, Molnár Ferenc világhírű író volt. Nem csupán írói híre volt jelentős, minden munkájával páratlanul jól is keresett.

Az első világháborúban haditudósítóként dolgozott. A húszas évektől Nyugat-Európában élt, Franciaországban és Svájcban. A zsidóüldözések miatt Amerikába menekült, New Yorkban halt meg 1952-ben. Az ötvenedik születésnapját a New York-i Broadwayn ünnepelték, fogadta őt az amerikai elnök is, igazán elismert volt társaséletben, művészileg és anyagilag egyaránt.

Nemrégen egy Irodalmi atlasz akadt a kezembe, amely az általános iskolásoknak, korszakonként, szerzőkként összegyűjtve szerkeszti az évfordulókat, életrajzi helyszíneket és az irodalmi helyszíneket összevetve, térképre vetítve.

Molnár Ferenc egyik kedvenc szerzőm, így örömmel bogarásztam végig a térképen feltüntetett helyszíneket. Budapest, Vác, Miskolc, Ógyalla, London, Genf, Párizs, New York, NAGYKOVÁCSI.

Nagyon fontosnak találom, hogy Nagykovácsi minden kultúrtörténeti vonatkozását feltárjuk, nagyot dobbant a szívem. Mit kereshetett nálunk, a világhírű író, az européer, sőt világpolgár.

Keresgélni kezdtem, és hamar meg is lett a megoldás. Emlékeztem, hogy pár éve Csapák Alex írt a párbajok történetéről, de arra már bizony nem, hogy a világhírű író, Molnár Ferenc itt Nagykovácsi erdei mellett viselt párbajt becsületbeli ügyből kifolyólag. Csapák Alex cikke a Tájoló lapjain jelent meg. A szerző kiemelte, hogy kedvelt párbajozóhely volt Nagykovácsi környéke, bármely bizarr is ennek a tevékenységnek kedvenc helyszínét keresni. Inkább a főváros közelsége tette alkalmassá a nagykovácsi rétet, legyen az a Nagyrét vagy valamely egyéb tisztás.

Csapák a korabeli sajtót szemlézve feltárta a párbaj részleteit. A párbaj oka egy szerelmi ügy, a hölgy, aki miatt a párbaj kipattant Varsányi Irén színésznő, a Vígszínház ünnepelt dívája. Molnár Ferenc három feleségéből kettő is színésznő volt:  Fedák Sári és Darvas Lili. Az első feleség Vészi Margit írónő, illetve festőművész volt. Molnár első főszerkesztőjének lánya, ez az első házasság tartott legrövidebb ideig. Ebből a házasságból született Márta nevű lánya. Ha az életrajzi dátumokat végig vesszük, a Varsányi Irén-féle szerelem idején Molnár elvált ember, azonban Varsányi Irén ez idő alatt Szécsi Illés felesége. Ez volt a probléma, mondanánk ma. 1911-ben, januárban esett meg a párbaj, amely helyszíne a Nagykovácsi úttól balra eső filagória írta a cikkben idézett Délmagyarország. Molnár Ferenc kórházból jött ki a párbaj kedvéért, oda is ment vissza, a becsületbeli ügy tisztázása után.

Hogy ez az eset írta fel Nagykovácsit Molnár Ferenc életrajzi térképére, vagy egyéb összefüggések is vannak, ez további kutatásokat érdemel. Bár az író életrajzát, életművét tekintve, inkább tűnik valószínűnek, hogy valóban a párbaj, a bonyolult szerelmi élet köti össze az írót és a települést.

Források:

https://reader.dia.hu/document/Molnar_Ferenc-A_Pal_utcai_fiuk-42585

https://epa.oszk.hu/05000/05001/00071/pdf/EPA05001_nagykovacsi_tajolo_2021_05.pdf

https://hu.wikipedia.org/wiki/Moln%C3%A1r_Ferenc_(%C3%ADr%C3%B3)

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_P%C3%A1l_utcai_fi%C3%BAk

https://port.hu/adatlap/szemely/molnar-ferenc/person-20254

https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap1990_1991_01/?query=TEXT%3D%28Moln%C3%A1r+Ferenc+p%C3%A1rbaja%29&pg=139&layout=s

Új lelkipásztor Nagykovácsiban

Advent első vasárnapján beiktatták Horváth Ádámot, Nagykovácsi új lelkipásztorát.

A lelkész családból származó Horváth Ádám édesapja a Pasaréten teljesít szolgálatot.

„Horváth Ádám 1993-ban született és tizenéves koráig családjával együtt a Szabolcs–Szatmár–Bereg vármegyei Nagyvarsányban élt. Már gyermek- és ifjúkorában nagy hatással voltak rá élő hitű szülei és a lelki ébredést megélő gyülekezet szeretetteljes légköre.

Miután édesapja, Horváth Géza elfogadta a Budapest-Pasaréti Református Egyházközség vezető lelkipásztori szolgálatát, az egész család Budapestre költözött. Horváth Ádám részesévé vált a jól szervezett, lelki életében pezsgő és nagy létszámú pasaréti egyházközség életének. Tanulmányait pedig a Baár–Madas Református Gimnáziumban folytatta. Megtérésekor a kegyelem Igéjét kapta vezérfonálként: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János evangéliuma 3. rész, 16. vers)

Teológiai tanulmányai idején ismerkedett meg feleségével, Rebekával. Házasságukból négy gyermek született. A kunszentmiklósi gyakorlati év után, lelkipásztorként került a Budapest-Kelenföldi Református Egyházközségbe. Az itt töltött csaknem hat év alatt kiemelten foglalkozott az ifjúsággal, misszióként tekintett a hittanoktatásra és időközben vallástanári diplomát szerzett.

A Nagykovácsi Református Egyházközségbe való elhívását is Istentől elkészített szolgálatként élte meg.”

Szép, eredményes szolgálatot kívánunk, teljenek a Nagykovácsiban töltött évek a református gyülekezet javára. Kívánjuk, hogy érezze jól magát nálunk!

 

https://www.parokia.hu/v/egyek-vagyunk/

Nagykovácsi a Vármegyék Országos címtárában 1931.

 

Forrás: Vármegyék Országos Címtára. Pest -Pilis-Solt- Kiskun vármegye Átalános ismertetője. 3. körzet. F. Szabó Géza (szerk.) A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete kiadó, Budapest. 1931.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_16_037_13/?pg=0&layout=s&fbclid=IwAR0B0ZLLpBsFG3DUg5GB0pu5qv4T4oFttGiC1TecMwdZ1jMoHY35K5d5-g4

Nagykovácsi a kortárs irodalomban Bächer Iván: Klétka, Elindulni három nővel

Kevesen tudják, de Bächer Iván esetében Nagykovácsi nem csupán egy regény helyszín, az író rövid ideig lakott Nagykovácsiban. Bár inkább „telkes”, hétvégi nyaralónak tervezte az ittlétét, aztán  másként alakult.

Bächer Iván

Az ízig-vérig pesti, pontosabban legutóbb lipóciai író, ahogy saját Újlipótvárosát nevezte, hogy kerülhetett, ha csak rövid ideig és akkor sem állandó lakosként Nagykovácsiba? Személyes ismeretség sem kell ahhoz, hogy tudjuk Budára átjönni is nehezére esett, és valóságos tengerentúli utazásként élte meg az átkelést a Dunán. Elég, ha az utolsó idők műveit olvassunk. (Bächer Iván: Megyek Budára)

Bächer Iván: Klétka

A Klétka című regény, amely a tragikusan fiatalon meghalt feleségének, Klauber Marinak állít emléket adja meg a választ, több pontot említi „Kovácsit”.  Az önéletrajzi regény, Bächer talán összes műve annak tekinthető, lapjain a nyolcvanas évek budai gimnáziumának, az akkori Móricz gimnázium (ez a mai Baár -Madas Gimnázium) tanárijába csöppenünk, ahol Bächer tanárként dolgozott, mint pályakezdő, aki már akkor elhatározta csak írni szeretne, így aztán elállt tanárnak. Nehéz dolog a döntés. A fiatal tanárnő, Mari nemsokára több lesz, mint a kezdő tanár kollégája. „1986 nyarán az új lakásba költöző család és Verával gyarapodó, így többé-kevésbé héttagú Gold családban még nem volt beteg.” Rövidesen három rákos ember élt a családban, hosszú kórházazás után a nagycsalád egészen kicsivé zsugorodik, mindenki elment.

1986-ban azonban még mindenki jó erőben tervez. Kiélvezve a városi lakás és a csendes elvonulási lehetőség kettős hasznát. „Hisz került egy kellemes kis ház Kovácsiban. Gondolták, a hét pár napját ott töltik majd Vera és Jenő (Mari és Iván regénybeli neve- a beszúrás tőlem: F.K.). Onnan járnak majd tanítani az iskolába, amely fél óra buszozással elérhető.” Pont a betegségek miatt ez a kétlaki életforma nem lett hosszútávú, nem is vált megszokottá. A kis faház a Virágos sétányon volt, az utcában a nyolcvanak évek közepén még csak néhány hétvégi ház állt, az utca alatt a völgyben a téesz parcellái.

Egy másik írás, amely kapcsolatban van Nagykovácsival Az elindulni három nővel kötet A sváb című novellája. A hazalátogató, kitelepített „sváb” BMW-je bekanyarodik a Tanács utcáján (Antónia utca), megáll a temető előtt. „Sok kövön már olvashatatlanná koptak a számok és betűk, leghátul pedig jó néhány teljesen elmerült a száradó gaz, az összegereblyézett évtizedes koszorú- és virágmaradék meg a málló, pépes avar vaskos szőnyegében.” Majd tovább indul az autó, elhajt a SAVANYÍTÓ, TURISTA FALATOZÓ táblák alatt, fel a Zsíros-hegyre. A leírás pontos, alapos, ahogy szokott. Megelevenednek az ismert részletek. „A domboldalakon mindenütt új vagy éppen épülő házak fehérlettek. Jobbra fönn a kis kápolnarom, amely valamikor magányosan szolgált irányjelzőül a kopasz hegyoldalon, mára teljesen beolvadt a sok apró ház és rengeteg növekvő gyümölcsfa közé.” A novella szerint a „sváb” a Zsíros-hegyi turistaházhoz ér, ez még működik, ha romjaiban is, a „kisszalmásit” már széthordták.  Körbenéz, tapasztal, aztán indul.

Bächer Iván 2013. március 18-án nagy hóesésben, már betegen író-olvasó találkozón járt Nagykovácsiban, talán utoljára.  Abban az évben, 2013. december 21-én temettük.