Nagykovácsi a kortárs irodalomban Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek

Nyilánszki Mari az ország keleti részében született, udvariasan úgy mondanánk, egyszerű családban. Az igazság ennél súlyosabb. Az apa alkoholizmusa, a család sűrű boldogtalansága, amely következménye vagy oka az apa ivásának, menthetetlenül mérgezi a mindennapokat.

A lány, amint teheti kiszakad a családból és sodródik. A sodródása hol ígéretes iskolába, hol rendezett családhoz viszi, de a megállapodás nehéz dolog. Zoli a dúsgazdag vállalkozó, alkalmi partnerként kerül a képbe, de új szakaszt nyit a sodródásban.

„Ebben a lakásban nincs tévé. Kandalló van, itt a kandallót kell nézni. Zoli szerint a tévézés káros, és amúgy meg ideje sincs rá, szerinte a tévé a prolik szórakozása, a gyerekeinek sem engedte nézni, amikor még együtt élt velük a szép nagy kertes villájukban, Nagykovácsiban.”

Mire a történetük összeér Zoli már Budapesten lakik, olyan magasan, ahonnan az egész várost látni lehet, a második kerület egyik társasházának legfelső szintjén.

Nagykovácsi a kortárs irodalomban Térey János: A Legkisebb Jégkorszak

A regénybeli idő 2019. Senki nem sejthette, hogy ez lesz az író, Térey János halálának az éve. Műfaja verses-epika, amely elhaladottnak tűnő műfaj Térey értelmezésében modernné vált, olyan eszközzé, amely alkalmas egy „képtelenül valóságos korrajz” megalkotására. Szereplői a ma, akkor a közeljövő emberei, akik a társadalmi térképen valahol a felső, felső-középosztály helyén helyezkednek el, földrajzilag Buda, „December”, azaz a XII. kerület, a Sváb-hegy és környéke, illetve a budai agglomeráció egyik települése (talán December kerület folytatásaként): Nagykovácsi a helyszín. 2015-ben jelent meg Térey János A Legkisebb Jégkorszak című munkája. A regénybeli főhős, Mátrai Ágoston feleségének édesanyja él Nagykovácsiban, ahová a „Jégkorszak” idején szeretnének ellátogatni. A XI. fejezet helyszíne Nagykovácsi, pontosabban a Nagykovácsiba vezető út.

Térey János

„Idáig araszolgattak. De sehol még Nagykovácsi.

„Te tudod, hol lehetünk?” „Az amerikai iskolánál.”

A kastély, túl a kanyaron, még nem látszik ide,

Ott kellett volna lefordulni Fruzsináék házához:

A falu mint sötét folt a hófúvás mögött;

Egy árva lámpa sem égett sehol.

Nem jutnak be, ez eldőlt. Eldőlt? Mára el.

Most fordultak vissza Nagykovácsi kapujából.”

2014 év végén a települést érő jégkár valóságosan megmutatta a természeti erők csapását a modern civilizáció felett. Átélhettük, hogyan veszíti egy csapásra el az összes technikai eszköz a jelentőségét, ha nincs áram. A műben nemcsak Nagykovácsit, hanem Magyarországot, sőt egész Európát legyőzi az izlandi vulkánok aktivitása miatt bekövetkező globális lehűlés.

 A jóléti társadalom karakterei (színészek, politikusok, diplomaták művészek, félcelebek stb.)  botorkálnak a hóban-fagyban, életükre kisebb-nagyobb hatással van a szelíd természeti katasztrófa, amely inkább csak nagyítóként működik életük bemutatásában. A nagykovácsi szál pozitív, a kisgyermek, akinek a születése a nagykovácsi úton, a hóviharban elakadva kezdődik, megszületik. Andort, a féléves csecsemőt Budán tologatják szülei, séta közben szemlélgetve a legutóbbi történelmi fordulat (golyónyom) lenyomatait a budai villa falán, amely réteg visszavonhatatlanul ráépül a korábbi történelmi rétegekre.

Térey János a művet (a könyvet 2015 novemberében Nagykovácsiban is bemutattuk) feleségének Artemisznek (Harmath Artemisz) ajánlotta. Artemisz édesanyja évekig a nagykovácsi iskolában tanított, talán a nagykovácsi szálat ezért tekinthetjük életrajzi vonatkozásúnak is.

Szerencsésvégű autóbaleset a nagykovácsi autóúton 1938-ban

A Magyarország és a Kis Ujság is beszámolt arról a balesetről, amely a nagykovácsi úton történt 1938. július 29-én, pénteken.

A baleset sérültje Tisza Jolán grófnő volt, aki jelentéktelen sérüléseket szenvedett a homlokán. Az autó ismeretlen okból „nekifarolt” egy fának.

Tisza Jolán leánykorában

A baleset különös izgalma volt, hogy a fiatal grófnőnek pár nappal későbbre volt kitűzve az esküvője. Az apró sérülés szerencsére ebben sem akadályozta.  A grófnő 1916-ban született, érdekes módon születésének színhelyekén Nagykovácsi került megadásra. (A Tisza-család nem tartózkodott állandóan a nagykovácsi birtokon.) Tisza Jolán szép kort élt meg, 81 éves korában, 1998-ban halt meg.

Tisza József

A baleset tragikus előzménye volt, hogy Jolán testvére, a fiatal Tisza József gróf pár nappal Jolán autó-balesete előtt (július 12-én) halt meg autószerencsétlenségben, ahogy a korabeli cikk fogalmaz „autókatasztrófában”. Tisza József mindössze húsz éves volt.

 

 

Forrás:

ADT

https://www.geni.com/family-tree/html/start

A Főméltóságú úr januári vadászata nagykovácsi erdeiben

A Főméltóságú Úr januári vadászatai

 

Készül a vadászebéd a nagykovácsi erdőben

Horthy Főméltóságú úr a nagykovácsi vadászaton

A Pesti Hírlap Képes melléklete 1941. 1. számában ír Horthy Miklós téli vadászidényéről.

A cikk kiemeli, hogy a kormányzó úr számára mennyire fontos a vadászat. Az idegeknek fontos kikapcsolódást jelenti, segít megőrizni a frissességét, „rugékonyságát”.  A korábbi, fiatalkori vadász sikerek felemlegetése is a cikk része, megtudhatjuk, világ körüli útján szinte minden nagyvad trófeáját magáénak tudhatta a kormányzó.

Az 1940-es tél a vadállományban nagy pusztítást okozott. A háború miatt a vadászterületek korlátozódtak, így a vadvédelem miatt a vadászatokat korlátozták. 1940-41-ben a hagyományos gödöllői karácsonyi vadászaton vett részt, Visegrádon, majd Keszthely környékén vadászott Horthy Miklós. Festetics György meghívása után gróf Tisza Lajos Kálmán nagykovácsi vadaskertjében vett részt vaddisznó-vadászaton.

A vadászat beszámolóját kiemeltük a cikkből.

„A kormányzót, aki Brunswik György ezredes kíséretében gépkocsin érkezett a vadászat helyszínére, a nagykovácsi vadászkastély előtt várta a vadásztársaság: Albrecht von Bayern herceg, gróf Edelsheim Gyula Lipót és felesége, gróf Andrássy Manó, gróf Andrássy Géza, Delmár Valter, Iglódy Gyula és a házigazda gróf Tisza Kálmán. Ebéd előtt két kisebb hajtás, ebéd után pedig egy nagyobb hajtás volt. A Főméltóságú Úr két vaddisznót, egy muflonkost és egy szarvastehenet lőtt. A terítékre egyébként több vaddisznó és összesen két szarvastehén került. A vadászok dámvadat és több őzet is láttak. Az ebédet a Főméltóságú úr – a tizenhatfokos hideg ellenére is – az erdő közepén fogyasztotta el. Az egyik szánt ugyanis felpakolták asztalokkal, bográccsal, egy másik szánra rakták a székeket, majd pedig pár lépésre a rögtönzött konyhától állították fel a rögtönzött, szabad ég alatti „éttermet”.  Az asztalnak, székeknek a havas földön kis tisztást kapartak, az egyik oldalról egy hatalmas rőzserakás, a másik oldalról pedig a hó takarójától a napsütésben csillogó fenyőerdő volt a háttér.”

 

Forrás: ADT