Környéki kitekintő

Hazáink

Ritter György: Hazáink borító-kép

ezt a címet adta a szerző, Ritter György legújabb könyvének. Már a címválasztásból is érezhető, elgondolkodtató munkát tartunk a kezünkben, hiszen hogyan is lehetne két vagy akár több hazánk. Német és magyar kényszermigrációs sors a második világháború utáni Magyarországon adja meg az alcím a szűkebb témát, majd az – Egy Buda környéki község szemszögéből alcím kitétel tovább pontosítja a tanulmánykötet fókuszát.

Rossz szakmai berögződés, hogy a könyv megismerését a végén a Jegyzeteknél, forrásoknál kezdjük. Pedig sokat elárul a munka várható alaposságáról. Ritter György Hazáink című munkája 374 db jegyzetet, utalást, forrást tartalmaz.

A téma alapos és imponálóan precíz megközelítésére számíthattunk tehát. Így is lett, a kétnyelvű kötet három fő részre tagolódik. Első részében a Telepítések és telepítettek I. (1944-1950) című fejezetben a bevezető tanulmány az összes olyan kategóriát leírja, jogi hivatkozással, a történelmi korszak ismertetésével, amely kategóriák lényege az emberek egy csoportját, családokat, faluközösségeket, kiválasztottakat, listázottakat valamely politikai, ideológiai akarat nevében az eredeti lakóhelyükről, szülőhelyükről valahová máshová űzik vagy juttatják. Számtalan jogi kategória, számtalan szakmai, illetve köznyelvi kifejezés írja ezt a jelenséget: kitelepítés, kényszermigráció, mesterséges migráció, népességmozgás, lakosságcsere, áttelepítés, áttelepülés, elűzés, kényszersorozás, internálás, jogfosztás, földfosztás, betelepítés, visszaszökés. A második Telepítések és telepítettek II. című fejezet mindezeket a mozgásokat már a Pilis-völgyében, különös tekintettel Solymárra vizsgálja meg.

A kötet talán legizgalmasabb, harmadik részében a szerző az oral history módszeréhez folyamodik. Hat emberi sors elevenedik meg, hat különféle élethelyzetből indulnak a történetek. Megszólalnak a „svábok”, a „felvidékiek, a „matyók – summások”. Az interjúk szerkesztése különféle témacsoportok szerint folyt, pl. nyelvhasználat, identitás, vallás, integráció, elkülönülés, háború, elűzés, visszatérés stb.

A tanulmánykötet több Nagykovácsira vonatkozó tényt, adatot tartalmaz, és az egész korszak Nagykovácsi történéseinek megértésében is segíthet.

Ritter György: Hazáink. Németek és magyar kényszermigrációs sorsok a második világháború utáni Magyarországon. Napkút kiadó, Budapest, 2018.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Budakeszin a Tájházban, a Múzeumok éjszakáján, a tájház belső falain megidézték  az egykorvolt budakeszi polgárok emlékét. A kivetített fotókon életnagyságban szerepeltek a harmincas- negyvenes évek elején készített  fotók alakjai. Elsőáldozási emlékek, ünneplőbe öltözött családok, fess tűzoltók, szép ifjúpárok, ünnepi családi fotók. A fotók id. de Ponte József üvegnegatívjairól kerültek a falra. Az üvegnegatívok egy budakeszi ház felújításakor kerültek elő a ház padlásáról. Pályázati forrásból digitalizált fotógyűjtemény, így már minden budakeszi emlékévé válhatott. A képeken szereplő személyek nagy többségéről az emlékezők sem tudják kik lehetnek, egy-két arcot azonban felismertek budakeszi mostani lakosai, akik a Múzeumok Éjszakáján a Tájházban gyűltek össze emlékezni.

Egyben biztosak lehetünk, a képek még 1946 előtt készültek, mert de Ponte József és családja kitelepítésre került, így 1946-ban elhagyta a falut, hátrahagyva a műterme üvegnegatívjait.

A de Ponték őse a legendák szerint Lotaringiából származik és 1686-ban, Buda ostromakor érkezett a törököt kiűző Ince pápa seregének katonájaként Magyarországra. Más történetek is keringenek, de ez a legenda tartja magát a leginkább. A név olasz, esetleg francia származásra is utalhat, de nyilvánvaló, hogy az idők folyamán elnémetesedett a család. Érdekességként megemlítendő, hogy Budakeszin más olasz nevű családok is éltek: a Nattok , a Schrottik és Pinellik, de az ő Budakeszire kerülésük körülményeire nincsenek adatok.

Az idősebb de Ponte a húszas-harmincas évek Budakeszi életének meghatározó alakja volt. Egyrészt műtermi képeivel és számtalan riport felvételével páratlan dokumentációt őrzött meg Budakeszi helytörténetének. Másrészről a település kultúréletének is aktív szereplője volt. Szerepelt a Passiójátékokban, a díszleteit is ő készítette. A Budakeszi Kultúregyesület titkári tisztségét is betöltötte. 1932-ben Budakeszi elesett hőseinek I. világháborús emlékművének avatásakor az ide látogató József főhercegtől megkapta az “udvari fényképész” címet.

A kitelepítésből sohasem tért vissza a városba, Budakeszire, amelynek korfestő képeit korát megelőző szociális érzékenységgel és művészi igénnyel készítette el. 1974-ben halt meg.

Források:https://hirmondo.budakeszi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=97:idsebb-de-ponte-jozsef-udvari-fenykepesz&catid=41:varosunk-bueszkesegei&Itemid=84

Cikk megosztása

1 hozzászólás »

A Napfordulós ünnepségsorozatban a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület fotó pályázatot hirdetett, a munkák értékelése folyik, a díjak átadása a Napfordulós események programkínálatát színesítik.

A mi Szentivánunk program plakátja

Napforduló Fesztivál Pilisszentiván 2018.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Izgalmas programok a Múzeumok Éjszakáján Budakeszin a Tájházban. Életre keltett fotók, könyvbemutató, sramlizene a programajánlatban.

A Budakeszi Tájház programja a Múzeumok Éjszakáján 2018.

 

 

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Mihályi Balázs történész A Nagykovácsi Budapest ostroma és a Kitörés során című nagy sikerű előadásán mutattuk be új könyvét, a könyv végre kapható kereskedelmi forgalomban is. A könyvről elérhető legfontosabb adatok, tudnivalók.

Mihályi Balázs – Tóth Gábor – Tulok Péter: A Várnegyed ostroma, Buda 1944-45

A könyv borítója

 Egyben szeretettel ajánljuk a téma iránt érdeklődőknek, a téma elkötelezett kutatóinak a szerző, Mihályi Balázs közreműködésével létrejött kiállítást, amelynek 2018. június 7-én lesz a megnyitója Budapesten.

A budapesti kiállítás meghívója

Dr. Mihályi Balázs

A februári előadás

A februári nagykovácsi előadás plakátja

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Rózsaesküvők gróf Karátsonyi Guido uradalmában – Solymár

Rózsaesküvők gróf Karátsonyi Guido uradalmában – Solymár

Gróf Karátsonyi Guido magyar-örmény nemesi családban született Szamosújváron 1817. augusztus 7-én. Giudo 1851-ben feleségül vette puchoi és csókai Marczibányi Máriát, így lett Solymár, Pilisszentiván és Pilisvörösvár ura. A családra jellemző volt, hogy nagyszerű anyagi áldozatokat hozott hazájáért, Guidóra jellemvonásai közé is tartozott a jóakarat, a segítőkészség, és az áldozathozatal: templomokat építtetett itthon és a Szentföldön, a budapesti Bazilika, a Műcsarnok építését is támogatta, miként a Magyar Tudományos Akadémia javára is óriási összeget adományozott. Emellett kórházakat, nőegyleteket, árvaházakat, hadi rokkantakat is támogatott.

solymar rozsaeskuvo

Rudolf trónörökös és Stefánia belga hercegnő 1881. május 10-én köttetett házassága adta az alkalmat, hogy újabb felajánlást tegyen. Ezúttal egy 20.000 forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból minden évben rózsaünnepet tartsanak, amely során a legszegényebb, legerényesebb, legszorgalmasabb, azaz a legméltóbb leány házasságát támogatta ezzel a nagyszerű hozományt biztosító adománnyal. Az esküvőkön neves előkelőségek – miniszterek, államtitkárok, bíborosok – is részt vettek. Az első rózsaleány Thaller Borbála volt. A gróf 1885-ben elhunyt, de utódai folytatták örökségét, így a három településen 1882 és 1914 között minden évben tartottak rózsaesküvőket, amely egyedülálló hagyománynak a települések kiállítással is emléket állítottak.

www.pestmegye.hu

Itt olvasható az eredeti cikk a Rózsaesküvőkről

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

A Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület most ünnepli 10 éves évfordulóját. Az ünnepi eseményre két könyv is napvilágot látott. A december 10-i születésnapi ünnepségen Rudolf Keszler Pilisszentiváni családkönyvét (1725-1895) dr. Pencz Kornél mutatja be.

December 15-én 17 órakor a Generációk Házában Pénzes Gábor A Dunától a Slötyiig címmel írt visszaemlékezéseit tartalmazó kötetet ismerhetjük meg. A könyvet a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület adta ki.

Az évfordulóhoz, a tartalmas tíz esztendőhöz és a megjelent könyvekhez is szívből  gratulálunk.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Meghívó Szent Lászlóról szóló előadásra Solymárra

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Pilisszentiván - 2017-05-15

Miben különböznek a solymári és a pilisszentiváni lakodalmak?

 

Enczmann László előadása

http://szentivanihke.hu/?modul=oldal&tartalom=1206790

Miben hasonlítanak és különböznek a solymári és a szentiváni lakodalmak?

Pilisszentiván, Generációk Háza

2017. május 29. 17. 30.

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Elisch Erzsébet imakönyv-gyűjteménye

 

Solymári imakönyvek

Elisch Erzsébet nyitja a kiállítást és tárlatot vezet.

Solymári imakönyvek

Solymári imakönyvek

 

Erzsébetnek magának is nagyon figyelemreméltó imakönyv gyűjteménye van, a mostani kiállításon másokéból is válogatott.

A kiállítás megtekinthető Június 25-ig, szombaton 17-18.30-ig, vasárnap 9-12-ig. Egyéb időpontban telefonon egyeztetve: 06 30/354 60 84 Erzsébet Elisch

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dr._Jablonkay_Istv%C3%A1n_Helyt%C3%B6rt%C3%A9neti_Gy%C5%B1jtem%C3%A9ny

 

Megtalált hagyomány

Cikk megosztása

Nincs hozzászólás »