Emeljük ki ezt a képet az idei búcsú fotói közül. Két idős ember látható a képen, egy asszony és egy férfi. A koszorúzás hivatalos eseményei után egyszer csak egymásba karoltak, engedélyt adva arra, hogy elkészülhessen ez a szinte történelmi kép. Miért ilyen jelentős ez a fotó, amely a két idős embert ábrázolja? A Kolozsvár téren az Ördögárok felett két szobor, emlékmű, híd ível át. Mindkettő egy a huszadik században történt eseménynek állít emléket. Az egyik a németség, svábság kitelepítésének 1946-os tragédiájára emlékeztet, míg a vele szemben, a másik oldalon emelkedő hajót ábrázoló emlékmű a felvidéki magyarok 1947-es kényszerű lakosságcseréjének szomorú eseményeire figyelmeztet.
A képen a férfialak: Mandl Péter, községünk díszpolgára. A hölgy Hajdú Klári néni, aki Andódon született. Így írtunk a képről, közvetlenül az első közreadásakor a Pékdomb facebook közösségi oldalán: A nap egyik legmeghatóbb pillanata a megemlékezések sorában. Hajdú Klári néni, aki Andódról került a faluba, a felvidéki magyarok „lakosságcseréje” során és Mandl Péter bácsi, akit 1946-ban 23 évesen telepítettek ki a faluból sváb származása miatt. A bejegyzéshez fűzött hozzászólásában Pájer Árpád kiegészítést tett, amit azóta egy Mandl Péterrel készült életútinterjú tovább részletez. „Mandl Pétert is felvették 1946-ban a nagykovácsi kitelepítési listára, ezért – de jure – kitelepítették. De facto nem, mert, mint a kitelepítési lista is rögzíti „fogság”-ban volt a nagykovácsi magyar-németek 1946.05.02-04-ig tartó kitelepítése idején. Az önéletrajzából „szabadon”: 1944 szeptemberében magyar behívó paranccsal vonult be, majd átkerült – nem önként – a német hadseregbe. Amerikai fogságba került a nyugati fronton, Elzász-Lotharingiában, onnan is szabadult, de nem kapott hazautazásra jogosító igazolást, így Németországban kényszerült maradni. Az 1946.05.03-án kitelepített Mandl család Németországban, a Nemzetközi Vöröskereszttel kerestette Mandl Pétert, s ez sikerrel is járt: a fogságból szabadult Mandl Péter és a kitelepített Mandl család a németországi Zuzenhausenben találkozhattak újra. Mandl Péter ősei, egyikei voltak 1702-től, a törökök kiűzése utáni Kowatsch újra építésének.” (P. Á.)
Így, Mandl Péter tekinthető a híd egyik pillérének, míg a másik pillér Hajdú Klári néni. Klári néni még Andódon született és sok társával együtt átélte azt a vészkorszakot, amikor szülőföldjéről ide kellett költöznie a nagypolitikai akarat parancsára, abba a faluba, amit a németeknek 250 év után el kellett hagyjanak.
A nagypolitikai döntés feletti emberi kézfogásnak lehetünk tanúi, ha ezt a képet szemléljük.