A Teleki- Tisza kastély ünnepélyes átadása 2018. május 27-én

A Kastély az átadás napján 2018. május 27-én

A Kastély átadásának napján a cserkész csapatok átveszik a Kastély kertjét a Cserkésznap keretében 2018. május 27.

Zászlófelvonás a Teleki-Tisza Kastély átadásának napján, 2018. május 27. A Nagykovácsi 1048. számú Greszl Ferenc Cserkészcsapat

Orbán-Viktor-miniszterelnök-a-felújított-Teleki-Tisza-Kastély-átadásának-napján-2018.-május-27. Orbán Viktor miniszterelnök, Szórád Előd Magyar Cserkészszövetség  projektvezető, Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő, Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Borok György Nagykovácsi Fidesz, Kiszelné Mohos Katalin Nagykovácsi polgármestere

A Kastély átadásán a történelmi egyházak delegáltjai 2018. május 27. Az épület áldását Dr. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, dunamelléki református püspök és Lukács Imre Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye érseki irodaigazgató ökonómus végezte el.

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke Nagykovácsiban a Teleki-Tisza Kastély átadásán 2018. május 27-én

 

„A Magyar Cserkészszövetség által szervezett Országos Cserkésznap nyitóeseménye, a felújított Teleki–Tisza-kastély ünnepélyes átadója 2018. május 27-én, Nagykovácsiban volt. A Kastélyt Orbán Viktor, Magyarország Miniszterelnöke adta át. A 2016 áprilisában megkezdődött munkálatok célja volt, hogy visszanyerje történelmi pompáját a több mint 150 éves épületegyüttes. A felújítási koncepció kialakításánál a Magyar Cserkészszövetség maximálisan figyelembe vette a műemléki értékeket és az épületben rejlő lehetőségeket. A Cserkészszövetség az ingatlanon rendezvényközpontot alakított ki, ahol egyebek mellett képzéseket, nemzetközi konferenciákat, cserkésztalálkozókat tartanának. Az épület áldását Dr. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, dunamelléki református püspök és Lukács Imre Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye érseki irodaigazgató ökonómus végezte el. Emellett Erdő Péter bíboros szavait Kemenes Gábor plébános tolmácsolta. A programon részt vett Monspart Sarolta, tájfutó világbajnok, a cserkészet jószolgálati nagykövete is.”

A bejegyzés szövegét Nagykovácsi Önkormányzata facebook oldaláról emeltük át.

A Kastély átadásáról készült Budakörnyéki Televízió felvételei itt elérhetőek:

http://budakornyekitv.hu/teleki-tisza-kastely-atadasa/

Teleki-Tisza-kastély átadása

Itt olvasható Orbán Viktor miniszterelnök úr átadási ünnepségen tartott beszédének teljes szövege:

Tisztelt Egyházi és Világi Elöljáróink! Kedves Cserkészek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelettel köszöntöm a Magyar Cserkészszövetség vezetőit, nemcsak a jelenleg hivatalban lévőket, de a jövő magyar cserkészvezetőit is, akik már bizonyosan itt vannak a hallgatóság soraiban. Rövidgatyásan vagy copfosan, talán még csak nemrég tették le a fogadalmukat Isten, a haza és az embertársaik szolgálatára és segítésére. Olyan fogadalom ez, amely bő száz év során sok-sok millió ember számára lett iránytű és igazodási pont olyan fiatalok számára, akik később neves írók, tudósok, sportolók, egyházi és világi vezetők lettek, köztük hárman amerikai elnökök, öten pedig még a Holdon is tábort vertek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azért vagyunk itt, hogy átadjuk Önöknek, átadjuk Nektek ezt a 2,5 milliárd forintból felújított épületet, egy százhetven éves történelmi jelentőségű épületet, a 106 éve fennálló Magyar Cserkészszövetségnek, és Önökön, rajtuk keresztül a magyar ifjúságnak. Amikor Önök ma birtokba veszik ezt a kastélyt, nemcsak egy szép és korszerű épületet látunk magunk előtt, hanem két nagy múltú arisztokrata család fészkét, Görgey Artúr egykori hadiszállását, Tisza István miniszterelnök úr otthonát és Király Béla nemzetőrségének utolsó szálláshelyét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nem árulok el azzal nagy titkot, hogy az a hagyomány, világlátás és gondolkodásmód, amelyet a Magyar Cserkészszövetség és a magyar kormány magáénak vall, egy tőről fakad. Bár függetlenek vagyunk egymástól, de közös értékalapon állunk, és remélem, a jövőben jó ügyekben szövetségesei is lehetünk egymásnak. Közös célunk, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik hisznek a magyarságot ezer év óta megtartó értékekben, és ráadásul a jég hátán is megélnek. Nekünk természetes, hogy hazában, családban és az egymásért kiálló bajtársias szövetségben gondolkodunk. Hiszünk a magyarok határokon átívelő összetartozásában. Valljuk, hogy a nemzet nem kitaláció, hanem egy élő közösség, amelynek tagjai vagyunk, s amelyben mindannyian boldog életet élhetünk. Ez a bátor és nagy ívű gondolkodás hozta össze már annak idején is a piarista atyákat a református diákvezetőkkel, a vidéki tanítót a munkás fiatalokkal foglalkozó pedagógusokkal, és ennek a bátor és nagy ívű gondolkodásnak köszönhetjük, hogy bár a kommunista diktatúra a cserkészeket emigrációba, börtönbe, kitaszítottságba és szétszóratásba kényszerítette, a rendszerváltás után a sok kis ér ismét bővizű folyóvá egyesült, Magyarország legjelentősebb ifjúsági szervezetévé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Cserkészek!

Ez az épület, amelyet a mai napon ünnepélyesen átadunk Nektek, nem ajándék, hanem lehetőség. Lehetőséget teremt a Magyar Cserkészszövetség kiteljesedésére, közösségépítésre, konferenciák, továbbképzések, országos, de akár világszintű találkozások szervezésére is. Lehetőséget teremt arra, hogy a magyar cserkészet ismét olyan magas szintre kerüljön, mint ahol egyszer már a két világháború között járt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Cserkészek!

Ahhoz, hogy ebből a lehetőségből valóság legyen, még sok munkára lesz szükség. A lehetőség ugyanis – mondta egyszer egy okos ember – arról ismerhető fel, hogy overallban van, és munkának látszik. Ha valóra akarjuk váltani, mindig meg kell izzadnunk érte. Ez így van a cserkészetben, de így van az államvezetésben és a politikában is. Ti most, kedves Cserkészek, erre a munkára vállalkoztok. És látjuk, hogy munka van itt még bőven. Látjuk, hogyha hagyjuk, a modern idők és az új kordivatok folyamatosan alááshatják azokat a kulturális alapokat, amelyek a cserkészeket cserkészekké, Magyarországot pedig magyar országgá teszik. Ezért nekünk ma jól felvert sátrak kellenek, amelyek a legerősebb viharoknak is ellent tudnak állni. Ha pedig jól dolgozunk, akkor ez a cserkészközpont nemcsak viharálló sátor, de akár egyik erőcentruma is lehet annak a XXI. századi kereszténydemokráciának, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, megvédi a keresztény kultúránkat, és a XXI. században is esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására.

Kedves Cserkészek! Kedves Fiatalok!

A világ, Európa és benne Magyarország olyan lesz, amilyenné Ti formáljátok majd. Legyetek büszkék a fogadalomra, amelyet letettetek és arra a tudásra, amelyet vezetőitektől kaptatok. Gazdagodjatok és gazdálkodjatok a megszerzett tudás okos forgatásával úgy, mint rátok bízott talentumokkal. Legyen mindig előttetek, amit az alapító, Lord Robert Baden-Powell írt a cserkészeknek szánt utolsó üzenetében. Nyilván ismeritek, de azért ideidézem: „Az igazi boldogságot csak a másoknak nyújtott boldogság által érhetitek el. Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok.” Ezért arra kérlek Benneteket, ne csak arra figyeljetek, hogy ne vegyetek el a világból, ne csak arra törekedjetek, hogy megőrizzétek, amilyennek kaptátok, hanem legyetek bátrak, és tegyétek hozzá a magatok részét. A vezetőitektől pedig azt kérem, hogy szólítsanak meg még sok-sok fiatalt, és az elmúlt évekhez hasonló lelkesedéssel dolgozzanak tovább azért, hogy a cserkészeten keresztül minél több magyar fiatal juthasson nem virtuális, hanem valóságos élményekhez, és találhasson igazi, akár életre szóló barátságokra is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Cserkészek!

Végezetül megköszönöm azt a példamutató és értékőrző munkát, amellyel a Magyar Cserkészszövetség munkatársai ennek a történelmi kastélynak a felújítását már eddig is segítették. Körülnézhetünk, látjuk: sok munka vár még ránk. Annyit azonban talán már most is elmondhatunk, hogy jó remény van arra, hogy ez az épület ne csak tulajdona, de otthona is legyen a Magyar Cserkészszövetségnek. Azt kívánom mindannyiunknak, kicsiknek és nagyoknak, hogy csípjétek fülön a lehetőséget, amelyet Magyarország egy kivételes, kegyelmi pillanata adott meg Nektek. Viszonzom vezetőtök köszöntését, aki azt mondta – idézve a Ti köszöntéseteket –, hogy bíztok a többiekben, a másikban. A magyar kormány nevében azt tudom mondani Nektek, köszönjük, hogy bíztok, bíztatok bennünk eddig is, igyekszünk méltónak lenni rá. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!

Jó munkát kívánok mindenkinek!

Forrás:

http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-magyar-cserkeszszovetseg-orszagos-kozpontja-a-teleki-tisza-kastely-avatasan

 

A Teleki-Tisza Kastély honlapja, ahol az épületek tervezett funkciója, a felújítás egyes részletei is megismerhetőek. https://teleki-tisza-kastely.hu/

Életképek a Tsz életéből

A most közzétett képek az 1968-as  Községi Krónikából származnak. 1968-ban a krónikát Papp Gábor  és Szatmári Lajos jegyezte. 1968-ban új középülettel is gazdagodott községünk. Október 25-re készült el a termelőszövetkezet központi irodaháza. „Budapest felől jövet most már jobb kéz felől is kellemes látvány fogadja a faluba érkezőt. A termelőszövetkezet gazdasági épületei közül kiemelkedik az egyemeletes irodaház zöld ablakos, egyenesvonalú épülete. A központi fűtéssel, vízvezetékkel ellátott épületben 16 parkettás helyiség szolgálja a szépen fejlődő szocialista gazdaság vezetését.  (…) Egy millió 100 ezer forintot tudtak rááldozni (…)” A téeszt 1968-ban Vörös Hajnal Tsz-nek hívták. Az 1960-as években  a lakosság növekedése már elindult, 1949-ben 1904 fő lakta Nagykovácsit, 1960-ra a lélekszám 2412-re emelkedett. Ekkor a mezőgazdaságból élők aránya 16% volt már csak, szemben az 1949-es hatvan százalékos aránnyal.

A közeli Budapest munkaerő felvevő-képessége, a  jobb kereseti lehetőségek ingázásra csábították már az akkori  nagykovácsiakat is.

A téesznek a fotók tanulsága szerint is több melléküzemága volt. Sertéshízlalda, savanyítás, faipari üzemegység (ládagyár, cipősarok készítés), kőőrlő-kődaráló tevékenység, mozaiklap készítés,  mészégetés is folyt a hagyományos mezőgazdasági tevékenység mellett.

Forrás:

Papp Gábor – Szatmári Lajos: Községi Krónika Nagykovácsi, 1968.

B. Szatmári Lajos: Nagykovácsi rövid története. Nagykovácsi, 1991.

Válogatott bibliográfia a magyarországi svábokról

Válogatott bibliográfia a magyarországi svábokról

 

Ismeretterjesztő művek, szakirodalom

Bibliográfia

  1. Németek Magyarországon : Bibliográfia 1945-1975. – Budapest : Állami Gorkij Könyvtár, 1983.

 

Oktatás

  1. Brief an die deutschsprachigen Eltern und Grosseltern in Ungarn (Levél a magyarországi németajkú szülőkhöz és nagyszülőkhöz) = Deutscher Kalender 1958. p. 89-93.

 

  1. Deutsche Sprech und Sprachübungen für die … Klasse der Grundschule (Német beszéd- és nyelvgyakorlatok az általános iskolák … osztálya számára) / Arató Mátyás. – Bp. : Tankvk., 1959-1971.

 

  1. Wir lernen unsere Muttersprache (Anyanyelvünket tanuljuk) / Krix, Georg = Deutscher Kalender 1960. p. 65-68.

 

  1. Wir wollen lernene, wir wollen begreifen!… (Tanulni és érteni akarunk!…) = Deutscher Kalender 1966. p. 121-136.

 

Nyelv

  1. Die deutschen Mundarten in Ungarn (Német nyelvjárások Magyarországon) / Joób Tamás = Neue Zeitung 1962/5. p. 2-3.

 

  1. Elek község német személynevei / Banner József = Békés m. Múzeumok Közleményei 1975/2. p. 187-213.

 

  1. Soziale Schichten in den deutschen Mundarten in Nordwestungarn (Társadalmi rétegek az északmagyarországi német nyelvjárásokban) / Manherz, Karl = Neue Zeitung 1975/15-17.

 

  1. Sváb, német és magyar: variabilitás a magyarországi németek nyelvhasználatában és kódválasztásában / Erb Mária. = Variabilitás és nyelvhasználat. – Budapest : Tinta, 2004.

 

  1. Unsere Mundarten (Nyelvjárásaink) / Manherz, Karl = Neue Zeitung 1975/40-41.

 

Néprajz

  1. Alten Tänzen auf der Spur (Régi táncok nyomában) = Deutscher kalender 1968. p. 208-212.

 

  1. Aus unserem Trachtenschatz (Népviseleti kincsünkből) [Babarc, Harta, Rátka] = Deutscher Kalender 1964. p. 81-84.

 

  1. Bauernregeln (Paraszti jóslások) = Deutscher Kalender 1957. p. 40-41.

 

  1. A Bonyhád környéki falucsúfolók motívumkincse / Solymár Imre = Művelődés (Szekszárd) 1970. febr. p. 133-148.

 

  1. Brauchtum der Fasten- und Osterzeit bei den Eleker Deutschen (Böjti és húsvéti hagyományok az eleki németeknél) / Banner, Josef – Mester, Georg = Acta Ethnographica 1978/1-2. p. 177-188.

 

  1. Deutsche Dorfbauweise in Ungarn (Magyarországi német falusi építkezés) = Deutscher Kalender 1959. p. 120-121.

 

  1. A germán istenvilág nyomai a hajósi sváb folklórban / Schön Mária. – in Szavak szivárványa. – Baja : Bács-Kiskun M. Nemzetiségi Alapítvány, 2006.

 

  1. Három etnikum falucsúfolói a Völgységben / Solymár Imre. – Bp. : ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszék : MTA Nyelvtud. Int., 1982.

 

  1. Kinderlieder aus Elek (Gyermekdalok Elekről) = Neue Zeitung 1965/36, 38, 40, 49, 53.

 

  1. Kultúraközvetítés és hagyományőrzés a vecsési sváb családokban [kézirat] / Kardosné Liskó Mária. – [198?]

 

  1. A magyarországi német népdal / Kramer Imre. – Budapest : Pfeifer Ferdinand, 1933.

 

  1. A magyarországi németek néprajzához / főszerk. Balassa Iván. – Bp. : M. Néprajzi Társ., 1975.

 

  1. A magyarországi németek népviselete / Szeitl, Eva = A magyarországi németek néprajzához / főszerk. Balassa Iván. – Bp. : M. Néprajzi Társ., 1975. p. 105-117.

 

  1. Schväbische Hochzeitsbräuche in Ungarn (Magyarországi sváb lakodalmi szokások) / Krix, Georg – Bruck, Heinrich = Deutscher Kalender 1965. p. 91-99.

 

  1. Schväbische Volksbräuche in der Fasten- und Osterzeit in Elek (Böjti és húsvéti sváb népszokások Eleken) / Banner, Josef – Mester, Georg = Deutscher Kalender 1967. p. 133-135.

 

  1. Schwowestickle (Sváb huncutságok) = Neue Zeitung 1975/15. p. 4.

 

  1. A szatmári német (sváb) nemzetiségű falvak Vállaj – Mérk – Zajta néprajza / Kardos Dezső. – Vállaj : Szatmári svábok Kult. Egyes., [2011]

 

  1. Egy szatmári sváb népmonda / Csallány Géza = A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. 1963-1964. – Múzeumi Ismeretterjesztő Központ, 1965

 

  1. Szentelt szegfű csokor / Papp Éva. – Bonyhád : Völgységi Múz., 2007

 

  1. Természetfeletti lények Vállaj község sváb hiedelemvilágában / Csallány Géza.– in A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. 1969-1971. – Nyíregyháza : Jósa András Múzeum, 1972

 

  1. Tolna megye, Gyönk és környéke német nemzetiségű lakóinak hímzései / [szerk. Németh Pálné]. – Szekszárd : Babits M. Művel. Közp., 1982

 

  1. Zeugen der Volkskunst : Glasmalereien aus Ratka (A népművészet tanuságai : Üvegfestmények Rátkáról) / Jobst, Thomas = Neue Zeitung 1962/51. p. 7.

 

Szakácskönyv

  1. Anyám konyhája : sváb ételek humorral, néprajzzal fűszerezve / Hanák Ottóné Braun Margit. – Németkér : [Német Kisebbségi Önkormányzat], 2004

 

  1. Asztali örömök a régi Óbudán : az óbudai konyha / Varsányi Lívia emlékezései. – Budapest : Óbudai Múz., 1999

 

  1. Főzzél fiam tungit : Történetek és sváb ételek a régi Soroksárról / Péhl Gabriella. – Budapest : Er Press, [2013]

 

  1. Kochbuch: Traditionen – rezepte / szerk. Csillag Katalin. – Budapest : Józsefvárosi Német Nemzetiségi Önkormányzat, 2004

 

  1. Sváb ételek / Büchele, Rose Marie. – Kaposvár : Holló és Társa, 2000

 

  1. Táplálkozási hagyományok a németeknél / Banner József = Mezőberény története / Szabó Ferenc. Mezőberény 2. köt. p. 363-377.

 

  1. Teréz néni receptjei [sváb magyar konyha minden étele]. – [Tyukod] : Betűmetsző, [2007]

 

 

Történelem

  1. Adalékok és témák a magyarországi németség történetéből, 1945-1949 / Zielbauer György. – Bp. : Akad. K., 1989.

 

  1. Aus der Geschichte der deutshsprachigen Presse in Ungarn (A magyarországi németnyelvű sajtó történetéből) / Siptár, Ernst = Neue Zeitung 1961/24-25.

 

  1. A belügyminiszter 70.010/1946. B.M. sz. rendelete a nemzeti kormánynak a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítéséről […] = Magyar Közlöny 1946. jan. 15. p. 7-9.

 

  1. Das Deutschtum in Rumpfungarn / Bleyer, Jakob (Összegzés a magyarországi németségről). – Bp. 1928., CD-ROM, 2009.

 

  1. Dohánytermesztők a Sajó-völgyben : A sajószentpéteri sváb kisebbség története = A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009). p. 75-96.

 

  1. Dr. Friedrich Wild (Dr. Wild Frigyes) / Áts Erika = Deutscher Kalender 1975. p. 60-62.

 

  1. Die Entstehsung der Voraussetzungen für die deutsche Nationalitätenbewegung in Ungarn in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts (A magyarországi német nemzetiségi mozgalmak előfeltételeinek létrejötte a 19. század második felében) / Windisch Éva = Acta Historica 1965/1-4. p. 3-56.

 

  1. Hazatértek : A németországi kitelepítésből visszatért magyarországi németek megpróbáltatásainak emlékezete / Tóth Ágnes. – Budapest : Gondolat, 2008.
  2. Hét évtized a magyarországi németek történetéből : 1919-1989/ Tilkovszky Lóránt. – Bp. : Kossuth, 1989

 

  1. Írók és művészek állásfoglalása a sváb kitelepítés kérdésében = Magyar Nemzet 1946. jan. 1. 18. p.

 

  1. Isten véled, hazánk : Konferencia a Komárom-Esztergom megyei németek kitelepítésének 60. évfordulójára. – Tatabánya : Tatabányai Múz., 2010.

 

  1. Kossuth und die Schwaben (Kossuth és a svábok) = Deutscher Kalender 1959. p. 160.

 

  1. Német nemzetiség magyar hazafiság : Tanulmányok a magyarországi németség történetéből / Tilkovszky Lóránt. – Pécs : JPTE, 1997

 

  1. A német ügy 1945-1953 : A Volksbundtól Tiszalökig / Bank Barbara, Őze Sándor. – Budapest : Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, 2005

 

  1. Őslakók és telepesek / Sándor András = Forum 1947/8. p. 632-638.

 

  1. Rajk László belügyminiszter nyilatkozata a sváb kitelepítésről = Szabad Nép 1946. jul. 14. p. 3.

 

  1. Schväbische Bauern auf der Landwirtschaftlichen Ausstellung (Sváb parasztok a Mezőgazdasági Kiállításon) = Neue Zeitung 1959/38. p. 1-3.

 

  1. „Sváb-ügyek 1945-46” : fénymásolt levéltári anyagok a németek kitelepítéséről. – Bp., 1945

 

  1. Telepítések Magyarországon 1945-1948 között : a németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák – magyar lakosságcsere összefüggései / Tóth Ágnes. – Kecskemét : Bács-Kiskun M. Önkorm. Lvt., 1993.

 

  1. „Volt minekünk jó éltünk, van most nekünk jaj” / Boros Ernő. – Csíkszereda : Státus Kvk., 2005

 

Dunántúli svábok története

  1. Amit a gannai anyakönyvek elárulnak : családi viszonyok egy bakonyi sváb községben, a XVIII. század végén / Meszlényi Zsolt. – Ganna [Pápa] : Jókai Vár. Kvt., 2003

 

  1. A Dél-Dunántúli németek mentalitása / Solymár Imre. – Bonyhád : Völgységi Múzeum, 2003

 

  1. Ellentétek és kapcsolatok a sárközi magyar és a környező német falvak együttélésében / Balász Kovács Sándor = Délközép Kárpát-medence műveltsége különös tekintettel a sárközi települések és népi műveltségük fejlődésére. – Decs-Zürich : Zürichi M. Tört.-i Egyesület, 2004. p. 110-122.

 

  1. Hajósország : Egyén és köz(ös)sége : mozaikok Hajós község életéből / T. Kiss Tamás, Tibori Tímea. – 2. kieg., bőv. kiad. Szeged : Belvedere Meridionale, cop. 2006

 

  1. A hétszáz éves Szederkény : Egy baranyai német község története / Ravasz János. – Pécs. 1972

 

  1. A magyar püspöki kar pásztorlevele a magyarországi német nemzetiség és általában a személyes szabadság ügyében = Nemzetiségi Szemle 1945. p. 36-38.

 

  1. Politikai küzdelmek Dél-Dunántúlon az 1945. évi földreform idején / Fehér István = Agrártörténeti Szemle 1970/1-2. p. 154-180.

 

  1. Sarjadó sorsok : A VIII. Duna-Tiszaközi Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia (Baja, 2011) előadásai / szerk. Kothencz Kelemen. – Baja ; Kecskemét : Bács-Kiskun M. Múzeumi szerv., 2012.

 

Hegyaljai svábok története

  1. Der 63 jährige Ratvorsitzende (A 63 éves tanácselnök – Hercegkút) = Neue Zeitung 1967/33. p. 2.

 

  1. Adalékok egy hegyaljai telepes falu Rátka 18. századi földrajzához / Frisnyák Sándor. – Debrecen : Alföldi Nyomda, 1980.

 

  1. Adalékok Trautsonfalva/Hercegkút két és fél évszázados történetéhez / Tamás Edit. = A Herman Ottó Múzeum évkönyve L. – Miskolc : HOM, 2011. p. 325-339.

 

  1. Aus dem Leben der Tanzgruppe von Rátka (A rátkai tánccsoport életéből) / Merly, Christine = Neue Zeitung 1970/19. p. 5.

 

  1. Carolfalve : Karlsdorf : Károlyfalva / Hauser Zoltán. – Károlyfalva : Károlyfalvai Német Kisebbségi Önkormányzat, 2001.

 

  1. Deutsche Siedlungen in Tokaj-Hegyalja (Német települések Tokaj-hegyalján) / Balassa Iván = Neue Zeitung 1974/34-35.

 

  1. Ein glückliches, reiches Rátka (A boldog, gazdag Rátka) / Petzold, Volker = Deutscher Kalender 1966 p. 46-49.

 

  1. Egy hegyaljai sváb község Hercegkút története / összegyűjtötte és írta Hőgye István. – Hercegkút : Hercegkút Község Önkorm., 1998

 

  1. Hercegkút / Mayer, Eva = Neue Zeitung 1970/19. p. 3.

 

  1. Hercegkút/ a tanulmányokat írták Naár János, Tamás Edit ; közlésre kerül Balassa Iván néprajzi gyűjtése. – Hercegkút : Önkorm., 2010.

 

  1. Hercegkút in Regen (Hercegkút esőben) / Kenesei István = Neue Zeitung 1972/30. p. 2.

 

  1. Im Komitat Borsod aufgelesen (Borsod megyében gyűjtötték) / Merly, Christiane = Neue Zeitung1970/19. p. 5.

 

  1. Nächt hinter den Bergen: Rátka (Nincs a hegyek mögött: Rátka) / Kenesei István = Neue Zeitung 1972/31. p. 3.

 

  1. Nationalitätentag in Trautzendorf (Nemzetiségi nap Hercegkúton) = Neue Zeitung 1962/42. p. 4.

 

  1. Német falvak a Tokaj-hegyalján / Balassa Iván = Borsodi Szemle 1959/4. p. 42-45.

 

  1. Rátka / Mayer, Eva = Neue Zeitung 1970/20. p. 3.

 

  1. Rátka : Egy német falu Tokaj-hegyalján / Frisnyák Sándor szerk. – 1991.

 

  1. Der Schuldirektor hat Ferien (Az iskolaigazgató szabadságon) [Hercegkút] / Meyer, Eva = Neue Zeitung 1967/32. p. 7.

 

  1. Schuldirektor im Ruhestand (Iskolaigazgató nyugdíjban) [Rátka] / Mayer, Eva = Neue Zeitung 1967/31. p. 5.

 

  1. Schönstes Dorf des Bezirkes (A járás legszebb faluja) [Hercegkút] / Kenesei István = Neue Zeitung 1972/33. p. 3.

 

  1. Schwabensiedlungen am Fusse des Tokajer Gebirges (Sváb települések a Tokaji hegyvidék lábánál) / Balassa Iván = Deutscher Kalender 1960. p. 65-69.

 

  1. A Tokaj-hegyaljai német telepítések a 18. században = Történeti múzeológiai szemle 8. – Bp. : Mamutt, 2008. p. 113-120.

 

  1. A Tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez / Balassa Iván = A magyarországi németek néprajzához / főszerk. Balassa Iván. Bp. : M. Néprajzi Társ., 1975. p. 67-103.

 

  1. Vergangenheit und Gegenwart unserer Dörfer: Hercegkút (Falvaink múltja és jelene: Hercegkút) = Neue Zeitung 1964/37. p. 7.

 

  1. Vergangenheit und Gegenwart unserer Dörfer: Rátka (Falvaink múltja és jelene: Rátka) / Mayer, Eva = Neue Zeitung 1967/33. p. 3.

 

  1. Vergangenheit und Gegenwart : Streiflichter aus Rátka (Múlt és jelen : Fények Rátkáról) / Jobst, Thomas = Neue Zeitung 1962/49. p. 5.

 

  1. Volt egyszer egy Józseffalva/ alk.szerk. … Kis-Tóth Lajos, … Tamás Edit. – Sárospatak [!Eger] : EKF Líceum K., 2006.

 

Szatmári svábok története

  1. Adalékok a szatmári sváb népcsoport megszervezéséhez az 1920-as évek közepén / Barabás László. – in Szabolcs-szatmár-beregi levéltári évkönyv 10. – Nyíregyháza : Szabolcs-Szatmár-Bereg M. Levéltár, 1994

 

  1. Adalékok a vállaji svábok történetéhez / Margitics Tünde. – Nyíregyháza : Bessenyei György Tanárképző Főiskola, 1987

 

  1. Németek Nyíregyházán a 18. század második felében / Takács Péter, Udvari István. – in. Nyíregyházi szlovák tirpák nyelvjárási és néprajzi emlékek 5. – Nyíregyháza : Jósa András Múzeum, 1991

 

  1. A szatmári békét követő Nagykároly környéki sváb telepítésről / Mandula Tibor. – in Rákóczi évfordulók 1993. – Sárospatak : Rákóczi Múz. Baráti Köre, 1994

 

  1. A szatmári svábok felfedezése a német népcsoport-politika számára az első világháború után / Barabás László. – in Emlékkönyv Hársfalvi Péter születésének hatvanadik évfordulójára. – Nyíregyháza : Bessenyei György Tanárképző Főiskola, 1989

 

  1. Szatmármegyei német telepítés / Vonház István. – Pécs : Dunántúl Pécsi Egy. Ny. Rt., 1931

 

  1. A szatmárvidéki asszimiláció : Nemzetpolitikai tanulmány / Cogitator. – Lugos : Husvéth és Hoffer Kny., [1928]

 

  1. Vállaj egyházközségi története 2010-ig / Kardos Dezső. – Vállaj : Önkorm., 2010

 

  1. Vállaj község története / Kardos Dezső. – Vállaj : Önkorm., 2000

 

 

Szépirodalom

 

  1. „Egymásért és soha ellen” : írók és költők Bonyhádról / [írta és szerk. Kolta László]. – [Bonyhád] : [Solymár Imre Városi Könyvtár], [2005]

 

  1. A földalatti birodalom : Baranyai bányászmesék német nyelven. Pécs : Dunántúli Magvető

 

  1. A furfangos bányászlegény. Pécs : Baranya m. Tanács Műv. Oszt.

 

  1. A furfangos bányászlegény : Baranya megyei bányászmesék. Bp. : MNDSZ

 

  1. Hajósi sváb népi elbeszélések / Schőn Mária. – Kecskemét : Cumania Alapítvány, 2005

 

  1. Határ / Reisinger Antal. – Bp. : Littera Nova, 2007

 

  1. A hét sváb / Herczeg Ferenc. – Budapest : Korona Kiadó, 2002

 

  1. Jokli : Rajz egy szomszéd kis sváb faluból / Kiss József. – in Novellák a századvégről és a századelőről. – Budapest : Unikornis Kiadó, 1998

 

  1. Egy kisfiú háborús mozaikja / Papp Tibor. – Budapest : Európa, 2003

 

  1. Mély gyökerek : Egy magyarországi német antológia / szerk. Áts Erika. – Bp. 1974

 

  1. Náni vagy a glogováczi szép sváb leány [színtársulat] alvinczi polgári műkedvelők. [Alvinc] : [s.n.], 1908 Gyulafehérvár : Schäser F., 1908

 

  1. Negyven év némaság / Ircsik Vilmos. – Bp. : Írott Szó Alapítvány, 2005.

 

  1. Schvab evangiliom : Nagymamák orvosságos könyve / Balogh Róbert. – Budapest : Kortárs Könyvkiadó, 2001

 

  1. Sváb golgota / Kanyár Erika. – Tokaj : Rím Kiadó, 1998

 

  1. Szerencse fel! : Német népköltészet a dorogi szénmedencéből 124 népi énekkel / Kálmánfi Béla gyűjt., feldolg. Bp. : DVDU

 

  1. Tapsolj : Gyermekdalok, mondókák és gyermekjátékok / Manherz Károly összeáll. Bp. : DVDU

 

  1. Téli bárány/ Kalász Márton. – Budapest : Magvető Könyvkiadó, 1986

 

  1. Vadalma, vadalma, magva de keserű : A magyarországi németek népköltése / Manherz Károly összeáll.. – Budapest : Európa, 1984.

 

 

Összeáll. Trifonovné Karajz Borbála

Forrás: http://karolyfalva.blogspot.hu/2016/02/valogatott-bibliografia-magyarorszagi.html