Krónika kereső

Kányádi Sándor emlékére

Szerző:

Kányádi Sándor Nagykovácsiban 2009-ben az Elek apó kútjának avatásán az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár kertjében

A Kaláka együttes Nagykovácsiban 2009-ben az Elek apó kútja avatásán

Elek apó kútja, az avatás napján 2009-ben, az Öregiskola és Közösségi Ház kertjében

A mai nap szomorú híre, életének kilencvenedik évében meghalt Kányádi Sándor költő.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván, Romániában. A székelyudvarhelyi református kollégiumba, a Római Katolikus Főgimnáziumba és a fémipari középiskolába járt iskolába, majd beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben. De tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte – írja róla a Wikipédia.

Kányádi Sándort több szál kötötte Nagykovácsihoz. Már a hetvenes évek végén gyakori vendége volt az Erdészeti Nevelőotthonnak, ahol Tóth László igazgató úr meghívására, a diákokkal szép író-olvasó találkozókat tartott.

A Kaláka együttes és Kányádi Sándor együttműködése csodálatos szépségű megzenésített verssel gazdagította a magyar irodalmat és zeneirodalmat. A Nagykovácsiban élő Kaláka-zenész, Becze Gábor közreműködésével Kányádi Sándor és a zenekar többször is fellépett, ellátogatott a faluba.

2009-ben avatták fel az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár udvarában az Elek apó kútját. 2012-ben nyílt meg Kányádi Sándor kezdeményezésére Budapesten, az I. kerületben a Mesemúzeum és Meseműhely, ahol hasonló kút vize csordogál a mese-, irodalomszerető gyerekek, felnőttek kedvére.

2009-ben a nagykovácsi Elek apó kút avatásán a Kaláka együttessel együtt Kányádi Sándor is szerepelt, személyes közreműködésével tette emlékezetessé az ünnepi pillanatokat.

Azóta a kút mellé ültetett diófa mára árnyat ad a padokon üldögélő olvasóknak.

Mától, itt olvasgatva biztos eszünkbe jutnak sorai:

Kányádi Sándor: Sóhajtás

Kútnak lenni volna jó

utas-itatónak,

diófának vagy a fánfüttyentő rigónak.

Rigófüttynek volna jó,

lenni bár egy hangnak,

jönni-menni volna jó akár csak a harmat.

A dedikálások sikere miatt is tudhatjuk, Kányádi Sándor sokak kedvence Nagykovácsiban. Köszönve a sok szépséget, emlékét kegyelettel megőrizzük.

„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról. Érdekli a falu helyismerete, helytörténete? Akkor jó helyen jár, jó böngészést! Köszöntjük a Nagykovácsi Krónika oldalán.

Elérhetőség:

furulyaskatalin@nagykovacsi.hu

Nagykovácsi emlékképek

Nagykovácsi Anno

Nagykovácsi Krónika 1968. május 1.

Itthon vagy! – Nagykovácsi

5 éves a Pékdomb!

Archívum