Krónika kereső

Emlékezés József Attiláról

Szerző:

1937. december 3. Talán pont ilyen ködös, borongós, hideg nap volt. József Attila halála a magyar kultúrtörténet egyik nagy halálrejtélye.

József Attila haláláról Radnóti Miklós így írt: „Ilyen természetes halált csak egy költő halt még a magyar irodalomban, Petőfi Sándor […] Nem bírta volna elviselni azt, ami utána következett. Attila sem.”

Ma a 83 évvel ezelőtti hideg téli, tragikus napra emlékezünk, és arra a magyar költőre, akinek nehéz és küzdelmes földi sors jutott, egy páratlan talentummal segítve vagy nehezítve személyes sorsát.

József Attiláról készült egy fotó Nagykovácsiban, egy vidám nyári napon, a kevés gondtalannak mondható napok egyikén, a fűben heverészve a hegyoldalban.

A 2020. évi búcsúkor megnyílt Sej, haj Rozi című Nagykovácsi turistamúltját feldolgozó helyismereti kiállításon szerepelt, és korábbi Pékdomb estek során is bemutattunk ezt a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában lévő fotót. A fotó József Attilát és Nagy Etelt ábrázolja, címe alapján megerősítve: Nagykovácsiban.

Bár a fotó pontos helyszíne nem ismert, csak feltételezés szerint illesztettük be a Nagy-szénási turistaház témakörébe, a turistaház építésének körülményeire alapozva. Mivel Nagy Etel táncművésznő 1927 előtt a Munkás Testedző Egyesületben táncolt, így nagy valószínűséggel a fotó valóban a Nagy-Szénáson készülhetett. A turistaházat ugyanis  a Munkás Testedző Egyesület építette.

1926. május 16-án, egy vasárnapi napon avatták fel a menedékházát a Nagy-Szénás hegyen. Az 1908-ban létrejött MTE életének egyik helyszíne a Nagy-Szénás, de hasonlóan fontos volt a gödi Fészek is. Olyan helyszínek, ahol nagyszámú szervezett munkás megfordult, Szociáldemokraták és a Kommunisták Magyarországi Pártja tagjai, vagy párthoz nem tartozó munkásfiatalok, turisták. „Nyáron Gödön, télen a hegyen!” Az alkalmas helyszínt szinte véletlenül találták meg. A budai hegyekben túráztak, Pilisszentiván és Nagykovácsi között, a Nagyszénáson. 1923. március 15-én történt ez, még rendkívül magas hó volt, mintegy 80 centiméteres. Ekkor merült fel az ötlet, csináljanak itt egy kunyhót. Éveken át folytak a munkatúrák, húzódott az építkezés, „mint a harmonika”. A Nagy-Szénás alján lévő gémeskútig tudták elvinni az építőanyagot, onnan vállon, kézben hordták fel a gerendákat, deszkákat. Kaptak káposztás-, olajoshordókat, ezeket hordták tele vállrúdon hordott vizes vedrekkel, a gyengébbek tejeskannákkal hordták fel a vizet. Az építőanyag pelyvával összetaposott agyag és kőpor volt. Ezt mindenki taposta bakancsban, gumicsizmában, mezítláb, aki így taposta, annak vérzett is a lába. Először egy 6×4-es termet építettek, a padlást hálószobának rendezték be. 1923-ban kezdték, 1926-ban fejezték be. Az 1929-30-as években bővítették, 1936-ban 18 női, 30 férfi hálóhely volt, a veranda 100 személyt fogadhatott.

              A kép 1931-ben készült.  A turistaház már állt, a bővítés éveiben jártunk, vagy építkezni, vagy csak pihenni voltak fenn József Attila és Nagy Etel a hegycsúcson, ezt már nem tudjuk meg. A fotó csak a nyári nap hangulatát adja vissza.

 

„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról. Érdekli a falu helyismerete, helytörténete? Akkor jó helyen jár, jó böngészést! Köszöntjük a Nagykovácsi Krónika oldalán.

Elérhetőség:

furulyaskatalin@nagykovacsi.hu

Nagykovácsi emlékképek

Nagykovácsi Anno

Nagykovácsi Krónika 1968. május 1.

Itthon vagy! – Nagykovácsi

5 éves a Pékdomb!

Archívum