Hónap: 2021. március

Virágvasárnapok – a Szent Anna-kápolna – különös Virágvasárnapi körmenet 2021-ben

Létrehozva Szerkesztő

 

A mai Szent Anna utca Rákóczi utcából induló emelkedőjének első tetőzésénél, az út jobb oldalán, a házak közelében találhatjuk a Szent Anna kápolna egykori helyén a mai kis emlékművet. Az emlékhely Bódi Péter felajánlásából és kétkezi munkájának eredményeképpen készült el a kilencvenes évek elején. A kövekből kirakott oszlopot idéző  emlékhely az egykori kápolna helyét jelöli. A kövek alapjául szolgáló kősor és egy melléhelyezett kőzáróelem a kápolna romjaiból került elő.

 „Édesapám Bódi Péter készítette, és Orbán György atya rendelkezésére bocsátotta az eredeti kápolna maradványait. Az emlékoszlop alapjában az eredeti kövek megtalálhatók, illetve a kereszt és az azt tartó csúcskő is a Szent Anna kápolna eredeti darabjai voltak egykor. „- írta Bódi Viktória a Pékdomb facebook csoportban 2015-ben.

A mai emlékhely fülkéjében lévő festmény két nőalakot ábrázol, az egyiküknél egy nagy korsó van. Nyilván Mária és Anna alakja, a korsó az éltető víz, a kút szimbóluma lehet, talán utalva arra, az emlékhely, így a kápolna közelében is egy kút működött.

Szentírási rész nem szól Mária szüleiről, csak apokrif anyagokban említik. (Szent Anna a legendák szerint Szűz Mária édesanyja.) Szent Anna a várandósok, édesanyák, házaspárok, nagyszülők, bányászok védőszentje.

Illyés Andrásnál olvasható Szent Anna legendája végén: ,,Amiképpen a víz annyival tisztább, amennyivel a szép forráshoz közelebb meríttetik, úgy Szent Anna annyival nagyobb tisztasággal részesült a jóságos cselekedetekben, amennyivel közelebb volt a minden jóságos cselekedeteknek kútfejéhez, a Jézus Krisztushoz.”

Ez a szöveghely is közelebb vihet minket a kép szimbólumainak megfejtéséhez.  Talán erre utal a korsó szerepeltetése.

A fogadalmi kápolnát 1738-ban építették a Leyrer-testvérek. Greszl Ferenc írása pontosan rögzíti a fivérek nevét, soroljuk fel mi is: András, Mihály és József nevét.

A római katolikus templom szentelése 1746-ban történt, a Kossuth utcabéli Mária-oszlop lábazatán szintén 1746 olvasható. A Szent Anna kápolna korábbi tehát, Greszl Ferenc adatai szerint, a falu keleti bejáratánál álló Szent Sebestyén kápolnával volt egyidős. Utolsó felújítása 1938-ban volt, az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából. Előterét megnagyobbították, megépítették a kápolnához vezető lépcsőket. Mindezeket a Klaus család végezte. A kápolnát legutoljára a Kreis család gondozta, a kitelepítés után a kápolna az enyészeté lett.

A Szent Anna kápolna az Úrnapja előtti szerdán kapott szerepet, ide vonult a körmenet. Nem szerepelt azonban a négy Úrnapi körmenethez tartozó kápolna között, ezek a fő utcán voltak. A névadó szentje, Szt. Anna ünnepén, július 26-án nagymise volt itt a háború előtt.

Virágvasárnapon a hívek itt gyülekeztek, itt szentelték meg a barkaágakat, innen vitték le a templomhoz. A kápolna előterében vették át a hívek a megszentelt ágakat. A jeruzsálemi bevonulásra díszes menetben emlékeztek a templomba menet.

„Óh, győzelmes Úr, ki nem ám paripán

jövel el miközénk; szamárnak csikaján

vonultál ím, Te be Jeruzsálembe,

pálmának ágait szórták Te elédbe

Győzelmes király!”

 Ezt a szokást a katolikus közösség felújította, a kápolna emlékét őrző helyen kezdődik évek óta a Virágvasárnapi szentmise.

A 2021-es Virágvasárnap a második a Világjárvány óta, a második amikor nem örülhettünk közösen a körmenetben. Idén Kemenes Gábor atya némileg emlékeztetve a körmenetek szépségére, egyben rámutatva eredeti jelentésére, a falu utcáin keresztül, autóján hordozta körbe a megszentelt barkaágakat, virágokat.

Forrás: Greszl Ferenc: Emlékeink. Nagykovácsi Honismereti olvasókönyv. 1962, Kiadta Pájer Árpád 2005 .

 Nagykovácsi Pékdomb facebook

Illyés András: A keresztyeni eletnek peldaja vagy tüköre, Az az: A szentek élete https://rmk.hungaricana.hu/hu/view/RMK_I_1707/?r=0&pg=20&layout=s

A bejegyzés egy része megjelent a Tájoló 2020. évi áprilisi számában

2021. március 15.

Létrehozva Szerkesztő

Éppen egy esztendeje tört ránk érezhető közelségben a COVID vírusjárvány, a tavalyi megemlékezésen a koszorúzást még meg tudtuk tartani, a megemlékezés után a koszorúzás résztvevői tanácstalanul álltak a másnapi intézményi bezárások, a hogyan tovább előtt. Azóta bezárások, az ellátások korlátozásának legkülönfélébb módozatait éltük meg. Egy rövid nyári kivétellel, egész év alatt máshogy ment mindent, mint béke időben.

Március nyolcadikától újra be kellett zárni a nem létszükségleti cikkket áruló boltokat. Újra óvoda, bölcsőde bezárás lépett érvénybe. Az általános iskola is az online oktatásra tért át. A mi iskolánk már egy héttel korábban, mert olyan magas volt a karanténban lévő osztályok, a beteg gyerekek és tanárok aránya.

Idén szó sem lehetett a közös ünneplésről. Le kellett mondanunk az iskolai ünnepségről, amely minden évben az ünnepség szép keretét adja. Nem énekelhettünk együtt Kossuth-nótákat a Nagykovácsi Muzsikásokkal sem. A koszorúzást csak intézményenként, szervezetenként eltérő időben tehettük meg. Virágboltok nem lévén nyitva, mindenki saját kivitelben tudta elkészíteni 2021-ben az emlékezés koszorúit.

A koszorúk 2021-ben

A tisztelatadás, a főhajtás ennek ellenére őszinte, szívből jövő volt.

A tiszteletadás, főhajtás ugyanolyan érvényű 2021. március 15.

275 éves a római katolikus templom

Létrehozva Szerkesztő

A 275.  évforduló közelít

Egy falu életében mindig is központi szerepet játszott a templom. Úgyis mint szakrális hely, úgyis mint építészeti objektum. Többnyire a települések központjában, a főtér közelében található. Megjelenése, kiemelkedő magassága miatt sík terepen iránytűként szolgál. Jellegzetes alakja, tornya a település szimbóluma is. A katolikus templomunk idén kerek évfordulóhoz érkezett. 275 éve szentelték fel elődjeink. A főtéren álló barokk templom is a sváb időkben épült.

Nagyboldogasszony-templom Nagykovácsiban

Nagykovácsiba a feljegyzések szerint 1700 körül érkeztek az első német telepesek. A törökök kiűzése után a lakatlanná vált települést a földbirtokos, Wattay telepítette be. Az ő hívására érkeztek az első telepesek, valószínűsíthetően pilisvörösvári időzés után, 36 szekérrel. Harminchat szekéralja az újrakezdésben, a boldogulásban bízó ember próbálta megteremteni az élet, a gazdálkodás feltételeit.

A közösség szín katolikus volt, kezdetekben Pilisvörösvár filiájaként működtek. A vallási buzgalom olyan erős volt, hogy az Antónia-árkon keresztül Pilisvörösvárra jártak misére, esetleg Budára.

 Az érkezés után azonnal törekedtek arra, hogy minél előbb szakrális-közös tér legyen a faluban, hiszen több, a templom előtt épült kápolnáról tudunk. 1707-ben, tehát szinte a „honfoglalással” azonos időben, szent helyet építettek.

A római katolikus templom építését 1742-ben kezdték el, 1746 decemberében, a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelték fel.    46 év telt el azóta, hogy az első szekér megérkezett, és a megérkezők először mérték fel szemükkel a hegyeket, dombokat, az Ördög-árok vonalát, a leendő új hazát. A 46 év alatt a Rákóczi-szabadságharc, a járványok (1737-40 között a pestis) sok nehézséget és pusztítást okoztak.

A házak azonban minden erő felett épültek, és épült az Isten háza. A templom egyszerű külsejű, szerény, egytornyú falusi templom, barokk stílusban.  Kétszáz esztendeig volt az egykori nagykovácsiak minden jelentős fordulójának színhelye, legyen szó keresztelőről, esküvőről, temetésről. Hitük a közösség összetartozásának erős segítője volt. 75 évvel ezelőtt, 1946 májusában a kitelepítés keserves napjaiban, a házat, hazát hátra hagyni kényszerülők utoljára intettek búcsút szülőfalujuk templomának. A sok évvel később hivatalosan engedélyezett, első közös hazalátogatásuk alkalmával is az első útjuk a templomba vezetett, ahol annyi év után a templom falai között felzenghetett anyanyelvükön az ének.

Szemesy Barbara alpolgármester asszony, Soltész Miklós államtitkár úr, Kemenes Gábor plébános úr

275 év még egy templom életében is szép kor. A többszöri felújítás, állagmegőrzés ellenére mára kissé megkopott. A hívek számának szaporodása miatt kicsi is lett, amely örvendetes hír is. Ideje lenne egy nagy megújulásnak, hiszen mára a hideg, öreg falak korszerűtlenné váltak.

Ismerve a házfelújítási-, tatarozási árakat, elképzelhetjük, hogy a templom felújítása, esetleges bővítése hatalmas költségigénnyel jár.  Egy 2021-ben, év elején érkező támogatás lehetővé teszi az első lépéseket.

Soltész Miklós államtitkár úr (jobbról) a Plébániai megbeszélésen Balról jobbra: Csabainé Perneczki Judit, Szemesy Barbara, Kemenes Gábor és Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszony

Az egyházközség és az önkormányzat hosszas előkészítő munkájának, tárgyalásainak köszönhetően Soltész Miklós úr, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkára támogatási előleg formájában 60.000.000 forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a Nagykovácsi Nagyboldogasszony-templom felújításának támogatására.

Kiszelné Mohos Katalin, polgármester felkérte a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét a templomfelújítási szándékban való közös együttműködésre, hiszen a német nemzetiség hitéletében jelentős szerepet tölt be a katolikus templom. Az elnyert támogatás a Nagykovácsi Német Nemzetiségi Önkormányzat útján érkezik a településre.

Az eddigi előkészületi munkákat az egyházközség részéről, áldozatos munkával Csabainé Perneczki Judit fogta össze.