„1946. május 2-án, ezen a napon, talán már ezekben az órákban, kezdődött meg a kitelepítésre ítélt egykori nagykovácsi magyar-németek kiűzése a 246 év alatt épített falujukból. Kiforgatták őket a házukból, ingatlan és ingó vagyonukból. Személyenként csak 70 kg csomagot vihettek magukkal az útra. A lovaskocsikra pakolásuk után az útjuk a solymári vasútállomásra vezetett, erős rendőri kísérettel.… Tovább
Nagykovácsi esküvő kamara-kiállítás
Kurátori üdvözlet
Az elmúlt évben kezdett helytörténeti, feltáró interjúk során Nagykovácsi háború utáni éveinek életmódját, hétköznapi és ünnepi kultúráját, szokásrendszerét kívánjuk feltárni.
A háború utáni években a nagytörténelem jelentős válaszvonalat húzott a háború előtti és a háború utáni élet közé. A tulajdon-szerkezet teljes lebontása, a politikai-gazdasági elit teljes cseréje, a modernizáció, a városi kultúra, a tömegtermelés a teljes fogyasztás szerkezetet átalakította az egész országban, falvakban, városokban egyaránt.… Tovább
… Tovább
Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját 2012. december 3-án ellenszavazat nélkül országgyűlési emléknappá nyilvánította.
A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat ingóságaikkal együtt Magyarországra. A Szovjetunió teljes támogatását élvező Csehszlovákia a párizsi békekonferencián még azt is el akarta érni, hogy a reszlovakizáció és a lakosságcsere után megmaradt mintegy 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthesse, de ezt az amerikaiak megvétózták.… Tovább
