Szent Borbála a bányászok, kohászok, tüzérek, építészek, ágyú- és harangöntők védőszentje. Kereszténységért a saját apja üldözte és ítélte halálra. Az alakját körüllengő szimbólumok közül a villámcsapás az egyik legfontosabb. Apját, miután Borbála lánya életét kioltja, egy villám ölte meg. Ezért lett a tűzzel, robbanásveszéllyel élő hivatások védőszentje. Ő segíthet a váratlanul, készületlenül érkező halál elkerülésében is.

December 4-én, Borbála napján így Nagykovácsi bányász múltjára emlékeztünk.  Az Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár szervezésében létrejött ünnepségen elsőként Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszony köszöntötte a megjelenteket, majd Németh József nyugalmazott, gyémántdiplomás földmérőmérnök térképekkel illusztrált előadását hallgattuk meg, amelyet Probszt András nyugalmazott, nagykovácsi bányász gyakorlat közeli emlékeivel, tapasztalataival egészített ki.  András bácsi 1969. december 31-én, a bánya bezárása előtti napján még átgyalogolt Pilisszentivánra és teljesítette az utolsó szolgálatát.  Az esten összegyűlt emlékezők kérdéseket tettek fel a nyugalmazott bányászoknak, majd kötetlen beszélgetés kezdődött tea, sütemény mellett. A bányászélet anekdotái a nehéz körülmények között végzett, veszélyes munka nehézségeire való emlékezést is oldották. Az ünneplők név szerint megemlékeztek az 1954-es vízbetörés nagykovácsi áldozatairól, majd közösen elénekelték a bányász himnuszt. Az est a római katolikus templomban tartott Szent Borbála napi szentmisével záródott, ahol Kemenes Gábor atya mondott misét.