Krónika kereső

Dr Horn János Bányásznapi ünnepi beszédének kézirata 2018.

Szerző:

 

Dr Horn János gyémánt okleveles olajmérnök; okleveles gazdasági mérnök; A BDSZ (Bányászati Dolgozók Szakszervezete) elnöki főtanácsadója

 

 

 

Dr H O R N  J Á N O S

gyémántokleveles olajmérnök

okleveles gazdasági mérnök

okleveles szakközgazda

a Bányász Kultúráért Alapítvány elnöke

 

Ü N N E P I  B E S Z É D E

 

 2018. szeptember 2-ai 68. BÁNYÁSZNAPON

 Nagykovácsi,  2018. szeptember  2

 

 

 

 

 

„Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen.

Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével.

Tisztálkodjál belülről, kívülről. 

Felejts el mindent ami a köznapok szertartása és feladata.

Az ünnep különbözés és az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.

Az ünnep legyen ünnepies.

S mindenek fölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból a megszakításból, a teljes kikapcsolódásból, legyen benne áhítat,föltétlenség.

Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj fel reá testben és lélekben „.                     

Tisztelt Ünneplők !

Márai Sándornak (1900 – 1989) 48 évesen el kellett hagyni az országot,  a bolsevizmus ellenségének nevezték és egyik fő bűnének tartották, hogy Ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, könyveit bevonták, később haza hívták de addig nem akart hazatérni amíg idegen csapatok vannak hazánkban és nem történik szabad választás. Az USA-ban halt meg. 1990-ban poszthumusz Kossuth díjjal tüntették ki) a Füves könyvből szóló gondolataival köszöntöm a bányásznapi ünnepségen megjelenteket.

Elöljáróban köszönet mindazért  amit Nagykovácsi Polgármester asszonya és az általa vezetett önkormányzat                         tett és tesz, hogy a több évtizede óta  bezárt bányászat után is ápolja, őrzi a bányász hagyományokat  és  azt is, hogy két évvel ezelőtt  2016.szeptember 4-én  gyönyörűen felavatták ezt a szép emlékművet.

Tisztelt Ünneplők !

A bányászat csodálatosan szép és gazdag hagyományokkal rendelkezik melyek közül  kiemelkedik a Bányásznap.

1950 november 23-án a Minisztertanács      és a Magyar Dolgozók Párt Központi Vezetősége határozatot hozott a szénbányászat fejlesztéséről – de jó lenne ha most is történne ilyen – mely többek között kimondta, hogy „ minden év szeptemberének első vasárnapján az egész ország BÁNYÁSZOK NAPJA – ként ünnepli meg, a bányászat országos jelentőségének elismerésképp..” Az érvényben lévő Bányatörvény is tartalmazza ennek a napnak a megtartását.

A 2018.évi 68. Bányásznap központ ünnepségére 2018. augusztus 28-án Pécsett  a „ Kodály  Pécsi Konferencia és Koncert Központ” dísztermében  közel 350 meghívott jelenlétében került sor, ahol  Süli Jánosnak a PAKS II tervezéséért, megépítéséért és üzembe-helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek  és dr Fónagy Jánosnak a  nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkárának köszöntése után az ünnepi beszédet dr Kaderják Péter  Innovációs és Technológiai Minisztérium  energiaügyekért és klímavédelemért felelős államtitkára tartotta. Csak egy – két kiemelés a beszédből :

Kormányzati cél,hogy jövőben Magyarországot dinamikus és minőségi gazdasági növekedés jellemezze, amiben a magas hozzáadott értéket biztosító innovációra támaszkodó tevékenységeknek kell vezető szerepet játszania.. EZ A MEGUJÚLÁS AZ INNOVÁCIÓ NEM KERÜLHETI EL A BÁNYÁSZATOT… A tárca dolgozik azon, hogy minél hamarabb korszerűbbé,olcsóbbá és takarékosába tegye, ugyanakkor biztonságosabbá tegye a magyar energetikai rendszer működését aminek a bányászat is része.

 Majd kitüntetések átadására  és állófogadásra került sor, ahol a pohárköszöntött a vendéglátó MECSEKÉRC Környezetvédelmi  Zt vezérigazgatója, Molnár János tartotta.  Az ünnepségről a BDSZ lapja, a Bányamunkás minden évben részletesen beszámol, ennek két-két példányát mind az önkormányzatnak mind a könyvtár részére meg fogom küldeni. Szeptember végén a BDSZ honlapon/Bányamunkás / is  olvasható lesz..

Ezt követően pénteken a társaságok központjaiban-, majd szombaton és a mai napon a bányatársaságok üzemeinél  és  minden olyan városban, községben ahol valamikor bányászat volt, ott is mindenütt emlékművek, emléktáblák emlékeznek a bányászatra és mindenütt színvonalas bányásznapi ünnepségekre kerül sor.

A mai napon megemlékezünk és tisztelgünk a nagykovácsi szénbányászatról, szénbányászokról  természetesen a teljesség igénye nélkül felvillantva a legfontosabb történéseket.

Az Észak-Budai hegységszerkezet négy  szénmedencéje   közül  kiemelkedő  volt a Nagykovácsi medence amit bizonyít,hogy 1850 – 1969 között a széntermelés  a Pilisvörösvári medencében 7,3Mt , Nagykovácsi medencében 4.8 Mt.,Pilisszentiváni medencében 4,5 Mt Solymári medencében  1,0 Mt volt.

Melyek voltak a főbb történések :

MIESBACH a kutatóaknáját 1853-ban mélyítette le. A 22 méterig mélyített keretácsolt aknával két széntelepet tárt fel.

 1863-ban mélyítették le a  Eder Ferenc Mátyás tulajdonosról elnevezett EDER aknát  ahol 30 férfi,3 nő és 1 gyermek dolgozott és 11791 métermázsát termelt. A leállás miatt víz alá került. A tulajdonos halála miatt csődhelyzet alakult ki.  Az örökös – Eder Anna Mária kérelmezte az 1866-ban kiadott kutatási engedély meghosszabbítását, de a Budai kir. kerületi bányabíróság a Nagykovácsi Kőszénbányát 1869 január 21-én Nagy I.M. és társai tulajdonában adta át tartozásaival együtt.

1869 június 2-án  Hantken Miksa bányamérnököt,akit szinte egy időben  neveztek ki a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatójának  jelentették be  műszaki i vezetőnek a bányahatósághoz, aki a munkálatokat 1872-ig vezette. A bánya  1874-ben és 1875-ben termelt, 1876-ba termelés nem volt, ebben az évben a bányahatóság felszólította a tulajdonost a munka folytatására de ez nem történt meg. A tulajdonos kérte két bányatelkének törlését. A Pestvidéki m. kir. törvényszék 1880 november 6-án azokat törölte.

ZWIERZINA EDE morvaországi bányatulajdonos – aki mögött jelentős cseh és morva tőkések álltak – 1880 május 24.én kapott engedélyt  kutatásra.  Megalapították a ZWIERZINA –féle CSALÁDÜDVE BÁNYATÁRSULATOT . 1887 október 27-én. Igazgatónak az osztrák származású Loós Károly bányamérnököt nevezték ki. Egy függőleges és egy lejtős aknát mélyítettek le amibe már 1883-ban egy vízemelő gőzgépet építettek be.

A társulat 1883 – és 1893 között 85 férfit-, és 12 gyermeket foglalkoztatott.

1894 június 25-én jelentette be a Nagykovácsi bányagondnokság idősebb és ifjabb Zwierzina  Ede halálát,de  a termelés folyatódott . 1895 május 12-én „ a munkások szállító kosáron való ki – és beszállítását a függőleges aknába „ a bányahatóság engedélyezte ,de  a hagyatéki eljárások miatt 1900 április 29-én  az Ostravában megtartott bányatársulati ülésen  döntöttek a Nagykovácsi bánya felhagyásával.

A megszűnés után csak 1920-as években kezdtek el foglakozni a bányászattal. A szénterületet a BESZKART igazgatóságának megbízásból dr Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató vizsgálta felül. A felülvizsgálat kiterjedt gróf Tisza Kálmán nagykovácsi uradalmának akkor már megkapott KÁLMÁN véd- nevű bányatelkére és attól pár száz méterre lévő 13 holdas területre.  A szakvélemény feltűnően pesszimisztikus volt, hiszen egy konkurens bányavállalat igazgatója készítette. A termelés 1922-1923-1924-ben folytatódott, de 1924 áprilisában befejezték a termelést a TISZA lejtősaknában.

1929 január 1-án SIMIG ÁDÁM bejelentette a bányahatóságnál hogy a gróf Tisza uradalomtól negyven évre bérbe vette a bányát és a felhagyott aknát tovább mélyítette, majd a bányát villamosította. Ekkor a töke  hiányában a munkát nem tudta folytatni ,  HEISLER ENDRÉNEK és FARKAS JENŐNEK adta tovább a jogot, a termelésről nincs adat, ekkor mélyült a Heisler lejtős akna.   1930 novemberében MÁNIK SÁNDOR miskolci lakos vette bérbe a a szénjogot, de 1931-ben bekövetkezett halála miatt özvegye 1939-ben tovább adta a jogot a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-nek.

1943-ban alakult meg a Nagykovácsi Kőszénbánya Rt 200.000 ft alaptőkével , a részvényesek Husz Jenő, Ajtay Zoltán és Sorg Jenő voltak.

 1947-ben Antal lejtősakna illetve  az ehhez csatlakozó Altáró Üzem szintén komoly szerepet játszott a medencében. Az 1948 augusztus 13-án eszközölt lyukasztás lehetővé tette a solymártelepi központi osztályázóba való szállítást.

S most itt állunk ennél a csodálatos, ipari műemlék előtt ahol a kötélpályán szállították a tömedékeléshez szükséges homokot  1969-ig  a Pilisszentiváni bányából.

Sajnos a Nagykovácsi szénbányákban többen bányaszerencsétlenség közben hősi halált haltak:             

FINK ANTAL  1887

BRUNNER MÁTYÁS 1891                FERWAGER JÓZSEF 1891

BELUSCHKA FERENC és ismeretlen nevű társa 1897   

       / de csak 1898-ban augusztus 27.-én hozták fel /

FISCHER GYULA 1931             MULAVECZ ANTAL 1931

TÓTH JÁNOS 1931

Emlékezzünk rájuk.

Javaslom,hogy emléküket egy emléktáblával örökítsük meg amit az 2019. évi Bányásznapon  avatnánk fel. A 2019-es év sok  dátum miatt úgyis különleges jelentőségű  lesz  gondolok a kerek évfordulókra : 1869,1929,1939,1969).

 Költség viselésére javaslatom illetve vállalásom :

BDSZ Bányász Kultúráért Alapítvány            40 % Önkormányzat                                                  40 %                     

Dr Horn János mint javaslatevő                     20 %

Az írásos javaslatomat polgármester asszonynak az ünnepség után átadom azzal a kéréssel, hogy azt az Önkormányzat  testületi ülésén tárgyalják meg.

A nagykovácsi szénbányászat viszonylag nagy  de sajnos  szétszórt irodalommal rendelkezik, döntően a pilisi szénbányászatról megjelent irodalmakban. Egyes esetekben kissé eltérő, de én bízom, hogy az elmondottak tartalmazzák a leglényegesebb, talán közelítően pontos időrendi eseményeket.

Sajnos hiányzik egy Nagykovácsi szénbányászat település monográfia. Nagy örömmel olvastam, hogy a Nagykovácsi Pékdomb Közössége 2016.szeptember 30.-án „PÉKDOMB III” estét tartott és ott Sági Balázs bányakutató is tartott előadást. Talán Ő lesz az, aki megírja a Nagykovácsi szénbányászat monográfiáját.

Pár szó kizárólag  a szénbányászat mostani helyzetéről :

Agricola ( 1494 – 1553)  már  könyvében megírta,hogy „ a bányászatot egyetlen társadalom sem tekinti közömbösen és érdemeit felnagyítva dicsőítik vagy érdemeit elhallgatva pocskondiázzák”.                                         

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg  Péch Antal selmeci bányamérnök is  akinek köszönhetjük, hogy 1894 április 7-én egy választmányi ülésen a javaslatára fogadták el, hogy az addigi „ GLÜCK AUF „ német bányászköszöntést a magyar „ JÓ SZERENCSÉT „ köszöntés váltsa fel.

Sokan éltük/éljük  meg Agricola szavait az itt most körünkben lévő nagyra becsült nagykovácsi bányászok is, hiszen a bányászok  az 1945 – 1965-es években a nemzet megmentői voltak, most meg folyamatos támadás éri őket. 1948 – 1965 között csak a földtanban, bányászatban     78  fő kapott Kossuth díjat, később már kisebb számmal Állami díjat,a mostani kitüntetéseknél lámpással kell keresni egy – egy kitüntetett. A legnagyobb dolgozói létszám a szénbányászatban 1964-ben  124 ezer fő volt, a mélyművelésű fekete-, és barnakőszén bányászat szinte megszűnt, egy-két kisebb társaság működik, s most ha nem volna a Mátrai Erőmű Zrt két lignitbányája ( Visontán és Bükkábrányban )  ahol átlagosan 1100 fő dolgozik) akkor a létszám nem érné el a  százat. De bízunk a jövőben, különös tekintettel arra, hogy a kormány támogatja  „ Az Energetikai Ásvány – hasznosítási  és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv”-et.

Természetesen egy bányásznapi ünnepi beszéd nem engedi meg, hogy minden fontos, jelenlegi és jövőben várható , a természeti erőforrásokról, azok nemzetgazdasági kihatásáról is szólni lehessen, de felajánlok és szívesen vállalok egy kizárólag szakmai alapon történő előadást abban az esetben ha azt Önök igénylik.

Beszédemet ,  megköszönve megtisztelő figyelmüket Márai Sándor gondolataival kezdtem és Jókai Mór gondolataival zárom:

„SZÍV ÉS KŐHOMLOK KELL HOZZÁ, HOGY AZ EMBER ODA LE MERJEN SZÁLLNI ÉS BEKOPOGTASSON AZ ÖRÖK TERMÉSZET ÉVEZREDES ALVÓ NAGY CSODÁIHOZ”.

Szépen  mondta Jókai, a nagykovácsi bányászok ilyen emberek voltak.

Kívánok Önöknek és Önökön keresztül a térség minden lakosának a továbbiakban is sok sikert, eredményt,jó egészséget és mindezekhez az 1894-ben Selmecbányán elfogadott bányászköszöntéssel

 

Jó szerencsét !

 

Felhasználható  irodalom:

 

Ajtay Zoltán            1900 – 1983

Hantken Miksa       1839  – 1893

Hoffman Károly      1839 – 1891

Papp Károly            1873 –  1963

Szöts Endre dr        nincs adat

Zsigmondy Vilmos 1821 – 1888

                      szakmai írásai

BKL Bányászat újság ( OMBKE )

MBFSZ Adattár ( Budapest, XIV. Columbus u 17-23)

MBFSZ Könyvtár ( Budapest, XIV. Stefánia u 14)

Központ Bányászati Múzeum könyvtára ( Sopron)

Magyarország bányászatának  évezredes története(OMBKE)

 

„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról. Érdekli a falu helyismerete, helytörténete? Akkor jó helyen jár, jó böngészést! Köszöntjük a Nagykovácsi Krónika oldalán.

Elérhetőség:

furulyaskatalin@nagykovacsi.hu

Itthon vagy! – Nagykovácsi

5 éves a Pékdomb!