Rózsaesküvők gróf Karátsonyi Guido uradalmában – Solymár
- Megjelent: 2016. augusztus 29. hétfő, 08:53
Rózsaesküvők gróf Karátsonyi Guido uradalmában – Solymár
Gróf Karátsonyi Guido magyar-örmény nemesi családban született Szamosújváron 1817. augusztus 7-én. Giudo 1851-ben feleségül vette puchoi és csókai Marczibányi Máriát, így lett Solymár, Pilisszentiván és Pilisvörösvár ura. A családra jellemző volt, hogy nagyszerű anyagi áldozatokat hozott hazájáért, Guidóra jellemvonásai közé is tartozott a jóakarat, a segítőkészség, és az áldozathozatal: templomokat építtetett itthon és a Szentföldön, a budapesti Bazilika, a Műcsarnok építését is támogatta, miként a Magyar Tudományos Akadémia javára is óriási összeget adományozott. Emellett kórházakat, nőegyleteket, árvaházakat, hadi rokkantakat is támogatott.
Rudolf trónörökös és Stefánia belga hercegnő 1881. május 10-én köttetett házassága adta az alkalmat, hogy újabb felajánlást tegyen. Ezúttal egy 20.000 forintos alapítványt tett, hogy annak kamataiból minden évben rózsaünnepet tartsanak, amely során a legszegényebb, legerényesebb, legszorgalmasabb, azaz a legméltóbb leány házasságát támogatta ezzel a nagyszerű hozományt biztosító adománnyal. Az esküvőkön neves előkelőségek – miniszterek, államtitkárok, bíborosok – is részt vettek. Az első rózsaleány Thaller Borbála volt. A gróf 1885-ben elhunyt, de utódai folytatták örökségét, így a három településen 1882 és 1914 között minden évben tartottak rózsaesküvőket, amely egyedülálló hagyománynak a települések kiállítással is emléket állítottak.
www.pestmegye.hu
Itt olvasható az eredeti cikk a Rózsaesküvőkről
