Krónika kereső

A nagykovácsi vadgesztenyesor

Szerző:

A napokban, ha beérünk a faluba, vagy éppen a város felé tartunk mindenképpen rá kell csodálkoznunk a Kastély melletti vadgesztenyesor virágzó szépségére. Minden évszakban szép látványt nyújtanak, de a virágzás idején különösen.

26 fa áll szépen egymás mellett. Méretük hasonlónak tűnik. A koruk azonban, bizonyos, hogy nem hasonló. Az új hat fa a Kastély bejáratában lévő hidat veszi körül 4 a hídtól balra, 2 jobbra áll. Ezeket a hatvanas években ültették.  Az 1968-as légifotókon látható, hogy mennyivel később kezdték életüket, mint a nagyobb szakaszt formáló, 20 fából álló fasor. Az 1971-es légifelvételen látszik, hogy már lombkorona méretük ekkor megközelítette a jóval régebbi húszas fasorét.  Ez a Kastély nyugati, víztorony magasságából indul és a buszmegálló végéig tart. Ezek korára csak találgatásaink lehetnek. A gesztenyefák elélhetnek akár 250 évig is, akkor nem kizárt, hogy az 1700-as évek végén már itt csemetéskedtek.  A fasor elhelyezkedése azonban erősen arra enged következtetni, hogy az épület övező sövénykerítés vagy épített kerítést követi. A Kastély építésének pontos évét nem tudjuk, a parkban lévő kút feliratából az 1821-es évre következtetünk, vagy az ez utáni évekre. Elvileg akár kétszáz évesek is lehetnek ezek a fák. A Bach-korszak idején a budai hegyekbe nagyon sok vadgesztenyesort ültettek, ha akkor kerültek ide, akkor százhatvan évesek is lehetnek. 1849-ben az uradalmi szérűskertben Görgey katonái Miskei Imrét itt lőtték le, mert mint Császári Királyi biztos Ausztria részére a pilisi járásban újoncozott. A falu szépen adott nemzetőröket a szabadságharc számára, így hálából a Bach-rendszer biztos nem ültetett vadgesztenyesort a falunak, hacsak nem Miskei tiszteletére.

Elgondolkodhatnánk azon is, miért pont húsz fa került ide, több is elfért volna ezzel a távolsággal. Van-e jelentősége ennek a számnak? Tisza Domokos költő, aki maga is szerette a nagykovácsi birtokot, nagy kedvét lelte ebben a tájban, verseiben is emlékezik erről. Talán az ő emlékét őrzik a fák?  Nagyon fiatalon halt meg, de ő még a húsz évet sem élhette meg, mindösszesen 19 év adatott.

A visszaemlékezések, fotók szerint a két háború között, a harmincas-negyvenes években a húsztagú fasor majdnem a maihoz hasonló méretben már ott díszelgett a falu elején, tehát egészen biztos, hogy a legóvatosabb becslés szerint is százévesek, azóta köszöntik az úton lévőket.

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a Nagykovácsi helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről szóló 7/2004. (III. 5.) önkormányzati rendelete által „A Kossuth L. utcában a kastély előtti vadgesztenye fasor” néven helyi jelentőségű védett természeti értékké nyilvánította a fasort.

Megmentésükért, védelmükért sokszor kellett tenni, reméljük még sokáig csodálhatjuk őket!

Források

Dr. Szabolcsy – B. Szatmári – Dr. Jablonkay: Adalékok Nagykovácsi múltjából. Nagykovácsi Honismereti Könyvek 2001.

Ludányi Csaba László: A Teleki–Tisza-kastély előtti védett vadgesztenye fasor sérült, korhadó egyedének vizsgálata. Szakdolgozat. 2018.

Pesti Napló, Budapest, 1912. július 7.

https://zordidok.blog.hu/

„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról. Érdekli a falu helyismerete, helytörténete? Akkor jó helyen jár, jó böngészést! Köszöntjük a Nagykovácsi Krónika oldalán.

Elérhetőség:

furulyaskatalin@nagykovacsi.hu

Itthon vagy! – Nagykovácsi

5 éves a Pékdomb!