Krónika kereső

Mór – Nagykovácsi és a földrengések

Szerző:

Az 1810-es móri földrengésről írott tanulmányban Kitaibel Pál és Tomtsányi Ádám térképet készített a földrengés okozta hatások eloszlásáról. Ismereteink szerint ez a legrégebbi izoszeizta térkép. www.foldrenges.hu

 

 

A múlt heti földrengések után Springer Ferenc hívta fel a figyelmem, hogy a mostani szerencsére nem túl erős földrengéshez hasonlóan 1810-ben két erős, jelentős földrengés is hasonlóan a mostanihoz Móron és később, valószínűleg ezzel összefüggésben, vagy azonos időben Nagykovácsiban is jelentkezett.

Így számol be az esetről a magyarországi földrengéseket összegyűjtő honlap (ezen a honlapon az idei nagykovácsi földrengés már szerepel):

Komáromtól a Balaton északi részéig húzódó terület szeizmikusan az ország legaktívabb területe. 1810. január 14-én Mór környezetében pattant ki az egyik legjelentősebb károkat okozó magyarországi földrengés, 5.4-es erősségűnek jelzi a foldrenges.hu oldal.

A Vértes és Bakony közé kapcsolódik az a törésvonal, melyhez a földrengés keletkezése köthető. Az 1810-es móri rengés után Kitaibel Pál, Tomtsányi Ádám és Novák József megyei főorvos, a Tudós Bizottság tagjai, a Helytartótanács kérésére kutatták a jelenséget. Kiadványuk 1814-ből az első tudományos munka, amely egy rengés okait, hatását tudományos módszerekkel vizsgálja. Részlet a közgyűlés számára készült hivatalos jelentésből:

“Folyó év januárius 14-én a természet legszomorúbb tüneménye, a földrengés Magyarország nagy részében, de különösen Fejér megyében és legkivált Csóka-hegy tájékán mutatta pusztító erejét, mely a fentebb jelzett hegy közelében lévő helységekben és városokban úgy a régebbi, mint a legszilárdabb újabb építményeket is annyira elpusztították, hogy azok a legrettenetesebb iszonyat nélkül nem is szemlélhetők. A nép a földrengés szokatlan hatásai miatt éjjel-nappal fél, mivel hogy a földrengés oka el van rejtve és már annyi idő óta alig számbavehető megszakítással ezen a vidéken minden pillanatban kénytelenek tapasztalni, hogy életük a legnagyobb veszélyben forog.”

Az 1810-es móri földrengésről írott tanulmányban Kitaibel Pál és Tomtsányi Ádám térképet készített a földrengés okozta hatások eloszlásáról. Ismereteink szerint ez a legrégebbi izoszeizta térkép ugyan Nagykovácsit nem ábrázolja a szöveges részből kiemelt részlet szerint azonban az ország nagy részét érintette, a következő emlékező feljegyzések szerint a rengést Pesten, Pozsonyban, Bécsben is érezhették, így majdnem bizonyosak lehetünk Nagykovácsit is érintette.

„A rengés pillanatában éppen Mór legmagasabb pontján tartózkodó bodajki jegyző így beszélte el az átélt földrengést: “Elsőbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem okozott, de azután a rögtön erősödő földmozgásra az épületek előtte összeroskadtak.”

A móri Lamberg-ház órája 6 óra 10 perckor állt meg. Riadalmat keltő módon érezték a rengést Pesten, Pozsonyban, Bécsben. Kb. 60 km-re Csóka-hegytől szinte egyszerre, egyforma intenzitással rezgett a föld. Az első rengés 8-10 másodpercig tartott, majd 7 órakor újabb rengések rázkódtatták meg a környéket. Morajlás, zúgás, földből feltörő recsegés hallatszott. Sokon megesküdtek rá, hogy az előző évi győri csata ágyúdörgését hallották újra. Fényjelenségek is kísérték az eseményeket. A Csóka-hegyről hazatérő jobbágyok riadalmát az okozta, hogy hirtelen feltűnő zúgást hallottak, mire ösztönszerűen hátranézve úgy látták, hogy “a mozgásban levő hegy jött utánuk”, szinte földbe gyökerezett a lábuk ijedtükben.”

A földrengés tényét 1813 előtti időből a Historia Domus is említi, de csak a templom felújításának szükségességét okolva. „1813-1814-ben került sor a templom első jelentős felújítására. A felújítást egy földrengés előzte meg, amely megrongálta az épületet. Az 1813-1814-es helyreállításokat is rögzíti a templom 1817-es egyházlátogatási jegyzőkönyve, amely egyben az összes visitatioval összevetve, a templom korábbi, 18. század második felének építéstörténetének legrészletesebb ismertetését is adja, pontosan megadva az építkezés kezdetét és a felszentelés dátumát. A visitatio szerint a templom szilárd (azaz kő/ tégla) anyagból készült, a falakat vasszerkezet köti össze. A boltozatot a legutóbbi földrengés megrongálta, négy évvel ezelőtt állították helyre. (Elképzelhető, hogy a vasszerkezet, azaz a vonóvasak csak az 1813-as helyreállítás után kerültek be a templomba, ugyanakkor 1934-ben vonóvasak behelyezését javasolták a mérnökök a templom szerkezeti megerősítésére, így lehetséges, hogy közben ezek kikerültek a templomtérből)” (A dátumok között egy-egy év eltérés található a visitatio és a Historia Domus között és a Historia Domus szerint a tornyot is javították 1814-ben.)

Dr. Tóth László szeizmológus, a Georisk Földrengés Mérnöki Iroda ügyvezető igazgatója megerősítette, hogy a nagykovácsi templom 1810-as sérülése lehetett a móri földrengés hatása. Az utóbbi napok két földrengése, a móri és a nagykovácsi között azonban nincs összefüggés.

Források:

Historia Domus Springer Ferenc kiemelései

Dr. Tóth László szeizmológus információi

www.foldrenges.hu

„Vadonatúj régiségek”, érdekességek Nagykovácsiból, Nagykovácsiról. Érdekli a falu helyismerete, helytörténete? Akkor jó helyen jár, jó böngészést! Köszöntjük a Nagykovácsi Krónika oldalán.

Elérhetőség:

furulyaskatalin@nagykovacsi.hu

Itthon vagy! – Nagykovácsi