A Millecentenáriumi emlékmű
Az emlékművet Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata állíttatta, 1996. augusztus 20-án avatták fel. A millecentenárium latin kifejezés, jelentése 1100 éves évforduló. A magyar történelem vonatkozásában a magyar honfoglalás ezerszázadik évfordulóját jelenti.
Az emlékmű eredeti felállítási helye a Rákóczi utca 2. szám alatti közúti, zöld sziget volt. Az emlékmű eredeti talapzatát övező terméskő falat helyi kőművesek építették meg. A szobor Fáskerti István szobrász alkotása, a bronz fémborítást Bács Zoltán, szintén helybeli művész készítette el. Fáskerti István a legtöbb köztéri kőszobrunk alkotója. Bács Zoltán képzőművész szintén Nagykovácsiban él, alkot, főként magyar őstörténeti, mitológiai ihletettségű tűzzománc munkáiról, medáljairól, kisplasztikáiról ismert.
A szobor Attila kardját ábrázolja, bronzveretes körítéssel az alján. Az emlékművet az egykori Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrizte és nyilvános elhelyezését szakmailag támogatta.
Priszkosz rétor (a rétor szónokot jelent vagy a szónoklat tanítóját) bizánci történetíró volt,
448-449 körül egy követség tagjaként Attila hun uralkodó udvarában tartózkodott. Tapasztalatairól több kötetben írt. Attila-kardját, leírása szerint egy pásztor fedezte fel. A kard a földből állt ki, és megsebezte egyik legelő juhának a lábát. A pásztor a kardot Attilához vitte. Attila a pásztor ajándékát átvéve felkiáltott, hogy Mars kardjával ő az egész világ uralkodójául van rendelve. Kiválasztottsága egyértelmű bizonyítékának tekintette.
A középkori magyar krónikák (például Kézai Simon) is megőrizték a kard emlékét.
A hagyomány úgy tartja, hogy Attila halála után a kard a hunok utódaihoz, majd később – a magyar honfoglalás korában – az Árpád-házhoz került. Az emlékezet szerint Álmos vezette vissza fejedelemként a magyarokat a Kárpát-medencébe, s mikor a Vereckei-hágónál időskorában meghalt, a szent kard a fiára, Árpádra szállt, így lett az Árpád-házi királyok egyik dinasztikus kincse.
A történelmi mondáink közé a kard jelképként, a honfoglalók útmutatójaként került, amely az új haza felé vezette eleinket, egyben védelmet és a kapott küldetést jelképezi.
A szobor kőből készült része a kardot formázza, a kard a hegyével felfelé mutat. Függőleges irányban az évszámokat vésték a kőbe: 896 – 1996, a honfoglalás 1100. évfordulójára utalva.
A bronz dombormű stilizált, szimmetrikus növényi mintát mutat, a honfoglaláskori tarsolylemezek jellegzetes indás díszítményeit idézi fel. Hosszanti irányban az évszámok kerültek bevésésre.
A szobor felavatása utáni években itt, a szobor előtt ünnepelte a község az augusztus 20-i ünnepségeket. A szobor 2010-ben az eredeti helyéről áthelyezésre került, közelebb az Ördög-árok folyásához.











