Csille az egykori lejtakna bejáratának közelében
A 19. század közepén már szénkitermelés volt Nagykovácsiban. Az 1969-es bányabezárásig a település és a szénkitermelés ügye összefüggött. Természetesen a bányatulajdonosok, a bányászat szervezeti keretei folyamatosan változtak, azonban a tevékenység több mint száz évig folyamatos volt.
Az utolsó nagy beruházás elindítását a II. világháború utáni szénhiány indokolta. 1947 szeptemberében Pilisszentivánról elkezdték kihajtani a Jóreménység altárót, amely a Nagykovácsi északi része alatt lévő kőszén kitermelését tűzte ki célul. Az altáró a Zsíros-hegy alatt haladt, elérte Nagykovácsi közigazgatási határát, ezért a nagykovácsi bányászok a Zsíros-hegyen lévő Antal-lejtaknába szálltak le.
Az 1950-es évek közepén a bányavezetés engedélyt adott egy „lejtakna” készítésére (újranyitására) Nagykovácsiban, ahol a bányászok leszállhattak, kiváltva ezzel az Antal-lejtaknán való közlekedést. Ez a lejtakna 1967-ig volt használatban, a most olvasott Krónikás tábla közelében, a régi építésű házak mellett.
A csille és a H-gyűrű kompozícióját Mátyus Attila állíttatta ide, az egykori bányászat és a bányászok emlékére. A csille eredeti ipari emlék, de nem Nagykovácsiból származik (Karászy Zoltán gyűjtése – Dorogi Szénbányák), a felállítás helye azonban szorosan kötődik Nagykovácsi bányatörténetéhez.
Az erre járok, turisták, kirándulók kifejezhetik tiszteletüket Nagykovácsi bányászmúltja előtt a Selmecbányához köthető Bányászhimnusz néhány sorának elolvasásával, amely sorokat a nagykovácsi bányászok meghatottan énekelték minden Bányásznapon.
Szerencse fel! Szerencse le!
Ilyen a bányász élete.
Váratlan vész rohanja meg,
Mint bérctetőt a fergeteg.
Nem kincs után sóvárgok én,
Bányász kislányt óhajtok én.
Bányász kislányt óhajt szívem,
Ki szívében bányász legyen.
És hogyha majd a föld ölében végóránkat éljük,
Isten kezében életünk, Ő megsegít reméljük!
S te kisleány, ne bánkódjál,
Bányásznak halni szép halál,
Egekbe szállani fel, fel!
Szerencse fel! Szerencse fel! Szerencse fel!
A tábla anyagának összeállításában dr. Szabó István, Szabó Gábor, Kerekes István volt segítségünkre, és a Nagykovácsi Pékdomb helyismereti Facebook-oldal fotói.



