Nemzeti ünnepünkre készülve emelünk ki egy részletet Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája, Budapest, 1876. kötetéből, a X. szakasz 1848 alatt és után 53. § Nemzetőrségi összeírás és beosztás című részletből.
A kiemelés szerint Kovácsi, azaz Nagykovácsi 83 nemzetőrt állított ki 1848-ban. Szép példája ez az akkori németajkú lakosság hazaszeretetének.… Tovább
Hamvazószerda van, ilyenkor az ember megállva, elgondolkodik az élet és a halál dolgain. 1945-ben a hamvazószerda február 14-re esett. Abban az évben ez a nap véráztatta nap volt Nagykovácsiban. „Vérfürdő, borzalom, és irtózat árasztotta el a községet. (…) Amikor kiléptem a plébániáról, elállt a lélegzetem, és hideg borzongás futott végig a hátamon.… Tovább
Juhász Ferencné, Magdi néni emlékére
Szomorú hírt kaptunk, sokunk egykori tanára, osztályfőnöke, kollégája: Magdi néni példamutató türelemmel viselt betegsége után a Vaskúti Idősek Apartman házában örökre elaludt. Évtizedeken keresztül generációk sokaságának tanította az orosz nyelvet, az eszperantót, szervezte az úttörő élet közösségi eseményeit. Igazi közösségi ember volt, nemcsak tantárgyat tanított, hanem embert is nevelt.… Tovább
A május egy igazán szép hónap, minden kizöldül, virágban a természet, erős ellentmondás, hogy ezekben a napokban emlékezünk Nagykovácsi történelmének talán legszomorúbb napjaira, a kitelepítés idejére. 1946. május másodikán indult az első vagon Solymárról a vasútállomásról, vitte az egykori nagykovácsiakat az ismeretlenbe. A háborúnak alig lett vége, sok család még az elesetteket sem tudta meggyászolni, és jött az újabb csapás.… Tovább
