A nevek nélküli, az új eszmék szerint „átalakított” emlékoszlop felújítása 1989-ig még a tervek, álmok szintjén is váratott magára. A Honismereti Baráti Kör a Kossuth utcai Mária-oszlop felújítása után, ekkor kezdte el a másik szégyenfolt, az Emlékmű felújításának tervezését. Nyilván a Mária-szobor felújítása miatt jogosan érzett sikerélmény sarkallta a tagságot újabb tettekre.… Tovább
Soltész Judit: A Fekete Sas Fogadó a 21. században: építészeti tervek és lehetőségek című füzetében összegezte azt a munkáját, amelyet többek között a 2016-ban elnyert Schmidt-ösztöndíj segítségével végzett el. “Az ösztöndíj lehetővé tette, hogy ezt a füzetet elkészítsem. A füzetben bemutatom az évek alatt kiérlelt két hasznosítási javaslatot és kidolgozásuk rövid történetét.… Tovább
A szovjet mintára létrehozott, 1950-ben bevezetett tanácsrendszer első igyekezetének és túlkapásának első áldozata épp az emlékmű lett. Wator Béla, az Üröm községből idehelyezett első VB-titkár (a tanács végrehajtó bizottsága) azzal igyekezett az állampárt iránti hűségét bizonyítani, hogy parancsot adott az akkor, a Szabadság téren álló oszlop szovjet felszabadulási emlékművé alakításához. Augusztin Károly és Németh János kőműves mesterek kapták a feladatot, hogy verjék le a turulmadarat, a magyar címert, az angyalos szobrot és távolítsák el a hetven hősi halott nevét.… Tovább
A közreadott felvétel Réthy Mária gyűjteményéből származik, onnan került be a Harangszóbeli cikkbe, amit Réthy Mária és B. Szatmáry Lajos jegyez 1992-ben. A tanulmány második részében a szerző megosztja azt a bizonytalanságot, amit a szobor avatásának éve körül tapasztaltak. A második világháború, majd a kitelepítés után alig maradt a faluban szóra fogható emlékező.… Tovább
