Iskolások látogatása az 56-os Büszkeségponton – Az idei Schmidt-ösztöndíjas: Venczel Viktor

Az idén is benépesült a 32 sor című kiállítás két terme, a Dr. Schmidt Imre tiszteletére készült tárlaton, az 56-os Büszkeségponton, a Kossuth utca 61-ben. Két ötödikes osztály látogatott el, hon és népismeret tanórán Bonifertné Bodroghi Csilla tanárnő vezetésével. A diákok vezetéssel megismerték a kiállítás anyagát, majd egy keresztrejtvény segítségével ellenőriztük, mit sikerült megjegyezni a látottak, hallottak alapján. Ügyesen kijött a megfejtés, amely a polgármester szó volt, utalva arra, hogy az 56-os tevékenységért hat év börtönbüntetést letöltő Dr. Schmidt Imre lett az első demokratikusan megválasztott polgármestere a falunak, 1990-ben.  Érdekessége volt az idei iskolai látogatásnak, hogy mindkét osztályban tanul egy-egy Schmidt dédunoka, akik büszkén fogadták a társak elismerését.

A Dr. Schmidt Imre-ösztöndíj is átadásra került idén, nagy örömünkre. A díjat a községi ünnepségen Kiszelné Mohos Katalin polgármester asszony adta át Venczel Viktornak.

„Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata az 1956-os forradalom 60. éves évfordulójának tiszteletére és az erre az alkalomra kialakított 56-os Emlékpont avatására ösztöndíjat alapított Dr. Schmidt Imre tiszteletére.

A díj alapításával az Önkormányzat 1956 szellemiségének ébrentartását, az eszmeiségének átadását célozta meg a nagykovácsi fiatalok tehetséggondozásában nyújtott segítségével.

Az ösztöndíj Dr. Schmidt Imre, Nagykovácsi első demokratikusan választott polgármesterének nevét viseli. A díj emléket kíván állítani a névadó forradalmi tevékenységének, a község demokratikus, jogszerű működése megőrzéséért tett erőfeszítésének, mementóként a forradalom leverése utáni meghurcoltatásért, az igazságtalan börtönévekért.

Az ösztöndíj az alapítók szándéka szerint, minden évben egy nagykovácsi fiatal tanulmányainak elmélyülését, szemléletének formálását, látókörének szélesítését, művészeti tevékenységét segíti.

Az ösztöndíj elnyerésére az éves kiírás szerinti napig a pályázók egy az „56” szellemiségét, demokrácia- és szabadságvágyát kifejező pályaművel (műfaji megkötés nélkül) jelentkezhetnek.

Idén a Dr. Schmidt Imre-ösztöndíj nyertese: Venczel Viktor

Viktor 21 éves, nagykovácsi lakos, jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója, a Turizmus- vendéglátás szakon tanul.

Pályamunkája egy novella, melynek címe: 56- Nagyszüleim elbeszélésében.

A mű valós családi történeten alapszik. A főhős, Viktor nagyszülei éppen az 1956-os forradalom okán találkoztak, Viktor nagyapját átrakták, büntetésként az évfolyam másik részébe, így találkozott össze, a szintén orvostanhallgató fiatal lánnyal, aki később a felesége, így Viktor nagymamája lett.

A novella másik érdekessége, hogy három idősíkban mozog: egyrészt a jelen szintjén, ahol a nagyszülők segítenek értelmezni az 56-os emlékeket és a családi történetet a már felnőtt Viktornak, másrészt a valós történések, 1956 idején, harmadrészt Viktor gyermekkorában, ahol egy réges-régi óvodai ünnepély emlékfoszlányai idézik meg 56 ünnepi díszleteit, ha a részleteket jól figyeljük, kiderül, hogy egy nagykovácsi óvodásról, a kisgyermek Viktorról van szó.

A pályamunka értékét növeli, hogy a mű elkészítése során Viktornak a nagyszülők segítségét is igénybe kellett venni, így alkalom nyílott a generációkat összekötő családi emlékezésre, 56 jelentőségének átörökítésére.

Gratulálunk Venczel Viktornak, kívánjuk, hogy az ösztöndíjat jól hasznosítsa!”

A pályamunka elhelyezésre kerül az 56-os Büszkeségponton a „Schmidt-ösztöndíj Emlékkönyvben”.

2019. október 23.

Évek óta kialakult ünnepi rend szerint emlékeztünk az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc eseményeire. Az ünneplés Dr. Schmidt Imre sírjánál kezdődött, majd a Polgármesteri Hivatal falánál folytatódott, a koszorúzásokkal.

Majd az ünnepi műsor volt a Nagykovácsi Általános Iskolában Kormos kövek címmel.  Idén, a megszokott magas színvonalon rendezett, betanított, előadott műsort a Nagykovácsi Általános Iskola 6.b és 6.c osztályának tanulói és a Rézpatkó Néptáncegyüttes tagjai adták. Felkészítő pedagógusok: Bárány Judit, Kakukné Lehreich Emília, Huszárné Czene Zsuzsanna és Kutiné Ernhoffer Tünde
Ez volt az első ünnepi alkalom, hogy  a 2019-es októberi önkormányzati választásokon megválasztott új testület, és az újra megválasztott polgármester asszony, Kiszelné Mohos Katalin együtt ünnepelt. Az ünnepi beszéd után polgármester asszony átadta Venczel Viktornak,  az idei Schmidt-ösztöndíjat.

A megemlékezést Tegzes Endre gitáros kíséretével Kutiné Ernhoffer Tünde éneke zárta.

BÚCSÚ A NAGYKOVÁCSI ERDŐTŐL

Búcsú a Nagykovácsi erdőtől, ezzel a címmel jelent meg Dalmady Győző verse az 1898-ben a Vasárnapi újság 45. évfolyamának 43. számában.

BÚCSÚ A NAGYKOVÁCSI ERDŐTŐL

Dalra engem sokszor ihlettél

Zöld erdő a hegyek tövén,

Madarakkal versenyt éneklék,

Mig itt szerte bolyongtam én.

 

A gerlicze és a vörösbegy,

S a pintyőke mind, mind dalolt,

És a dalok hangversenyébe

A fülmile is beleszólt.

 

Elismerem, övék volt mindig

A versenyben a diadal,

Nekik felelt a szelíd visszhang,

S a szellő halk sohajival.

 

Dalaikat illette, láttam,

Az erdő zöld koszorúja,

És könnye a meghatottságnak,

A harmatcsepp neki juta.

 

Most utólszor látsz engem, erdő,

A versenynek vége tehát,

Nem zavarom már énekemmel

Madaraid vidám dalát.

 

Sorsom elvisz, ki tudja merre?

Másutt talán többre viszem,

De mindig megvigasztalódom.

Ha rád visszaemlékezem.

 

Madarakkal versenyre kelve,

A veszteség csak engem ért,

De szívem megkönnyebbült, és ez

Diadallal mindig felért.

A költő a madarakkal kell versenyre, elismerve a nemes versengésben a madarak zenéje joggal nyertes. Ki volt Dalmady Győző? Mi kötötte Nagykovácsihoz? Hogy Nagykovácsiba milyen meghívásra érkezhetett, volt-e hivatali meghívása, vagy csak turistaként sétált Nagykovácsi erdeiben, azt nem tudjuk bizonyosan állítani. Pest megyei kötődése természetes, hiszen itt dolgozott a megye aljegyzője, majd jegyzője volt.

Így ír róla az Életrajzi Lexikon:

Dalmady Győző (Kolta, 1836. febr. 11. – Bp., 1916. jún. 30.)költő. 1853–57 között a pesti egy.-en jogot hallgatott. Az 1860-i nemzeti mozgalmak idején az ifjúság egyik vezetője volt. 1861-ben Pest vm, aljegyzője, 1870-től főjegyzője, 1872–1907 között a megyei árvaszék elnöke volt. 1905-ben mint közgyűlési elnök irányította a megyei ellenállást a Fejérváry-kormánnyal szemben. A népnemzeti irány művészi eszközeit alkalmazó verseit 1853-tól kezdve közölték a folyóiratok. Több gyűjteményes kötete is megjelent. Lírájában – a Kossuthot eszményítő hazafias érzés és a családi élet motívumai mellett – fontos szerepet tölt be a katolikus szellemű vallásosság. Számos jogi és árvaügyi cikket is írt. A 19. sz. utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa. – M. Költői és prózai munkái (I–V., Bp., 1936–39) – Irod. Harsányi Zsolt: D. Gy. (Bpesti Szle, 1937); Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959).

Forrás: https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/dalmady-gyozo-750CC/

Más forrásból:

„Élete a lant, a családi élet s a megyei hivatal között egyenlő arányokban oszlott meg. A megyén 1870-ben főjegyzővé lett. Ritka munkaképessége, pontossága s fáradhatatlan szorgalma azt eredményezte, hogy a zöld asztalnál és hivatalszobákban sokoldalúan igénybe vétetett. Rendesen a megye központi árvaszékénél foglalkozott mint jegyző, előadó és bíró: de a mellett a megye közgyűlésein, az egyes bizottságokban, mint pl. az egészségügyiben, a központi választmányban, s mindenek fölött a megyei iskolatanácsban is rendkívüli tevékenységet fejtett ki. Ez utóbbinak 1869 óta állandóan jegyzője volt s mondhatni: lelke, mindene.”-írta róla a Vasárnapi Ujság 1875. évi deczember 5-i száma.